A hidegháború [LINK]

A hidegháború fogalma: Az 1946 és 1991 közti időszakban az akkori két nukleáris szuperhatalom, az Amerikai Egyesült Államok és a Szovjetunió - illetve szövetségi rendszereik (NATO és a Varsói Szerződés) - között kialakult, tényleges háború nélküli, de a harmadik világháború veszélyét (és az atomfegyverek bevetését) folyamatosan magában hordozó ideológiai, fegyverkezési, kulturális, gazdasági, és politikai összecsapást illetve rivalizálást nevezzük hidegháborúnak.

A szembenállás kezdete:

A II. vh. végén a Szovjetunió és az USA még baráti, szövetségesi viszonyt ápolt a közös ellenség Németország legyőzéséért. Ám 1946 március 5-én Winston Churchill fultoni beszédében már a Szovjetunió nem barát, hanem ellenség. A beszéd háttere: a szovjetek a háború után, a nyugati országokban, titokban támogatni kezdték a kommunista pártokat.

Kialakul két katonai tömb: 1949-ben a NATO, az USA vezette nyugati szövetség (Észak Atlanti Katonai Szerződés Szervezete), főbb tagjai: USA, Kanada, Anglia és 1955-ben a Szovjetunió vezette Varsói Szerződés, főbb tagjai: Szovjetunió, Lengyelország, Magyarország.

A hidegháború kezdete

Német válság: Mivel a második világháború végén a keletről támadó szovjet front és a nyugatról érkező szövetséges front (angol, amerikai haderő) középen találkozik, Németország két területre fog tagolódni: egy szovjet megszállási zónára és egy nyugati részre. [ÁBRA]. A két övezet közt ellenségeskedés kezdődött 1948-ban. A válság egészen 1961-ig elhúzódott, 3 csúcspontja:

1. Az 1948/49 -es válságban a nyugati zónákat egyesítik, mire Sztálin lezáratja a Nyugat-Berlinbe vezető utakat (légihíd létesül)
2. Az NSZK belép a NATO ba, mire 1955-ben létrejön a Varsói Szerződés
3. Berlini fal építése 1961-ben a nyugati rész köré, egészen 1989-ig áll. A fal lesz a hidegháború szimbóluma.

A fegyverkezési verseny: 

• A két szövetséges tábor a hidegháború alatt versengett abban, hogy kinek van több és korszerűbb fegyvere. A versengés akkor lett igazán veszélyes, amikor mindkét tábor rendelkezett atomfegyverrel.
• Az USA 1945-től, a Szovjetunió 1949-től rendelkezett atomfegyverekkel.
• Vasfüggöny: a szovjet érdekszféra és a nyugati érdekszféra közti határvonal.

Truman doktrina: Harry Truman amerikai elnök (1945-1953) a Kongresszusban 1947 március 12-én elmondott híres beszédében kifejtette, hogy az USA-nak fontos elemi érdeke támogatnia Európa még szabad népeit abban, hogy elhárítsák az agresszív kommunista terjeszkedést. George Marshall USA külügyminiszter bejelentette: a doktrina szellemében az USA pénzügyileg támogatni fogja Európa szabad népeit (a nyugati államokat). Ez volt a Marshall-terv Válaszul a Szovjetunió megalaította a KGST -t (Költcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa) a keleti-szovjet övezet országainak!​

Nagyobb hidegháborús konfliktusok

A hidegháború alatt, 1947 és 1989 közt 5 nagyobb válság zajlott. Ezek során a világ nagyon közel kerül egy új világháború esélyéhez. Ám a szovjet és amerikai vezetők végül mindig meg tudtak egyezni egymással, a vasfüggöny ellenére. Az öt hidegháborús válság: koreai háború, szuezi válság, berlini fal, kubai rakétaválság, vietnámi háború! [Hidegháborús konfliktusok listája: LINK]

1.)Koreai háború (1950-1953) LINK

Ez a háború 1950 és 1953 közt zajlott a Koreai félszigeten. A kis ázsiai félsziget északi részéről ugyanis a szovjetek, déli részéről pedig az amerikaiak űzték el a japán hadsereget. Északon létrejött a kommunista Koreai Köztársaság Kim Ir Szen vezetésével, délen a kapitalista Korea. Végül az északiak 1950 nyarán lerohanták délt. A harcokba észak oldalán a szovjetek és kínaiak, dél oldalán az amerikaiak avatkoztak be. Előbb az észak fölényeskedett, egészen a a félsziget déli csúcsán lévő Puszan városáig űzték a déli sereget, majd az amerikai beavatkozás és Douglas MacArthur tábornok visszatolta az északiakat a kínai határig. Ekkor viszont Kína küldött erősítést az északiaknak. Végül 1953 nyarán tűzszünet jött létre, nagyjából azon a vonalon, ahol 1945-ben is volt a határ. Békekötés máig nem történt.

2.)Szuezi válság (1956): Egyiptom elnöke Gamal Nasszer szovjet segítséggel államosította a Szuezi csatornát, mely a nyugati hatalmak számára kulcsfontosságú kereskedelmi útvonal volt. Anglia, Franciaország és Izrael válaszul háborút indítottak Egyiptom ellen. Végül Hruscsov kijelentette: világháborút kezd, ha nem hagyják békén Egyiptomot. A válságnak része volt az 1956-os forradalom is: Hruscsov egyszerre követelte a nyugatiak távolmaradását Egyiptomtól és a forradalmi Magyarországtól.

3.)Berlini fal (1961): LINK 

Berlin városa 1948 után 13 éven keresztül két zónára oszlott: egy nyugat barát zónára és egy oroszok megszállta övezetre. Ezek közt csak gyér elválasztó vonal létezett. Ám 1961-re tömegessé vált az átszökés az orosz övezetből nyugatra. Ezért 1961 augusztus 13-án Hruscsov elrendelte egy fal felépítését. A 28 éven keresztül, egészen 1989-ig fennálló 3,5 méter magas fal 160 km hosszan kanyargott a városban. (80 embert lőttek agyon a 28 év alatt, a fal átmászásakor.)

4.)Kubai rakétaválság (1962): LINK 

Kuba szigetén 1959-ben Fidel Castro és Che Guevara forradalma után egy szovjet-barát kommunista rezsim alakult ki. Három évvel később a szovjetek (Hruscsov) titokban rakétákat telepítettek Kubába, melyek fenyegették a nagyon közeli USA területét. Ám 1962 október 14-én egy amerikai kémrepülő felfedezte a szovjet rakétákat. John F. Kennedy elnök az amerikai flottával körbezáratta Kuba szigetét (blokád alá vette). Közel állt a helyzet az atomháborúhoz,mely 13 napon keresztül fenyegette a világot: 1962 október 14 és 28 között. Ám a két szuperhatalom végül megállapodott: a szovjetek elviszik a rakétákat és cserébe az amerikaiak meg Törökországból vonják vissza rakéta támaszpontjaikat. A válság végén forródrót létesült a két szuperhatalom közt. Ez lehetővé tette, hogy a két nagyhatalom vezetője közvetlenül tudjon beszélni időnként egymással.

5.)Vietnámi háború (1957-1975): LINK.

Vietnám 1885 -re Franciaország gyarmata lett. Később, a II. világháborúban Japán hódította meg. A háború után visszatért a francia uralom, de 1945 szeptemberében a vietnámiak önálló országot kiáltottak ki és harcot kezdtek a franciák ellen. Ezt a harcot végül 1954-re Vietnám nyerte (csata: Dien Bien Phu), a franciák távoztak. Ekkor azonban Vietnám kettészakadt:  Északon kommunista köztársaság jött létre, délen nyugatbarát, kapitalista állam. A két országrész 1955 ben háborút kezdett egymással, melyben 1960-tól az USA is beavatkozott a déliek oldalán. Az északi átal támogatott, de délen harcoló kommunista haderőt VIETKONG -nak hívták. A harcok 1960 és 1973 közt Amerika fokozott részvételével zajlottak (1968-ra fél millió amerikai harcolt az országban).

A háború sajátosságai: 1.) helikopter-háború az USA részéről, mivel az őserdők miatt csak ezekkel kerekedhettek felül a vietnámiakon - kedvelt típus: Huey UH1 2.)  alagútrendszerek alkalmazása a vietnámiak részéről Dél-Vietámban 3.) Ho Si Minh ösvény (északról délre,a szomszédos Laosz államban, melyen utánpótlást juttattak délre.

A háború vége

Végül az USA feladta az otthoni tiltakozások miatt és 1973-ban, Nixon elnök parancsára az amerikai sereg kivonult Vietnámból. Fontos volt az amerikai tüntetések szerepe (hippi mozgalom). Később az amerikaiak távázása után 1975-re Észak-Vietnám győzött Ho Si Minh vezetésével. Egyéb vezetők: amerikai főparancsnok: William Westmoreland, vietnami parancsnok: Nguyen Giáp LINK (csaták) 

Film: Platoon (1:03 - 1:13)

Hidegháborús enyhülés-időszakok [link]

A nagyhatalmak közti enyhüléses időszakok:

• Ausztria ügyében a megállapodás => 1955-ben külön megállapodás született arról, hogy orosz-amerikai vegyes megszállás alá tartozó Ausztriából kivonulnak a szovjetek, de Ausztria nem csatlakozhat a NATO hoz.
• Jugoszlávia ügye => 1948-ban a Tito vezette Jugoszlávia a sztálini modelltől eltérő útra lépett. Egy ideig, 1949-ben ellenséges viszony alakult ki Sztálin és Tito közt. Ebben az időben próbált Sztálin kedvében járni idehaza Rákosi azzal, hogy Tito-hű kémkedéssel vádolta meg és végeztette ki Rajk Lászlót.) Végül a Szovjetunió elfogadta hogy Ju. egy másik kommunista úton halad.
• SALT-1 és SALT-2 => 1972/1979 Strategic Arms Limitation Talks Fegyverkorlátozási szerződések voltak az USA és a Szovjetunió közt.
• Helsinki Értekezlet => 1975-ben 33 európai ország közt  a szocilaista országok is aláírták az emberi jogok és határok tiszteletben tartásáról, az erőszakos megoldások elutasításáról szóló záróokmányt.
• A két német állam szerződése 1972-ben => Willy Brandt (NSZK) vezető kezdeményezésére a két német állam közeledett egymáshoz

Bandungi Konferencia (1955) => Az egyik nagyhatalmi tömbhöz sem tartozó országok egy része India vezetésével közösen ítélték el a hidegháborút és a modern gyarmatosítást. Ők voltak az el nem kötelezett országok. Nehru, Tito.

D O L G O Z A T

A kisebb hidegháborús konfliktusok (1945-1979): [link] 

1. Koreai háború (1950-1953)
2. Szuezi válság (1956)
3. Első és második berlini válság(1949, 1961)
4. Kubai rakétaválság (1962)
5. Vietnami háború (1957-1975)
6. guatemalai polgárháború (1960-1996)
7. libanoni polgárháború (1975-1990)
8. A szovjetek afganisztáni háborúja (1979-1989)
9. iráni forradalom (1979)
10. angolai polgárháború (1975-2002) 
11. A nicaraguai forradalom (1979) és az Irangate (1986)
12. salvadori polgárháború (1979-1992)
13. Falklandi háború (1982)
14. Grenadai invázió (1983)
15. burmai 8888 -as felkelés (1988)
16. panamai invázió (1989)
17. Délszláv-háborúk (1991-1999)
18. Az iraki háborúk (1991, 2003)
19. szomáliai beavatkozásban (1993)
20. ruandai népirtás (1994) Forrás: [LINK] 

Folytatás: Az 50-es évek Magyarországa

Újabb elhidegülés: A kis hidegháború (1979-1985)

Az az 1979-ben elkezdődő korszakot, mely az 1985-ös csúcstalálkozók korszakáig, 6 éven keresztül tartott és a nagyhatalmak közti újbóli viszonyromlást jelentette, "kis hidegháborúnak" nevezzük.

1.) Rakéta telepítések: Amerikai rakéta telepítések Nyugat-Európába => 1979-ben újra ellenséges lett a hidegháborús tömbök viszonya, amikor a NATO újabb rakétákat telepített Nyugat Európába.

2.) A Szovjetunió afganisztáni háborúja (1979-1989) LINK => A Szovjetunió 1979 végén megszállta a szomszédos Afganisztánt és 10 évig próbálta stabilizálni. Az USA viszont titokban a felkelőket támogatta fegyverekkel. Végül 1989-ben az oroszok feladták a hiábavaló harcot.

3.) Olimpiák ügye: Az 1980-as moszkvai olimpiát a nyugat bojkottálta (az afganisztáni támadás miatt) válaszul az 1984-es Los-Angelesi olimpiát meg a keleti tömb bojkottálta.

4.) Űrfegyverkezési verseny indult Ronald Reagan - Brezsnyev idején, 1981 -től. Az első ember az űrben 1961-ben szovjet volt (Jurij Gagarin) viszont az első Holdra lépő, amerikai lett, 1969-ben, Neil Armstrong. A legköltségesebb versengért szintén Amerika nyerte a 80-as évek végére.

5.) Utolsó atomháborús válság: 1983 november 9-11 közt történt. Ekkor kevésen múlt az atomháború. Reagan és Andropov közt viták zajlottak 1983 őszén, majd 1983 november 3-án egy nagy amerikai hadgyakorlat kezdődött (neve: Able Archer 83), amit a szovjetek valódi támadásnak hittek. Az oroszok Szu-24 es vadászbombázóikat taktikai atomfegyverekkel szerelték fel és indításra készítettek elő, plusz 300 interkontinentális rakétát helyeztek készenlétbe. Mindezen túl a Szovjetunió mozgósította az Északi és Balti Flottát, miután több atomtengeralattjárót indítottak el az USA partjai felé. Végül egy kettősügynök (Oleg Gorgyijevszkij) révén értesült Reagan arról, hogy a Szovjetunió félreértette hadgyakorlatukat és ellencsapásra készül. Willam Casey CIA igazgató és Robert McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó veszélyesnek minősítették a helyzetet. Brent Scowcroft elnöki tanácsadót küldték az amerikaiak Moszkvába, aki végül tisztázta a helyzetet. (LINK)

A Szovjetunió vezetői a hidegháború alatt: Sztálin (1924-1953) Hruscsov (1953-1964), Brezsnyev (1964-1982), Jurij Andropov (1982-1984), Konsztantyin Csernyenko (1984-1985), Mihail Gorbacsov (1985-1991)

Az USA belpolitikája a hidegháborúban

Az USA ban kommunista ellenes hisztéria alakult ki az 50-es években, McCarthy szenátor hatására, aki egy egész bizottságot alapított a "szovjetbarátsággal" gyanúsítottak számára. (Százakat tartóztattak le.)

A 60-as években polgárjogi mozgalmak jelentek meg Amerika szerte, melyek a nők egyenjogúságáért, a vietnámi háború befejezéséért és a feketék egyenjogúságáért tüntettek. Elterjedt a hippi mozgalom, a háború ellen tiltakozó, lázadó ifjúság mozgalma.

Martin Luther King baptista lelkész, sokat tette a feketék egyenjogúságáért. 1963 aug.28-i beszéde híres lett) Végül 60-as években törvények tiltották a faji megkülönböztetést.

Kennedy - Nixon korszak: John F. Kennedy Az 1960-as elnökválasztásn Nixont legyőzve lett elnök. Ő indította meg a vietnámi háborúban való amerikai részvételt, ám később a csapatok kivonásán fáradozott. Kennedy a maffiával is megpróbált leszámolni, ám ez a kísérlete sikertelenülül zárult. Az idősekre is kiterjesztette az egészségügyi ellátást. A Kennedy-kabinet törvényeket kezdeményezett az iskolákban, munkahelyeken és középületekben érvényben lévő faji megkülönböztetés eltörlésére is. A kommunista Kuba elleni sikertelen Disznó-öbölbeli partraszállás után (1961 április 17.) hirdette meg a Békehadtest programot (későbbi nevén: Szövetség a haladásért). 1962-ben a szovjet űrfegyverkezési versenyre válaszul Kennedy a kongresszussal megszavaztatta az Apolló-űrprogramot, melynek célja az volt, hogy az évtized végére embert juttasson a Holdra.

Botrányok: Kennedy merénylet (1963. november 22.) 10 érdekesség. Watergate botrány (Nixon bukása) FIM: JFK Watergate botrány: 1972 június 17-én a washingtoni Watergate épületében, a demokrata párt irodáiban lehallgató-készülékeket helyeztek el ismeretlenek. Kiderült: maga Nixon küldte oda embereit. Botrány tör ki, amibe Nixon belebukik és lemond!

Űrverseny: Az első ember a világűrben a szovjet Jurij Gagarin volt, aki 1961-ben 1 óra 48 percet töltött az űrben. Válaszul az USA elindította az Apollo programot (szintén 1961-ben), mely 8 évvel később, 1969 július 20-án az Apollo-11 keretében embert juttatott a Holdra. Ő volt Neil Armstrong.

A hidegháború meghatározó vezetői: DeGaulle, Peron (se tőkés, se kommunista), Mao Ce-tung, Willia Brandt, Margareth Teacher

Elnökök: John F. Kennedy (1961-1963) elhárította a kubai rakétaválságot, majd merénylet áldozata lett és Richard Nixon (1969-1974), aki egy politikai botrányba keveredve lemondásra kényerült. Későbbi elnökök: Carter, Reagan, Bush, Clinton a hidegháború befejezését készítették elő.

A hidegháború lezárulása

1.) Mihail Gorbacsov reformjai - kelet-európai rendszerváltások. Gorbacsov: 1985 március 11 - 1991 december 25. (Watergate) Peresztrojka (intézkedés-csomag): gazdasági nyitás, glasznoszty (inézkedés-csomag) politikai nyitás. Ezek révén csökent a cenzúra és a párt teljhatalma. A Szovjetunió közeledni kezdett az USA -hoz, 1985és1991 közt évről-évre javult a két ország kapcsolata. Ez volt a csúcstalálkozók kora. 

Csúcstalálkozók:

• Genfi csúcstalálkozó: 1985 november 19-21. Reagan - Gorbacsov
• Reykjaviki csúcstalálkozó: 1986 október 11-12. Reagan - Gorbacsov
• Első washingtoni csúcstalálkozó: 1987 december 7-10. Reagan - Gorbacsov
• Moszkvai csúcstalálkozó: 1988 május 29-június 2. Reagan - Gorbacsov
• Máltai csúcstalálkozó: 1989 december 2-3. Bush - Gorbacsov
• Második washingtoni csúcstalálkozó: 1990 május 31-júni.3 Bush - Gorbacsov

2.) A berlini fal lebontása: Az NDK élén Walter Ulbricht után, 1971-től állt Erich Honecker egészen 1989 október 18-ig, amikor lemond. Megindul a rendszerváltás az NDK-ban. 1989 november 9-én az utazási törvény ügyében tartott sajtótájékoztatón bejelentik kelet és nyugat Berlin közt az azonnali határnyitást. Tömegek indulnak meg Nygat-Berlinbe, majd megkezdődik a fal lebontása spontán módon vésőkkel, kalapácsokkal, csákányokkal. 

3.) A Varsói Szerződés és a Szovjetunió felbomlása: 1991 július 1 (Varsói Szerződés) és 1991 december 25.(Szovjetunió). Végetér a hidegháború.

***