Az iszlám

Az arab nép jellemzői: Az Arab - félszigeten nomadizáló és kereskedő nép, mely Mekka és Medina körül élt. Politeisták (több isten hitűek) voltak. A 7. században egy híressé vált arab karaván-vezető akit Mohamednek hívtak (élt: 570-632) új vallás alapított, melynek neve iszlám vagy muszlim lett.

Mohamed tevékenysége: Élete egyik időszakában megjelent előtte Gabrel arkangyal, aki Allah (Isten) szavait tolmácsolta felé. Innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel visszatért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.

Az iszlám 5 parancsolata:

1. Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
2. Alamizsna adása a szegényeknek
3. Böjt tartása Ramadán havában
4. Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
5. Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába

Az iszlám terjedése:

Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

Az Arab Birodalom:

Az Arab Birodalom központja Bagdad lett. (Bagdadi Kalifátus) Európát is megtámadták a Gibraltári szoroson átkelve, de 732-ben a frankok vezetője Martell Károly, Poitiersnél megállította őket. Megtámadták Bizáncot is, melytől több területet elvettek. 740-ben állította csak meg őket III. Leó. A birodalom élén despotikusak voltak a kalifák. A 8. századtól virágzás: kereskedelem és tudomány. Fejlett csillagászat, kémia, matematika, arab számok. Az Arab Birodalom Mohamed korától (632) egészen 755-ig egységes, majd kiszakad belőle előbb a Cordobai Kalifátus (755) majd a Fatimida Kalifátus (969). Ezzel szétesik a birodalom önálló részekre.

Az iszlám egyéb jellemzői:

• Türelem és megbocsátás hirdetése
• Alkohol és sertéshús fogyasztás tilalma
• Többnejűség (poligámia) hirdetése
• Szent könyve a Korán

A Bizánci Birodalom

Kialakulása 395-re nyúlik vissza, amikor Theodosius római császár kettéosztotta a Római Birodalmat és a keleti feléből az 5. századra létrejött Bizánci Birodalom. Központja Bizánc volt, melyet a középkorbna alapítójáról Constantínusról Konstantinápolynak is neveztek.

A birodalom jellemzői:

• A Bizánci Birodalom görög nyelvű volt és a görög kultúrát hordozta
• Nyílt önkényuralom jellemezte, a császárt három szervezet segítette: a hadsereg, a keresztény egyház és a hivatalnoki réteg.
• A 7. és 9. század közt két szomszédos terület támadta Bizáncot: az arabok keletről és bolgárok nyugatról. Végül mindkettőt visszaverték. 
• A harcok miatt alakul ki a "Thema-rendszer": A hadsereg katonái nem pénzben kapnak fizettséget, hanem földben. Letelepítik őket, és közben katonáskodnak is.
• Bizánc fénykora: X - XI. század (900 - 1100), amikor valódi európai nagyhatalom és kezében tartja a Balkánt, Dél-Itáliát illetve ázsiai területeket.

Fontos bizánci császárok: 

I. Justinianus bizánci császár (527 - 565) idején, 529-ben rögzítik az első nagy joggyűjteményt neve: Corpus Iuris Civilis. Magyar vonatkozású császárok: VI. (Bölcs) Leó: 886-912 (Híres műve: a Taktika, mely megemlíti a vándorló magyarokat a honfoglalás előtt) és VII. (Bíborban született) Konstantin: 913-959, ő írta híres művét, melyben szó esik a magyarokról: A birodalom kormányzásáról (De Administrando Imperio). Fontos még: II. Baszileosz (976-1025) a bolgárok legyőzője. I. Manuel (1143-1180), III. Béla támogatottja (16 éves korától 24 éves koráig).

Egyházszakadás:  

1054 június 16-án Umberto di Silva Candida (Humbertus) bíboros a Hagia Szophia-templomban tartott Istentisztelet alatt a nyilvánosság előtt Kérullarioszt eretneknek eretneknek nyilvánította és kiközösítette követőivel együtt. A pátriárka azonnal szinódust hívott össze, amelyen elítélték a kiközösítési bullát és szerzőit. 

Így kölcsönösen kiátkozták egymást, majd bekövetkezett az egyházszakadás (1054): A kereszténység két ágra szakadt: római katolikusra és görög-keleti ortodoxra.

A két egyházszervezet és vallási irányzat összevetése kiemelten fontos és megtanulandó. Kérdésként előfordulhat a számonkérésen és az érettségi anyagában is. 

A Frank Birodalom

A Frank Állam kialakulása: A Frank Állam a Római Birodalom idején jött létre, amikor a germánok közé tartozó frank törzsek megtelepedtek a mai Franciaország északkeleti részén (a Rajnán átkelve). A frankok első uralkodói dinasztiája a Meroving volt, egy Merovech nevű fejedelem után elnevezve (uralkodott: 448-457). A letelepedett frankok idővel összeolvadnak a helyi lakosokkal, a gallokkal, így jön létre a francia nép. A frank törzsek egyesítője: Klodvig 486-ban.

A Frank Állam jellemzői:

• Kereszténység, hűbériség, grófságok rendszeréből állt.
• A 6-7. századra a hatalom négy majordomusz (udvarnagy) kezébe kerül. Ezek birtokolták az ország 4 nagy területét.
• A Karoling család első nagy majordomusza: Martell Károly, Poitiersnél (732-ben) megmenti az országot a támadó araboktól. 

A majordómusz területek: Austrasia, Neustrasia, Aquitania, Burgundia

Nagy Károly birodalma:

Martell Károly fia III. Pippin 751-ben a pápával (Zakariás) alkut kötve lesz az első karoling király. Az alku lényege: a frank hadsereg elűzi Róma alól, a pápát fenyegető longobárdokat, cserében a pápa királlyá teszi III. Pippint és családját. (Az utolsó meroving király, III. Childerich kolostorba vonul.) Pippint Szent Bonifác érsek - pápai áldással - szenteli királlyá Soissons-ban (751 novembere).

• III. Pippin fia Nagy Károly hódításokba kezd, létrejön a Frank Birodalom.
• Nagy Károly legyőzi a szászokat, bajorokat, avarokat, hispánokat
• Kr.u. 800 december 25-én császárrá koronázzák Rómában

Frank uralkodók:

Martell Károly, III. Kis Pippin, Nagy Károly, Jámbor Lajos

Uralkodási idők szerint:

• Martell Károly: 718-741 (714-től: Austrasia majordomusza, 718-től minden terület közös majordomusza)
• III. (Kis) Pippin: 741-768 (741-től 751-ig csak Neustria majdordomusa, öccse vezeti Austrasiát, 751-től király)
• Nagy Károly: 768-814
• Jámbor Lajos: 814-840

A Frank Birodalom felbomlása:

• Nagy Károly unokái felosztják egymás közt a 843-as verduni szerződésben: II. Kopasz Károly, Német Lajos és I. Lothár. Később ezt megerősíti a Merseni szerződés 870-ben (itt már nincs Lothar földje, viszont létrejön az Itáliai Királyság [II. Lothár]. Végül a Ribemonti szerződés (ebben már Burgundia is szerepel).
• Létrejön: Nyugati Frank Királyság, Keleti Frank Királyság, Lotharingia

A Német-római Birodalom:

962-ben átrendeződés történik, új államok születnek: a Nyugati Frank Királyságból létrejön Franciaország, a Keleti Frank Királyság pedig Itáliával egyesülve (I. Ottó révén) létrehozza a Német-római Birodalmat. 

A Német-Római Birodalom jellemzői: legnagyobb részét nagy önállósággal bíró német fejedelemségek alkotják (Brandenburg, Szászország, Bajorország), melyek időről-időre császárt választanak. A birodalom egészen 1806-ig áll fenn.

Dinasztiák: Meroving => Karoling => Capeting Dinasztiák Franciaországban

A Német-római Birodalom uralkodóját mindig választják. Szabályozás: 1356 Német Aranybulla: leírja, hogy innentől 4 tartományi és 3 egyházi vezető közül kerülhet csak ki a birodalom császárja. (Ezek: cseh király, szász választó-fejedelem, brandenburgi választófejedelem, rajnai palotagróf)

A hűbériség, rendiség

Hűbériség:

A középkort végigkísérő viszonyrendszer, mely nemesek közt alakult ki a középkor időszakában. A legfőbb hűbérúr a király volt. Miután legelső nemesi támogatóinak földeket adományozott, azok hűbéresküt tettek neki. Majd ezek a hűbéresek is kisebb földeket tovább adományoztak másoknak, akik nekik tettek hűbéresküt. Az eskü arról szólt, hogy javaikkal és tudásukkal hűen szolgálják hűbérurukat. Főleg a csatatéren. Hűbéri lánc alakult tehát ki, minden feudális államban. A hűbérbirtokot nevezték benefíciumnak.

A rendi állam

Rendiség: Amikor egy országban az uralkodó nem egyedül hozza meg döntéseit, hanem a nemességgel, egyházi vezetőkkkel és a polgársággal, azaz a rendekkel közösen kormányoz, rendi gyűlések összehívásával. Más néven ezt a rendszert rendi dualizmusnak is nevezik. Az érdekeiket érvényesíteni képes azonos jogú és érdekű társadalmi csoportokat rendeknek nevezzük. A három rend: nemesség, papság, polgárság. (A jobbágyság nem képezett rendet.)

Angol rendiség (1295): 

Angliában a 9-10. században még több királyság létezett. Később, 1066-ban a szomszédos Normandiából Vilmos, normann herceg csapatai átkeltek Angliába és meghódították. A normannok rátelepedtek az angolokra és megszerezték a vezető pozíciókat. Ebben az időben keletkezett a híres Domesday Book. (birtokösszeírás)

Később új dinasztia került hatalomra Angliában: Anjou-Plantagenet, mely apai ágon francia, anyai ágon angol volt. A két ország közt háború kezdődött 1159-ben, melyben Anglia elvesztette franciaországi birtokai egy részét. Amikor Földnélküli János hatalma emiatt megingott az angol nemesség kikényszerítette tőle a Magna Charta Libertatum aláírását (1215). Ez a dokumentum hasonló a magyar Aranybullához de tartalmazza azt is, hogy a király nem vethet ki adót  a király tanács beleegyezése nélkül. Az angol polgárság és kisnemesség is kiharcolta, hogy beleszólás lehessen a királyi döntésekbe, így 1295 -ben, I. Edward alatt létrejött Anglia első parlamentje.

Francia rendiség (1302): 

Francaiország IV. Fülöp (1285-1314) lábalt ki a korábbi évszázadok válságaiból. IV. Fülöp már hódításokra is vállalkozott: megtámadta seregével a szomszédos Flandriát. Ám a flamandok zsoldos csapataikkal visszaszorították (Courtrai csata-1302) Ráadásul Fülöp a pápával is viszályba került így nagy szüksége lett a nemesség támogatására.

A francia nemesek csak úgy támogatták a királyt, ha áttér a rendi kormányzásra. 1302-ben összeült az első párizsi rendi gyűlés.

Magyarországi rendiség:

Magyarországon II. Habsburg Albert 1437 és 1439 közti uralkodására esett a rendiség kialakulása. Innentől a mindenkori magyar királyok a rendekkel kellett, hogy közösen uralkodjanak. 

Aranybulla (1222) => 1267-es tv-ek (IV. Béla) => Ősiség (1351) => II. Albert (1437-1439) => Tripartitum (1514).

A keresztes háborúk

 [Részletesebb anyag]

A pápa parancsára a Szentföldért induló XI-XIII. század közti harcokat keresztes háborúknak nevezzük. A legelsőre II. Orbán pápa adott utasítás 1095-ben. Célja: a Szent Sír visszaszerzése a muszlim szeldzsukoktól, birtokszerzések (gazdasági ok), bűnbocsánat szerzése (a tömegek részéről). A legelső hadjárat 1099-ben Bouillon Gottfried vezetésével megszerezte Jeruzsálemet. Ekkor 88 évre a város a keresztényeké lett. Hűbéri keresztény államok és lovagrendek alakulnak a Szentföldön. A lovagrendek védelmezték a Szentföldre érkező vagyis ide zarándokoló keresztény hívőket. Lovagrendek: Templomosok, Szent Sír Lovagrend, Szent Lázár Lovagrend, Német Lovagrend.

Később 1187 –ben a muszlimok Szaladin, egyiptomi szultán vezetésével legyőzték a kereszteseket hattini csatában, majd bevették Jeruzsálemet. A keresztes háborúk 1291-ben értek véget, mikor elesett a Szentföld utolsó keresztes kézen lévő erődje is: Akkon.

A keresztes háborúk 3 következménye: 

• Virágzó kereskedelem alakult ki Ázsia és Európa közt, melynek ázsiai szakasza a selyemúton, európai tengeri szakasza pedig a levantei úton bonyolódott. 
• Európa megismerte a keleti kultúrát és a keleti cikkeket: a porcelánt, a selymet a fűszereket, a rizst, a ruhafestékeket. 
• A fejlett arab tudomány eljutott Európába: Európa átvette a puskaport, az alkímiát, az arab számok használatát, a szélmalmokat, az iránytűt.

Az invesztitúra háborúk

Invesztitúra = a püspökök és más egyházi vezetők kinevezése. Ezt a jogot eleinte a császárok gyakorolták, ám később a pápa akarta megszerezni a kinevezési jogot. A vita háborúvá fajult, ezek voltak az invesztitúra háborúk, a XI - XII. században.

A IV. Henrik német-róma császár és VII. Gergely pápa között kezdődő küzdelemben döntő volt, hogy a pápa kiátkozta a császárt, aki így meghátrálásra kényszerült. Oka: nem tudta uralni birodalmát, mert a kiátkozással elvesztette az alatvalók szófogadását. Bocsánatkérése volt a híres Canossa járás 1077-ben. A viszályt a Wormsi konkordátum zárta le 1122-ben. A konkordátum lényege: a püspököket a pápa nevezi ki, de a vagyoni beiktatása a császár joga marad. A későbbiekben volt még egy jelentős invesztitúra háború 1176-ban az itáliai városok ügyében I. Frigyes császár és III. Sándor pápa közt. Ám itt is a pápa győzött a Lombard Ligával összefogva a Legnanói csatában.

 A 100 éves háború

Az 1337 és 1453 közt Anglia és Franciaország közt zajló háborút, mely a francia trónért és Anglia ottani birtokaiért dúlt, százéves háborúnak nevezzük. Amikor kihalt a Capeting dinasztia férfi ága, a francia trónra két jelentkező is akadt: egyrészt VI. Fülöp, a Valois családból másrészt III. Edward angol trónörökös.

A 100 éves háborúban fordulópontot Jeanna d'Arc felbukkanása hozta, aki egy szűz parasztlány volt és azt állította, hogy képes közvetíteni Isten akaratát. Ő javasolta, hogy a franciák a trónörököst kövessék, mert ő fogja elhozni a győzelmet. Így a franciák győzelmeket arattak és megkoronázták a trónörököst, majd 1453-ra kiűzték az angolokat.

A művészeti ágakkal, azok korszakaival és az ókortól egészen napjainkig terjedő történetével foglalkozó tudományág:

Román és gótikus építészet: Román stílusú építészet nevét onnan kapta, hogy római eredetet tulajdonítottak ezeknek az épületeknek (roman = római). Jellemzője: várszerű, vastag falak, keskeny kicsiny ablakok. Megjelenés: 11-12. század. A gótikus épületek 13-14. században jelennek meg, a névadó a gótok népe, mert sokáig azt hitték, hogy ők emelték ezeket az építményeket. Jellemzője: magasabb, kecsesebb épületek, nagyobb ablakok.

Skolasztika: A 13. századi egyházi iskolákra jellemző teológiai irányzat volt, mely a Biblia mellett az ókori görög filozófusokat, Platónt és Arisztotelészt is oktatta. Fontos képviselője volt: Aquinoi Szent Tamás, 13. század közepén élt Domonkos szerzetes. Fő elve: a teológia mellett létezhetnek a tudományok is, ez a kettős igazság elve. (Nem eretnekség a tudomány.)

Az első egyetemek:  Az első egyetem Bolognában jött létre (11. század), majd Párizsban a Sorbonne (XIII. század), és Angliában Oxford, Cambridge. Magyarországon a pécsi egyetem volt az első (1367 - Nagy Lajos korában) de ez bezárt, majd 1635-ben a Nagyszombati Egyetem 8Pázmány Péter révén). Oktatott tananyag: Trivium, azaz latin nyelvtan (grammatica), szónoklattan (retorica), dialektika, Quadruvium: csillagászat, számtan, mértan, zene.

Humanizmus és Reneszánsz

A humanizmus és a reneszánsz művészettörténeti korszakok, szellemi áramlatok, sőt kulturális mozgalmak, melyek a XIV. századtól egészen XVII. századig alapvető hatást gyakoroltak minden művészeti irányzatra de még az életmódra, közgondolkodásra is. A korábbi, szigorúan vallás- és hit központú gondolkodást felváltotta a világias élet-szemlélet, az emberközpontúság (isten-központúság helyett), az ókori értékek újra felfedezése. 

A humanizmus emberközpontúságot takar vagyis a korábbi biblikus, vallási témákkal, szentekkel szemben a hétköznapi emberek életét helyezi középpontba. Gyökerei a XIV. századi Itáliába nyúlnak vissza, egészen pontosan egy bizonyos Francesco Petrarca (1304-1374) műveihez. Petrarca a humanizmust „elindító” nagy hatású művét a Daloskönyvet (Canzoniere) 1347-ben írta meg. A humanizmus másik kora nagy alakja: Giovanni Boccaccio (1313-1375) Petrarca 9 évvel fiatalabb tanítványa. 1353-ra írta meg élete főművét, a humanizmus csodálatos alkotását a 100 novellából álló Dekameront.

A Reneszánsz a francia renaissance azaz újjászületés szóból ered. A fogalom Itáliában keletkezett: a reneszánsz legnagyobb művészének, Michelangelónak a köréhez tartozó festő és életrajzíró, Giorgó Vasari (1511-1574) írta le először a renaissance, illetve rinascimento (újjászületés) kifejezést. Dante Alighieri (1265-1321) firenzei olasz költő és filozófus a 14. század első harmadában, 1307 és 1321 közt írta meg nagyhatású elbeszélő költeményét az Isteni színjátékot. Leonardo da Vinci (1452-1519) életének egyik főműve az 1498-ban a Santa Maria delle Grazie-kolostor refektóriumában megfestett freskó: az „Utolsó vacsora". Valamivel később, 1506-ban, már 54 évesen festette meg a legismertebb művét, a Mona Lisát. 

A festmény közismert olasz neve: la Gioconda és egy hölgyet ábrázol: Lisa Gherardinit egy köztiszteletnek örvendő firenzei kereskedő feleségét. Körülbelül egy évszázaddal később Michelangelo Buonarotti Firenzében készítette el 1502 és 1504 között a maga még híresebb monumentális „Dávid” márványszobrát.

Buonarroti 1508-ban visszatért Rómába, ahol a következő években kifestette a Sixtus-kápolna mennyezetét. A freskófestmény, amely az európai festészet remeke, 1512-ben készült el. Magát a kápolnát IV. Sixtus pápa építtette 1473-ban.

A barokk

A barokk a reneszánsz után következő stílustörténeti korszak, az építészet, a zene, festészet, szobrászat, tánc és más művészetek korstílusa. Időszaka kb. 1575-től kb. 1770-ig tartott. [] Folytatódó, kései ága a rokokó. A barokkot a klasszicizmus követte. A szó eredete: olasz barocco, amelynek jelentése nyakatekert, szabálytalan, bizarr.

Francia megflelője baroque vagyis „excentrikus”, „bizarr”, ami a bőséges túldíszítettségre és formai bravúrosságra utal. A barokk eszmei háttere egyértelműen a sok támadást és kritikát átélt katolikus egyház által indított ellenreformáció (az egyház hivatalos szóhasználatában a katolikus megújulás) volt. A római katolikus egyház fő célja a barokk alatt a reformáció következtében elvesztett hívek visszaszerzése, illetve a hívek hitükben való megerősítése volt. A barokk építészet legfőbb alkotásai egyértelműen a templomok: ezek a monumentális építmények rendkívüli díszítettségükkel, aranyozásaikkal, márványdíszeikkel az egyszerű hívőket voltak hivatottak elkápráztatni és ráébreszteni a római katolikus Anyaszentegyház hatalmára és nagyságára.

Barokk épület a kereszténység első számú, legfontosabb temploma, az 1506-ban megépült Szent Péter bazilika Rómában (Vatikánban) és a versailles-i kastély is Párizsban (megépítése: 1682). Szobor: Szent Teréz extázisa (Bernini) és a Trevi-kút (Niccolo Salvi). Festészetben: Rembrandt: Éjjeli őrjárat. Zenében: Vivaldi, Bach, Händel. Irodalomban: Cervantes: Don Quijote. Barokk építészetről képek: blogképek

Klasszicizmus

Neve a latin classis szóból ered, melynek jelentése ’osztály’. Olyan művészeti irányzat, amely a múlt, főként az ókori görög-római alkotásokban megvalósuló eseményeket, szabályokat, hagyományokat tartja követendő példának. A klasszicizmus főleg az építészetben alkotott maradandót. Az építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, a vízszintes tagoltság és a szigorú arányok váltak jellemzővé. Az épületeken antik jellegű díszítményeket, oszlopokat, timpanont találunk. Magyarországon a reformkor jellemző építészeti irányzata lett a klasszicizmus.

A felvilágosodás

Fogalma: A felvilágosodás egy olyan 18. századi eszmeáramlat volt, mely a vallási dogmák helyett a tapasztalati megismerést és a természeti törvényeket állította középpontba.

A felvilágosodás jelmondata Horatius, ókori költő mottója, mely így hangzik: "Merj gondolkodni! Latinul: Sapere aude." A gondolatot Immanuel Kant  német filozófus (1724-1804) tette a felvilágosodás jelmondatává.

Az egyház és a hatalom viszonya a Felvilágosodással: Az abszolutista uralkodók és a katolikus egyház is üldözte a felvilágosult gondolkodókat, mert tanaik szembe helyezkedtek el a feudális alapelvekkel. Ezek a vak engedelmességről, a vallási dogmákról, az egyházi tanok megkérdőjelezhetetlenségéről szóltak. A Felvilágosodás eszméi viszont éppen a dolgok megkérdőjelezhetőségéről szóltak, amellett a tapasztalati megismerésről, a modern tudományokról és az abszolutista rendszer lecseréléséről.

A Felvilágosodás jellemzői: a) megelőző korok vallási dogmái helyett természeti törvények, b) hagyományokhoz ragaszkodás helyett haladás és fejlődés, c) fanatizmus, elvakultság helyett tolerancia, d) zsarnokság helyett szabadság.

A felvilágosodás előfutárai a 15-16. században:

• Kopernikusz (1473-1543) - lengyel csillagász, a heliocentrikus világkép. Csillagrendszerünk közepe a Nap (nem pedig a Föld, ahogyan korábban hitték)
• Johannes Kepler (1571-1630) - német matematikus, csillagász
• Giordano Bruno (1548-1600) - itáliai domonkos szerzetes, csillagász, máglyán égetik el
• Galileo Galilei (1564-1642) - itáliai fizikus, csillagász, a Föld forog és kering (Eppur si muove - és mégis mozog a Föld) Az egyház bezáratja 
• René Descartes (1596-1650) - francia matematikus filozófus (cogito ergo sum  - gondolkodok tehát vagyok)
• Baruch Spinoza (1632-1677) - portugál származású filozófus

A felvilágosodás kezdete: Angliából indult ki. Fontos elindítói a 16-17. században: Francis Bacon (1561-1626) a tudományok rendszerezésének elmélete, Thomas Hobbes (1588-1679) John Locke (1632-1704), Isaac Newton (1643-1727). A felvilágosodás kiterebélyesedése: francia földön történt.

A felvilágosodás legnagyobb alakjai:

Montesquieu (1689-1755): Valódi neve: Charles-Louis de Secondat. (Montesquieu bárója). Jogi végzettségű nemes. Fő műve: "A törvények szelleméről" (1748), lényege a hatalommegosztás elve. A zsarnokság, az egyeduralom elkerülésének alapvető feltételét a hatalmi ágak - törvényhozó, végrehajtó, bírói hatalom - megosztásában látta. Ehhez szerinte alkotmányos királyság a megfelelő államforma a cenzusos választási rendszer. A hatalmi ágak felosztásának elmélete: csak akkor lehet elkerülni a zsarnokságot, ha a három hatalmi ág egymástól függetlenül működik, egymást kölcsönösen ellenőrzi (és nincs egy kézben). 

Voltaire (1694-1778): Jogi végzettségű volt és egy középosztálybeli polgárcsalád sarjaként született. Főleg filozófiai elbeszélései, az ironikus fejtegetései miatt lettek népszerűek írásai. A fejlődést gátló hagyományokat, a dogmákat ostorozta. Elsősorban az egyházat támadta. „Tiporjátok el a gyalázatost!” – jelentette ki, bár Isten létét nem tagadta. Szerinte az egyház a vakbuzgóság szimbóluma és az álszentség illetve népbutítás eszköze.

Rousseau (1712-1778): Polgári származású zeneszerző, író. Elvetette a képviseleti rendszert, mivel az nem teszi lehetővé a néphatalom és népszuverenitás érvényesülését. Felfogása szerint a népnek közvetlenül kel részt vennie a döntésekben. Azt vallotta, hogy a többségi akaratnak – amit a közjóval azonosított – az egyén szabadságát is alá kell rendelni. Főműve: A társadalmi szerződést (1778). Közvetlen demokrácia és közvetett demokrácia létezik. Előbbinél az állampolgárok maguk dönthetnek egy-egy ügyben (Pl ókori Athén népgyűlése vagy napjainkban a népszavazásokon). A közvetettnél képvisel valaki bennünket a parlamentben (ő a képviselő [szenátor]). 

A felvilágosodás utolsó hullámának gondolkodói,  

• Immanuel Kant (1724-1804) német filozófus
• Adam Smith (1723-1790) skót filozófus a modern közgazdaságtan atyja
• Thomas Jefferson (1743-1826) ügyvéd, filozófus, az amerikai függetlenségi nyilatkozat kidolgozója, majd az USA harmadik elnöke 1801 és 1809 között.
• Johann Wolfgang von Goethe (1749-1832) német író és költő

Enciklopédia: A korszak tudását tartalmazó 33 kötetes szótár, melyet Jean le Rond d'Alembert és Denis Diderot szerkesztettek.Összefoglalta a felvilágosodás eszméit. 

Szalonok és klubbok: Ekkoriban Franciaország ellentmondásos világ volt, hiszen abszolutista közegben (XV és XVI. Lajos alatt) születik meg a felvilágosodás eszmerendszere. A közélet és szellemi élet középpontja az 1700 -as évek második felében Párizs, és azon belül a szalonok, klubok világa lett. Ezekben már nem a származás, hanem a tehetség számított. A szalonok különböző előkelő hölgyek vezetése alatt működtek. A nők helyzete és megítélése sokat javult a korszakban..

Francia uralkodók a korszakban:

• XIV. Lajos: 1643-1715
• XV. Lajos: 1715-1774
• XVI. Lajos: 1774-1792

A magyar felvilágosodás alakjai:

• Bessenyei György (1747-1811)
• Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805)
• Batsányi János (1763-1845)

VALLÁSTÖRTÉNET

A vallások két nagy csoportja az egyistenhívő vagy monoteista vallások és többistenhívő vagy politeista vallások. (mono = egy, teosz = isten) Az ókort a politeista vallások jellemezték (a zsidó vallást kivéve) míg később a középkorra a monoteista vallások voltak jellemzőbbek (ábrahámi vallások): keresztény, iszlám, zsidó.

Politeizmus az ókori keleten

Mezopotámiában Babilon városában a Marduk vallás terjed el, más sumér városállamokban  Istar -nak hódoltak. Az ókori Egyiptomban más istenek voltak:

• Napisten vagy Ré
• Ozirisz a halál, az alvilág és a feltámadás istene
• Ízisz női isten, Ozirisz felesége, termékenység, hűség és varázslás istennője
• Hórusz (sólyomisten) Ozirisz és Ízisz gyermeke
• Széth: pusztítás gonosz istene, Ozirisz gyilkosa, Hórusz ellenfele

Mumifikálás: Mivel azt hitték az egyiptomiak, hogy a lélek fenmaradásához a testnek is épségben kell maradnia, ezért bebalzsamozták a holtesteket, hogy ne porladjanak el. Ez volt a mumifikálás (előtte a belső szerveket eltávolították). A fáraók számára piramisokat emeltek és azokba temették el őket.   

Görög - Római istenek 

Uranosz (ég istene) és Gaia (föld istennője) fia volt Kronosz, akinek Rheától született gyermeke Zeusz. Testvérei: Hádész, Poszeidón, Héra, Déméter. Gyermekei pl: Árész, Aphrodité, Pallasz Athéné, Apollón, Arthemisz.

Monoteista vallások

A zsidó vallás: A zsidók Mezopotámiából előbb Egyiptomba vándoroltak (Kr.e. 18. század) ahol rabszolgasorba jutottak, majd innen Kánaán földjére vándoroltak (Kr.e. 13. század) Mózes vezetésével. A filiszteusokkal harcoltak és létrehozták saját államukat az első zsidó királyságot (Saul, Dávid, Salamon). Később a zsidó állam kettészakadt: Izrael, Judea.

• Tóra - Mózes 5 könyve
• Talmud - vallási és jogi előírások
• Siratófal - a jeruzsálemi első és egyetlen zsidó templom megmarad fele
• rabbi - vallási vezető
• zsinagóga - imahely
• frigyláda - Mózes kőtábláit tartalmazza

A zsidók legfőbb istene: Jahve, legfőbb szent városuk az Izraelben található Jeruzsálem.

Kereszténység

Názáreti Jézus Krisztus Betlehemben született Mária gyermekeként és egy júdeai ács, József nevelt fiaként. Az elbeszélések szerint valódi apja a Szentlélek volt. Fiatalkorát Názáretben töltötte, ahol nevelő apja nyomdokain haladva kitanulta az ács mesterséget. Harminchárom évesen viszont felhagyott munkájával és hirdetni kezdte Isten tanításait. Vándorlásba fogott, tanítványokat gyűjtött maga köré /Simon (később Péter), András (Péter testvére), Jakab, János, Fülöp, Bertalan, Tamás, Máté, Jakab (Alfeus fia), Tádé, Kánai Simon, Iskarióti Júdás. / Ők voltak a 12 apostol.

Jézus életét, tanításait halála után főbb tanítványai lejegyezték görög nyelven. Ezen iratok összefűzéséből született meg a Biblia. Ószövetségből és Újszövetségből áll: előbbi a Föld és az ember teremtésétől a zsidók vándorlásáig, Mózes történetéig tart, utóbbi pedig (újszövetségi rész) szól Jézusról. Az újszövetség főbb részei az evangéliumok: Máté, Márk, Lukács, János, Pál, Jakab, Péter, Júdás evangéluma, Pál apostol levelei, Apostolok cselekedetei, Jelenések könyve. A Biblia a Kisztus utáni eső században íródott. Később lefordították latinra, majd Luther Márton németre. Ma már szinte minden nyelven olvasható.

 A kereszténység terjedésének fontos évszámai:

• 313 - Milánói Edictum
• 325 - Niceai zsinat
• 380 - Államvallássá alakulás (391)

Milánói Edictum: Constantinus császár szabad vallásgyakorlatot ad rendeletében a birodalomban élő keresztényeknek.

Niceai zsinat: A legfontosabb főpapi tanácskozás Constatinus idejére esett. A zsinat kanonizálja a keresztény dokumentumokat, eldöntve , hogy mely iratok, evangéliumok kerülhetnek a kereszténység hivatalos dokumentumai közé.

Később a kereszténységben többször is volt szakadás (skizma), a két legjelentősebb: 1054-ben (görög-keleti egyház megalakul) a másik 1517-ben a reformáció során, amikor Luther Márton révén kialakultak a protestáns egyházak.

Iszlám

Mohamed élete egyik időszakában megjelent előtte Gabrel arkangyal, aki Allah (Isten) szavait tolmácsolta felé. Innentől kezdve Mohamed próféta lett, azaz Allah tanításainak terjesztője. Az arabok politeista vallásvezetői vetélytársat láttak Mohamedben, és kezdetben elutasították az iszlám vallást. Mekkából el is űzték, ez volt a hidzsra (622) Mohamed futása. A közeli Medinában telepedett meg, majd megerősödve, híveivel visszatért Mekkába és kiegyezett a mekkai kereskedőkkel.

Az iszlám 5 parancsolata:

1. Napi ötszöri ima, Mekka felé fordulva (előtte rituális mosdás)
2. Alamizsna adása a szegényeknek
3. Böjt tartása Ramadán havában
4. Hitvallás => Egy az Isten, Allah és Mohamed az ő prófétája + Kába kő tisztelete
5. Zarándoklat => Minden muszlim hívőnek egyszer élete során el kell mennie Mekkába

Az iszlám terjedése:

Mohamed halála után a kalifák lettek az iszlám vezetői. Ám az első 4 kalifa után kettészakadt az iszlám vallás: az egyik vallási csoportot a szunniták, a másikat a síiták alkották. A síiták ragaszkodtak ahhoz, hogy a kalifák Mohamed leszármazottai közül kerüljenek ki. Az iszlám nagyon gyorsan terjedt. A 8. századra az arab hódításokkal muszlim hitű lett egész Észak-Afrika és a Közel-Kelet.

Egyéb vallások

India ősi vallását a papi kasztról brahmanizmusnak, vagy elterjedtebb szóhasználattal hinduizmusnak nevezzük. A legfontosabb tanítása a lélekvándorlás (reinkarnáció) tana. A lélek halhatatlan, és a test halála után új testben születik újjá. Olyan testben, amilyet az elhunyt az előző élete alapján megérdemelt.

A hindu vallásból alakult ki India másik nagy vallása, a buddhizmus. Alapítója egy indiai királyfi, Buddha volt (Kr. e. VI–V. század), aki nem helyeselte a kasztrendszert (mely a lakosságot úgynevezett kasztokra osztotta. Az első kasztba a papi réteg tartozott, a másodikba a katonai előkelők és az uralkodók, a harmadikba a tulajdonnal rendelkező közrendűek, a negyedikbe pedig a szolgálók.)

Taoizmus: [] A taoizmus alapját Lao-ce (Laozi) nevű kínai filozófus és költő munkája, a Tao Te King képezi. A taoizmus központi fogalma a Tao, ami annyit jelent, hogy az út vagy az elv. Hangsúlyt kap az ember és a természet harmóniája illetve a meditáció és a belső béke elérése.

1.)Jobbágy: A jobbágy a középkori feudalizmus legnagyobb társadalmi rétege volt. A jobbágyság két jellemzője:

• Nincs földtulajdona csak használja a földesúr földjét, melynek fejében feudális jobbágyszolgáltatásokat nyújt felé.
• Személyi függésben áll, vagyis a földesúr bármikor ítélkezhet felette.

2.)Jobbágyszolgáltatások: A jobbágy terményjáradékban, pénzjáradékban és munkajáradékban teljesítette szolgáltatásait a földhasználatért. Ezeket a királynak, a földesurának és az egyháznak kellet teljesítenie. Terményjáradék volt a 9-ed és a 10-ed (előbbi a földesúrnak, utóbbi az egyháznak), munkajáradék volt a robot (ingyen-munka a földesúri allódiumon) és pénzjáradék volt a kapudaó (későbbi nevén füstpénz)

Kapuadó: A jobbágy fizette a királynak, évente 1 aranyforint volt (Károly Róbert idején, aki bevezette a kapuadót), azért kapuadó a neve, mert csak nagyobb kapuval rendelkező tehát nagyobb méretű telkek után kellett fizetni. (Ha egy szénásszekér átfért a jobbágytelek kapuján).

3.)Úriszék: Földesúri bíróság, melyben maga a földesúr itélkezett saját jobbágyai felett. Az ítélet lehetett elzárás, megfenyítés vagy akár kivégzés is (de ehhez kellett a pallósjog is, amit a király külön adományozott)

4.)Nemes: Olyan kiváltságos személy, aki a királytól nemesi birtokot kap és nemesi oklevelet illetve megilleti az úgynevezett nemesi kiváltságok sora:

• saját, örökíthető földdel rendelkezés joga
• fegyverviselés joga
• adómentesség joga (1222-től)
• jobbágytartás joga
• királyhoz fordulás joga
• az ország és megye ügyeibe való beleszólás joga

5.)Hűbériség: A középkorban a nemesek és a király között kialakuló kapcsolat mely gyakran a különböző nemesek között is létrejött és a fegyveres hűségen alapult. A hűbéres fegyveresen szolgálta urát, amiért tőle bűbér-birtokot kapott. Ez volt a beneficium.

6.)A nemesek 3 rétege:

• kisnemes vagy bocskoros nemes (a legkisebb birtokkal rendelkezők)
• köznemes (közepes méretű birtokrendszer tulajdonosai)
• arisztokrata vagy főnemes, akiknek neve előtt ott áll a méltóságuk is, pl báró, gróf, herceg. Ők rendelkeztek a legjelentősebb birtokállománnyal. 

7.)Polgárság: Olyan társadalmi réteg, mely nem gazdálkodásból élt (mint a jobbágyság), de nem tartozott a kiváltságos rétegek közé sem (papság, nemesség). Tagjai többnyire városlalkók voltak, kereskedők, iparosok, céhmesterek később értelmiségiek.

8.)Jobbágytelek: A földesúri uradalom egyik részét a jobbágytelkek képezték. A jobbágytelek az a néhány hold alapterületű föld, melynek bár tulajdonosa a földesúr, a jobbágy gazdálkodik rajta, melynek fejében feudális szolgáltatásokat nyújt földesurának.

9.)Majorság vagy allódium: A földesúri uradalom második része, az a terület amely a földesúr személyes földje és ahol nem élnek jobbágyok, de ahol le kell dolgozniuk robot kötelezettségüket. (Az uradalom 3.része a közös használatú terület, melyet nem műveltek meg de a jobbágyok is és a földesúr is használhatta, előbbi pl fát gyűjtött rajta, utóbbi vadászott ott.)

10.)Abszolutizmus: Amikor a király a nemesek összehívása nélkül uralkodhat, önkényesen, abszolut hatalommal, rendeletekkel.

11)Rendiség vagy rendi dualizmus: Amikor a királynak össze KELL hívnia a nemességet fontos döntések meghozatalok (adókivetés, háború eldöntése). 

12.) Alkotmányos monarchia: A későbbi korokban (elsőként Angliában [1688]) megjelenő államforma, amikor a király hatalma csak jelképes és a valódi hatalom a parlament illetve kormány kezében van.

Emelt érettségik 

Állam: Olyan politikai szerveződés, mely egy adott földrajzi terület felett politikai hatalommal bír, magába foglalja a törvényhozást, végrehajtó hatalmat illetve közigazgatást és nemzetközileg elismert határok veszik körül.

Állam működése: Egy-egy állam működését alapvetően meghatározza államformája alaptörvénye, választási rendszere és jogrendje.

Magyarország 1990 után

A magyar demokratikus berendezkedés jellemzői: [link]

• M.o.alkotmánya demokratikus berendezkedést biztosít.
• Hazánk tagja az EU -nak (2004 óta) és a NATO -nak (1999 óta)
• Hazánk legfőbb szerve a parlament, mely 200 tagú és a 4 évente megtartott választások alapján jön létre.
• A magyar választási rendszer (2012-es tv) vegyes, azaz pártokra és konkrét helyi képviselőjelöltekre is voksolunk. A pártokra leadott (pártlistás) szavazatok alapján 93, az egyéni jelöltekre leadott voksok alapján 106 képviselő kerülhet az országgyűlésbe, plusz a kétszázadik tag nemzetiségi jelölt. Csak az a párt kerülhet a parlamentbe, mely eléri az 5%-os bejutási küszöböt.
• A parlament mellett fontos vezető szerv a komány, mely a végrehajtó hatalmat képviseli és miniszterekből áll. A kormányt a miniszterelnök vezeti (jelenleg: Orbán Viktor)
• A legfőbb közjogi méltóság a köztársasági elnök (vagy államfő) akit 5 évre a parlament választ, de jogköre erősen korlátozott.
• Fontos szerv még az Alkotmánybíróság, mely az alkotmányos kormányzást felügyeli.
• Az országot a parlament és a kormány döntései alapján az államigazgatási rendszer "működteti". Ennek része a szakhatóságok és helyi önkormányzatok rendszere.

A magyar állam működése:

1. Magyarország államformája köztársaság
2. Magyarország alaptörvénye államunk felépítését, működésének szabályait, elveit és jelképeit tartalmazza. Benne van, hogy az államunk legmagasabb szintű közméltósága a köztársasági elnök (5 évre választják), aki inkább jelkép, mint valós hatalmi tényező. A legfontosabb vezető a miniszterelnök, akit a választásokon győztes pártok jelölnek és a parlament választ meg 4 évre (az újabb választásokig). A miniszterelnök vagy kormányfő a miniszterek munkáját koordinálja. Rendszerint a legfontosabb gazdasági-politikai területek élén minisztériumok állnak, így van például nemzetgazdasági, földművelésügyi, honvédelmi, igazságügyi és belügyminisztérium is. (Jelenleg 7 minisztérium van)
3. Közigazgatás: Az államhatalomnak (országgyűlés és kormány) alárendelt szervezet és szabályrendszer, mely az állam működését segíti.
4. Választási rendszer: 2011. évi CCIII. tv. Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van érvényben, vagyis a 4 évenkénti parlamenti választásokon pártokra és egyéni képviselőjelöltekre is szavazunk. (Két szavazólapot töltünk ki.) Így a 199 tagú parlamentbe 106 képviselő egyéniben, 93 pedig pártlistákról kerül az országgyűlésbe. A parlamentbe csak az a párt küldhet képviselőt, akire legalább 5% szavaz (listán). Legutolsó választás: 2014-ben volt (nyert a Fidesz), a következő 2018 -ban lesz. (Választások)
5. Költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege. A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.

A rendszerváltás nyertesei és vesztesei

A rendszerváltás időszakában, 1990 körül hazánk gazdasági válságot élt át: magas volt az infláció és a munkanélküliség.

A rendszerváltás nyertesei:

• A privatizáció nyertesei: a privatizáció után meggazdagodott vállalkozók jómódban éltek, ugyanakkor a kisnyugdíjasok, sokgyerekes családok, cigányok és a tartósan munkanélküliek jelentős része nyomorgott. Privatizáció: az állami tulajdonba vett eszközök újra magánkézbe adása. A privatizáció annak a folyamatnak volt az ellentéte, mely 1919-ben és 1945 után a földek, vállalatok, bányák, iskolák, boltok állami kézbe vételét jelentette.
• Olajszőkításből meggazdagodottak
• Az elsőként vállalkozók

A rendszerváltás vesztesei:

• Elmaradott régiók lakosai: Jelentősek voltak a regionális különbségek is: Észak-Dunántúl és Budapest jól élt, míg az ország Észak-keleti szegletében óriási volt a nyomor.
• Kisebbségiek
• A szociális rendszerre szorulók, akikről korábban még gondsokodott a Kádár-rendszer

Életmód és kultúra változása: fogyasztói társadalom lettünk, jelentős lett a médiafüggés, elterjedt az internet és mobil használat.

A határon túliak

• Határontúliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.
• Határontúliak: a rendszerváltás időszakához képest javult helyzetük, megerősödtek pártjaik.
• Legfőbb határontúliak: romániai magyarság (1,3 millió fő), szlovákiai magyarság (0,5 millió fő), szerbiai magyarság (0,25 millió fő), ukrajnai-kárpátaljai magyarság (0,13 millió fő), horvátországi magyarság (14 ezer fő), egyéb: szlovéniai magyarság, ausztriai magyarság.
• A cigányság integrációja lassú. A legtöbben segélyekből élnek, alulképzettek és sok velük szemben az előítélet. Az integráció beilleszkedést jelent. Ennek ellentéte a szegregáció, amikor a roma származásúakat elkülönítik a nem romáktól (iksolai szegregáció esetén külön osztályokban, iskolákban oktatják őket.)

Feszültségek törésvonalak Magyarországon a rendszerváltás után:

• Vagyoni szélsőségek közti feszültség. Legszegényebbek és leggazdagabbak közti vagyoni különbség egyre nő.
• A régi rendszer vezetőinek elszámoltatása elmaradt. Ebből adódott feszültség. Egyetlen per: Biszku Béla volt belügyminiszter 1957-1961 közt. Két év 3 hónap felfüggesztett volt a büntetése.
• Etnikai feszültség: cigányság és a nem cigányok közt
• Törésvonal érezhető a kiszolgáltatottak, segélyekre szorulók és a dolgozói rétegek között is. Például: munkanélküliek, rokkantak, hajléktalanok és a jobbmodú rétegek közt.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

• Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet.Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.
• Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.
• Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.

A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.

Röviden: Hazánk történelmének fontos eseménysora, amely az 1989-es évehez köthető leginkább és amely a korábbi évtizedek szocialista egypártrendszerét vértelen módon, békés eszközökkel változtatta többpártrendszerré és valódi demokráciává.

A Kádár-korszak utolsó évtizede:

A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival. 

Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

A rendszerváltás első eseményei:

Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken, Lezsák Sándor házában találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is 1987-ben

Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során  a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.

Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

​Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)

Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia  a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.

A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:

Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).

Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)

A rendszerváltás két fontos eseménye:

• Nagy Imre újratemetése: Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát és rehabilitálta Nagy Imrét. Orbán Viktor beszéde
• Páneurópai piknik: A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel (Alois Mock osztrák külügyminiszterrel) közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését". Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.

Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett. Négyigesen népszavazás: 1989 november 26-án négy kérdésre várt igen válaszokat azoktól, akik ámogatták a rendszerváltást. A 4 kérdés a köztársasági elnök megválasztására, a munkásőrség feloszlatására, az állampárt pénzügyi elszámoltatására és a munkahelyeken való pártműködésre vonatkozott.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
• Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
• A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

​A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált. 

Kiemelt fogalmak, személyek:

• 1.) szamizdat: a rendszerváltás előtt, titokban nyomtatott, kommunistákat kritizáló újságok, röpiratok)
• 2.) Mihail Gorbacsov: a Szovjetunió utolsó vezetője, aki 1985-től engedélyezte a rendszerváltási folyamatokat
• 3.) Lakiteleki találkozó: a redszerváltó magya ellenzék 1987-es találkozója Lezsák Sándor Kecskemét közeli házában
• 4.) Lezsák Sándor: a rendszervbáltás akaró ellenzék tagja, az 1987-es lakilleki találkozó házigazdája
• 5.) Németh Miklós: a rendszerváltás idején, a rendszerváltást segítő miniszterelnök
• 6.) Pozsgay Imre: a rendszerváltást segítő MSZMP politikus
• 7.) reformkommunisták: olyan MSZMP vezetők, akik rendszerváltást, demokratizálódást, többpárt rendszert akartak
• 8.) Grósz Károly: a Kádárt leváltó MSZMP vezető, 1988-ban
• 9.) Ellenzéki Kerekasztal: 1989-ben a rendszerváltást rögzítő törvények előkészítését végző csoport, mely ellenzéki pártok vezetőiből állt
• 10.) Nemzeti Kerekasztal: a rendszerváltó törvényeket végső formába öntő csoport, melynek tagjai az Ellenzéki Kerekasztal + MSZMP vezetők + szakszervezetek
• 11.) a rendszerváltás két legfontosabb törvénye: Egyesülési tv és Társasági tv a szabad vállalkozás és párt alapításról - 1988 október és 1989 január)
• 12.) Horn Gyula: rendszerváltó Németh kormány külügyminisztere
• 13.) Páneurópai picnic: a vasfüggöny átvágása, 1989 nyarán, Sopron közelében, Horn Gyula részvételével)
• 14.) a 3. köztársaság kikiáltása: 1989 október 23 -án Szűrös Mátyás által
• 15.) Göncz Árpád: a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, 1990-2000 közt
• 16.) Antall József: a rendszerváltás utáni első magyar min.elnök, MDF politikus
• 17.) Négyigenes népszavazás: 1989 november 26-án a köztársasági elnök megválasztására, a munkásőrség feloszlatására, az állampárt pénzügyi elszámoltatására és a munkahelyeken való pártműködésre vonatkozott

Emelt szintű történelem érettségire való felkészítést vállalok, on-line foglalkozások megtartásával.   A nevem: Harmat Árpád, gimnáziumi történelemtanárként dolgozom, bemutatkozásomat itt találod. A legfontosabb 30 történelmi témakörből egy tematikát állítottam össze, mely leginkább kiemelt jelentőségű történelmi eseményeket dolgozza fel. On-line felkészítő foglalkozásaimon ezeket az anyagokat veszem át diákjaimmal, miközben elmagyarázom és kiegészítésekkel látom el a fontosabb részeket. Ha szeretnéd kérni a felkészítést (mely messenger kapcsolattal történik 60 perces foglalkozások keretében) ide írj:

tortenesz1@gmail.com

2011 óta tartok online felkészítő foglalkozásokat közép- és emelt szintű történelem érettségikre. Két típusú foglalkozás választható nálam: az egyik részletesen megy végig 60 perces foglalkozások keretében a 4 éves középiskolai tananyagon 27 kiemelt témakör alapján, a másik a gyorsított képzés, ami mindössze 12 db tanórából áll és ezek mindegyike 90 perces (végigveszi a magyar- és kisebb részben az egyetemes történelem főbb "állomásait"). A tanórák messenger - kapcsolattal, kamera nélkül történnek, honlapjaim felhasználásával. A tanórákon egy-egy tananyagot magyarázok el, miközben a diák figyel, jegyzetel, vázlatot ír és rendszeresen visszakérdez (ha akar). A foglalkozások alaphangulata barátságos, laza, közvetlen és megértés-központú.

A foglalkozások megrendelése: tortenesz1@gmail.com

A gyorsított menetű, emeltre felkészítő, 90 perces foglalkozások tematikája: 

1. - Ókor, görögök
2. - Ókor rómaiak
3. - Honfoglalás és Árpád-kor
4. - Az Anjouk Magyarországon
5. - Mohács és a három részre szakadás, török idők
6. - Rákóczi-szab.harc - felvilágosult abszolutisták
7. - A nagy francia forradalom és az ipari forradalom
8. - Reformkor és 1848/49
9. - Kiegyezés és a dualizmus
10. - A Horthy-kor
11. - A világháborúk
12. - Az 1956-os forradalom és a Kádár-kor

Az 1950-es évek [LINK]

Magyarország a Rákosi-korban

Magyarország a háború végén:

• Óriási pusztítást hozott a háború: 1 millió halott, városaink romokban, Budapesten a hidak lebombázva. 
• Legfőbb problémák: éhinség, szegénység, munkanélküliség, hatalmas infláció
• Az országvezetés hármas megosztásban működött: 1.) SZEB (Vorosilov) a szovjet hadseregre támaszkodva, 2.) Első vezető testületek (Magyar Nemzeti Függetlenségi Front - 1944 december 3.) Hazatérő kommunisták (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály = trojka) LINK 
• Horthysták, volt nácik üldözése, népbíróságok működése.

A szovjet megszállás:

1. Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
2. Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében (1947 február 10.) 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
3. Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt. (Dálnoki kormány: 1944 okt.16 - 1945 nov. 15, Tildy Zoltán kormánya: 1945 nov. 15 - 1946 feb. 4., Nagy Ferenc kormány: 1946 feb 4 - 1947 május 31.)
4. Az új vezetés első teendői (1945): 1.) Népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) Földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat. Felszámolták a nagy és közép birtokokat, de földhöz jutottak a zsellérek is. A terv kidolgozója Nagy Imre volt. 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57% -kal), és Tildy Zoltán alakított kormányt.

A kommunisták hatalomátvétele (1945-1949)

A hatalomátvétel lépései (receptje) nagyjából megegyezett a vasfüggönytől keletre, minden országban, ahol szovjet megszállás történt. Nálunk 7 lépésben zajlott 1945 vége és 1949 nyara között.

1.) Kulcs-minisztériumok megszerzése: A választásokon, 1945 november 4-én a kommunisták alig 17% -ot kaptak mindössze. Mégis megkapták a legfontosabb minisztériumokat, szovjet nyomásra. Az övék lett a hadügyminisztérium, a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács). Fő kihívás: infláció leküzdése, forint bevezetése, az ország talpra állítása, utak-hidak helyreállítása.

Magyarország új államformája: 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság: 1946-1949 közt.

2.) Államosítások kezdődtek: Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőszövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig. LINK - Mindennapok video (26:48 - 29:44) m2 

3.) Szalámitaktika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákosi Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I. törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.) LINK - video (1:08 - 4:00) m2 2016 július 17. (A miért? című történelmi ismeretterjesztő műsor adása.)

4.) Választási csalás:  (kékcédulás választás): 1947 augusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett ilyen módon a Kommunista Párt.

5.) Beolvasztás: A szociáldemokrata pártot (MSZDP) beolvasztották a Kommunista Pártba (1948 június 12.). Szakasits Árpád az MSZDP vezetője, a létrejövő új párt, Magyar Dolgozók Pártja élére került. A valódi hatalmat Rákosi gyakorolta. (Szakasits 1948 augusztus 5-től Tildy Zoltántól a köztársasági elnöki címet vette át.) A miniszterelnök helyettesek: Gerő Ernő és Marosán György.

6.) Pártok felszámolása: Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba, melynek elnöke a kommunisták vezére, Rákos Mátyás volt. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.

7.) Új alkotmány: Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án. Deklarálta az egypárti diktatúrát. Alkotmány (1949/XX.tc.)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom előzményei: LINK

• Rákosi leváltása: Rákosi ellen 1956-ban már országos volt az elégedetlenség, a lakosság Rajk László értelmetlen megöletésével vádolta. Mivel Sztálin már nem védte Rákosi, hiszen 3 éve meghalt, az új vezető: Hruscsov elrendelte leváltását. (1956 nyara). Az ország élére Gerő Ernő került, aki Rákosi politikáját folytatta.
• Tüntetés: 1956 október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése mely egy 200 ezres tüntetéssé változott! A temetést követő napokban az elégedetlenek a Petőfi-kör értelmiségi íróinak megjelent cikkeit olvasták
• Lengyel megmozdulások: Lengyelországban jelentős szovjet-ellenes tüntetések zajlottak, 1956 őszén, Wladislav Gomulka vezetésével mely ellen a szovjet hadsereg beavatkozásra készült. A magyar egyetemisták  a lengyelek ügyéért szimpátia tüntetésre készültek. Szervezetük, a MEFESZ a kommunista hatalomtól független szövetség volt (Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) Ők kezdték a forradalmat, mikor megfogalmazták követeléseiket és meghirdették az október 23-i tüntetést. Filmrészlet: 21:00
• A szovjet döntéshozók, parancsnokok: Ivan Konyev (hadsereg), Ivan Szerov (KGB), Anasztaz Mikojan, Andropov

A forradalom első napja: 1956 október 23 LINK

• A pesti műegyetem diákjai október 23-ra a lengyel szabadságharcos Bem József szobrához hívták tüntetni a fővárosiakat. Cél: kimutatni egyetértésünket a kommunizmus ellen fellázadt lengyelekkel.
• Ugyancsak jelentős megmozdulás volt a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre szavalta el a nemzeti dalt.
• Később pedig a parlamentnél alaklult ki egy óriástüntetés 200 ezres tömeggel. Nagy Imrét követelték, aki rövid beszédében inkább nyugalmat kért. A tömeg azért tőle várta a megoldásokat, mert emlékezett 1953-55 közti reformpolitikájára.
• Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert. 
• A városligeti 9 méteres Sztálin szobor ledöntése. Jelképnek tartott szobrot szétverte a tömeg.
• A Rádió ostroma. Este a felkelők elfoglalták egy rövid tűzharc után a Bródy Sándor utcai rádiót.

A forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

1956 valódi hősei (tortenelmi blog)

• ​Hruscsov a második napon rendelte el, hogy a Pest környéki orosz laktanyák páncélosai verják szét a fővárosi tüntetéseket. A magyar diákok, munkások közül azonban 13-14 ezren felkelő csoportokat alkottak (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca) és molotov koktélokkal, vagy zsákmányolt fegyverekkel száltak szembe az orosz tankokkal.
• Október 24-én a harcok közben, a Gerő uralta pártvezetés, szovjet engedéllyel hozzájárult Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséhez
• Október 25-én a parlament elé vonult tömegre a tetőkről tüzelni kezdtek az ÁVH -s fegyveresek éa 70-80 embert öltek meg.
• Október 26-án a felkelők bevették a Kilián laktanyát és oldalukra állt az oda vezényelt katonai egység is, Maléter Pál ezredes vezetésével.
• Ezekben a napokban országszerte több városban zajlottak tüntetések. Például: Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron.
• Október 27-én átmenetileg meghátrált a szovjet vezetés: hozzájárultak egy vegyes (koalíciós) kormány felállításához, melybe kisgazda politikusok is helyet kaphattak (Kovács Béla, Tildy Zoltán). A párt élére pedig Gerő helyett Kádár János került, aki látszólag a felkelőkkel tartott.

Az új, forradalmi Magyarország (október 28-november 3):

​Nagy Imre október 28-án a rádióban jelentette be a változásokat:

1. A szovjet csapatok ki fognak vonulni Budapestről
2. Feloszlatják az ÁVH -t. Két nappal később a pesti tömeg az ÁVH fészkének tartott Köztársaság téri pártszékházat is bevette. Sok ÁVH -s fegyverest vertek agyon.
3. Bevezetik a többpárt rendszert, így október 30-án 9 párt alakult újjá.
4. Visszaállítják a magyar jelképeket: címert, nemzeti ünnepeinket
5. Abbamaradnak az erőszakos téeszesítések

A szovjet vezetés taktikázása: Hruscsov időnyerés céljából volt engedékeny. Valójában katonai erőt mozgósított a forradalom leverésére a Forgószél hadművelethez. Második teendője: a pont ekkoriban zajló egyiptomi válság ügyében bejelentette az USA vezetésének (Eisenhower elnöknek): akár világháborúra is kész, ha a nyugati államok támogatják az Egyiptomra támadó izraelieket és a magyar felkelőket. Amerika meghátrált: letettek Egyiptom megtámadásáról és válasz nélkül hagyták Nagy Imre segítségkérését. Így Nagy Imre hiába jelentette be hazánk semlegességét és kilépésünket a Varsói Szerződésből.

Kádár szerepe:

Kádár János október 28-án kerül Gerő pozíciójába, az ország és a párt élére. Ekkor reformernek és forradalmárnak hiszik. Fiatal kommunista generáció (nem moszkovita) Valójában november 1-én a Szovjetunióba hívják ki titkos tárgyalásokra. Itt megegyezik Hruscsovval: részt vesz a forradalom leverésében és utána a megtorlásokban.

A forradalom leverése (november 4-11)

1956 november 4-én a szovjet hadsereg elözönlötte hazánkat, Konyev marsall vezetésével. LINK (Filmrészlet: 1:30 tól) Nagy Imréék a jugoszláv követségre menekültek, de innen kicsalták őket és végül a szovjetek Romániába vitték őket fogságba. Közben a magyar Kommunista Párt vezetője, Kádár János (aki Gerő után került ebbe a pozícióba) úgy tűnt, hogy a forradalommal tart, ám november 1-én mégis, szovjet felkérésre átállt Hruscsov oldalára. A szovjet pártfőtitkár megbízta Kádárt azzal, hogy a forradalom leverése után tegyen rendet az országban. Kádár beszéde: 

A szovjet tankokon érkező Kádár János Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt alakított szovjet támogatással. Megkezdődtek a megtorlások: kivégeztek 230 embert, 35 ezret pedig internáltak vagy bebörtönöztek.

Nagy Imre sorsa: A jugoszláv nagykövetségre menekül, onnan csalja ki Kádár. Börtönbe vetik egy romániai laktanyában. Csak a perére hozzák haza Budapestre. Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958 június 16-án végezték ki. Mindszenty bíboros az USA nagykövetségre menekül.

Eleinte pufajkás belügyi alakulatok tartottak rendet, majd megalakult a munkásőrség későbbi felkelések elfojtására. 1957-ben államközi szerződés rögzítette a szovjet csapatok itt tartózkodását. A megtorlások 1963-ig tartottak, amikor rendeletben hirdettek közkegyelmet az 56-osoknak. 

20. A II. világháború és a Horthy-korszak

Adolf Hitler és a nácizmus

Németországban 1932 nyarán megtartott választásokon a Nemzetiszocialista párt győzött, így 1933 január 30-án annak vezetője, Adolf Hitler szerezte meg a kancellári széket. Hatalomra jutása véget vet a Weimari Köztársaságnak (1918-1933) és megkezdődik Németország diktatúrává alakítása. Ebben mérföldkő a "felhatalmazási törvény" (mely a parlament helyett a kormány kezébe helyezi a törvényalkotást, és mérföldkő a pártok betiltása is. Hitler a hatalomra jutása után hat évvel, 1939 szeptember 1-én robbantja ki a II.világháborút (Lengyelország lerohanásával) Európában 50 millió ember halálát okozva.

A nemzetiszocializmus vagy nácizmus: Szélsőjobboldali ideológia, mely a német nép felsőbbrendűségét az alsóbbrendű népek jogos elnyomását (fajelmélet) és az élettér-elméletet hirdeti (mely alapján az felsőbb rendű németségnek több terület jár). A nácik vezetőjeként és kancellárként Hitler totális diktatúrává változtatja Németországot. Később 1935-ben megszületnek a Nürnbergi faji törvények és ezzel a zsidók üldözése. Holokauszt: A zsidók, cigányok és más kisebbségek ellen elkövetett népirtás, melyet 1933 és 1945 között a Hitler vezette nemzetiszocialista rendszer hajtott végre.

Hitler élete 12 pontban foglalható:

1.) Hitler gyermekkora, a bécsi évek: Hitler egy osztrák vámtisztviselő (Alois Hitler) és unokahúga (Klara Pözl) negyedik gyermekeként született 1889-ben a Monarchiában (Braunau). Gyermekként festő szeretett volna lenni, ám a bécsi művészeti akadémia 18 éves korában elutasíotta felvételét. Egy ideig, korán elhunyt apja örökségéből élt Bécsben és utcai festő lett. Zsidógyűlölete ezekből az évekből származik. Látta, hogy a zsidók milyen jól élnek, miközben ő nyomorog. Alig 24 évesen költözött Müchenbe, későbbi sikerei helyszínére. Először 1913-1914 közt élt itt

2.) Első világháború: Hitlert Münchenből sorozták be a német hadseregbe. Az első világháborúban tizedes (káplár) volt és futárszolgálatot látott el. 1914 végén vaskereszttel is kitüntették, a háború végén pedig Ypresnél egy mustárgáz támadás során szemsérülést is szenvedett.

3.) Besúgóként: A háború után Münchenben szerelték le, ám Hitler maradni akart a hadsereg kötelékében. Így a Reichwehr besúgója lett. Fő feladata: a müncheni pátgyűlések látogatása volt. Ki kellett derítenie, mely pártok készülnek forradalomra vagy felkelésre. Munkája során közvetlen felettese Ernst Röhm lett, aki látva Hitler szónoki képességeit, hamar felkarolta az akkor 30 éves fiatalembert.

4.) Párttaggá válás: Hitler 1919 szeptemberében ismerte meg a Német Munkáspártot, amikor besúgóként részt vett egy gyűlésükön. Ekkor a pártnak csak 100 tagja volt csupán. Hitler hozzá is szólt a gyűléshez, majd kilépett a hadseregből és csatlakozott a párthoz. (Csatlakozásának napja: 1919 szeptember 12.) Alig 5 nap kellet csak számára ahhoz, hogy a Német Munksápártnak új ideológiát teremtsen: a párt 1920 február 24-én Hitler nyomására vette fel a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt nevet.

5.) Pártvezérré válás: Az új pártnak 1921 július 29 -én lett hivatalosan az elnöke. Hitler körülbelül 5 esztendő alatt (1919-1924) szerezte meg a Náci Párton belüli egyeduralmat - a két korábbi pártelnök Harrer és Drexler félreállításával. Közben tömegpárttá szervezte a náci mozgalmat.

6.) Puccskísérlet: Hitler első hatalomátvételi kísérlete 1923-ban történt, amikor embereivel megprónbálta túszul ejteni Münchenben a tartományi kormányt. A kísérlet elbukott: Hitler egy évre börtönbe került. Ekkor írta meg a Mein Kapfot (Harcom) /A müncheni söpuccsról bővebben: ITT/

7.) Népszerűsége: Kiszabadulva megerősítette a náci pártot. Szónoklatai, gyűlései révén népszerű lett egész Németországban. Sikerének fő okai: a középrétegeknek felemelkedést ígért, a népnek nemzeti sikereket, a gazdagoknak pedig a kommunizmus teljes visszaszorítását. Utóbbinbak hála a milliomosok pénzelni kezdték.

8.) Győzelme: Hitler és a nácik nagy választási győzelme: 1932 július 31-én következett be. Bár Hitler pártja a választásokon első lett, a reichstagban nem tudtak teljes többséget szerezni, így még fél évig tartott, mire Hindenburg belátta, hogy a politikai patthelyzetet csak Hitler miniszterelnöki (kancellári) kinevezésével tudja feloldani.

9.) Kancellári kinevezés: Hitler 1933 január 30 -án vette át kancellári megbízását, majd Hindenburg halála után, 1934-től ő lett az ország Führere. Ekkor első intézkedései nyomán vette ki a hatalmat a parlament (reichstag) kezéből, majd diktatúrát vezetett be, meghirdette a faji törvényeket (1935), és 1939 szeptember 1-én kirobbantotta a második világháborút!

10.) A háború kezdete: A háború első szakasza egészen a sztálingrádi német vereségig sikerekkel teli. Hitler meghódította Európa nagy részét. Aztán 1943 januárjától jött a fordulat: a német csapatok minden fronton kezdtek visszaszorulni. Közben megindult az európai zsidóság elpusztítása (holokauszt) és a haláltáborok felállítása, működtetése, több millió zsidó meggyilkolásával.

11.) A háború vége: Sztálingrád után a második fordulat a szövetségesek normandiai prtraszállása (1944 június 6.) A német hadsereg két front közé szorult és 1945 elejére gyakorlatilag elvesztette a háborút.

12.) Hitler összeomlása: A Führer 1944 nyarától folyamatosan épült le - melyet gyorsított az ellene irányuló merényletkísérlet is. (Stauffenberg ezredes táskabombájáról bővebben: ITT) Később, 1945 elejétől mind egészségileg, mind mentálisan is leépült. Utolsó napjaiban feleségül vette a nála 23 évvel fiatalabb Éva Braunt, akivel akkor már 13 éve folytatott viszonyt. Együtt lettek öngyilkosok: 1945 április 30-án, az Európa háború vége előtt 8 nappal.

A II. világháború []

Háborús előzmények - a fasiszta és náci államok terjeszkedése:

Az 1930-as évekre létrejött három fasiszta hatalom: Olaszország (Mussolini), Japán (Tódzsó Hideki) és Németország (Adolf Hitler) már az 1920-as években megkezdték a terjeszkedő politikájukat és az egymással való szövetségkötést. Ennek három szerződése: Antikomintern Paktum (1936), Berlin-Róma tengely (1936), Háromhatalmi egyezmény (1940)

Japán 1931-ben meghódította Észak-Kínát, majd később Todzso Hideki miniszterelnök vezetésével nekilátott a Tanaka-terv (további hódítások) megvalósításához. Olaszország Mussolini vezetésével 1935-ben megtámadta Etiópiát és felkészült Albánia - később Görögország - meghódítására, Németország pedig miután 1935 márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget, 1936-ban önkényesen birtokba vette a demilitarizált Rajna-vidéket. (Ezzel kétszeresen is megszegve az első világháborút lezáró párizsi békét.) A három hatalom közül Hitler terjeszkedése volt a legagresszívabb, hiszen a Saar-vidék népszavazással történő 1935-ös megszerzését követően 1938 március 12-én az Anschluss révén Németországhoz csatolta Ausztriát is, majd 1938 szeptemberében a Müncheni Konferencia révén Csehszlovákiát. Hitler terjeszkedésének hagyása két politikus hibája: Neville Chamberlain (angol miniszterelnök), Edouard Daladier (francia miniszterelnök).

Spanyol polgárháború: A háború előzménye volt az 1936 -1939 közötti spanyol polgárháború, melyben a baloldali kormány hatalmát a fasiszta Francisco Franco tábornok döntötte meg Hitler és a fasiszta hatalmak segítségével.

Molotov-Ribbentrop paktum (1939 augusztus 23):

Megnemtámadási szerződés Hitler és Sztálin között. Mindkét nagy diktátor időt akart nyerni ahhoz, hogy felkészüljön az egymás elleni háborúra. Hitler előbb Lengyelországot majd észak és nyugat Európát akarta lerohanni és ezalatt biztonságba akarta tudni keleti határait (hogy ne támadja meg a Szovjetunió). Eközben Sztálin is időt akart nyerni a németekkel szemben, hogy felfejlessze haderejét. Az egyezmény titkos részében Hitler és Sztálin felosztották Európa keleti részét. Hitleré lett Lengyelország legnagyobb része, Sztálin a keleti fel és a Baltikum, Finnország pereme (Karélia) illetve Besszarábia.

A háború kirobbanása: 1939 szeptember 1., a német hadsereg átlépi a lengyel határt (előtte gleiwitzi incidens), majd 4 hét alatt legyőzi Lengyelországot. Varsó, a lengyel főváros: 1939 szeptember 27-én esett el.

A sikeres német hadjáratok (1939-1940): [Link]

1.) Lengyelország német lerohanása: 1939 szeptember 1-én veszi kezdetét. [térkép2] A németek fölénye jelentős. A hadművelet végén a németek feldarabolják Lengyelországot, egy részén kialakítják a Lengyel Főkormányzóságot. A lengyel hadjáratról poszt

2.) A "Furcsa háború" => Franciaország és Anglia hadüzenetet küld Hitlernek Lengyelország lerohanása miatt ám valódi harc nem bontakozik ki, csupán felvonulnak a seregek a határokra. (1940) A két szövetséges hatalom élén új vezetők lesznek: Angliában: 1940 május 10-től Winston Churchill (Chamberlain helyett) és 1940 március 20-tól Paul Reynaud (Daladier helyett).

3.) Skandinávia lerohanás: Hitler harmadik nagy hadművelete a háborúban Skandinávia német lerohanása volt, amikor 1940 áprilisában Dániát majd Norvégia szállta meg. Norvégiában a helyi nácik bábkormányt alakítanak Vidkun Quisling vezetésével.

4.) Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940 május 10-én vette kezdetét (Fall Gelb). Alig másfél hónap alatt Németország megszerzi az említett országokat. Villámháború volt ez a Maginot-vonal megkerülésével harckocsik és ejtőernyősök bevetése segítségével. [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.] A németek 1940 június 14-én vonulnak be Párizsba. Franciaország két részre szakad: észak és az egész atlanti partvonal német megszállás alá kerül. A francia vezetés Charles de Gaulle tábornok vezetésével Londonban menekült. Dél-Franciaországban Henry Pétain tábornok megalapítja a német-barát vichy bábkormányt.

5.) Angliai csata (1940 nyara és őszén). Hitler az angliai partraszállás előtt ki akarja iktatni az angol légierőt és reptereket. A Luftwaffe (német légierő) feje Hermann Göring biztosítja Hitlert: legyőzi a brit légierőt. De ez nem sikerül, mert az angol Spitfire gépek jobban manővereznek a német Messerschmitt gépeknél. Elhalasztják az Oroszlánfóka (Seelöwe) hadműveletet. Hitler kénytelen ideiglenesen lemondani Anglia végső legyőzéséről. Az angol sikerekben szerepet játszik a radar alkalmazása.

6.) A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában (Egyiptomban) vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.

Japán és a Szovjetunió terjeszkedése:

Japán terjeszkedése Ázsiában [poszt] Japán megszállja Kína, Indokína egyes részeit, majd a Csendes-óceáni szigeteket. Az USA a japán terjeszkedésekre válaszul 1940 szeptemberében korlátoztatta a Japánba irányuló kőolaj és acél exportját. Ez nagyon érzékenyen érintette a szigetországot, mivel a kőolaja 80%-át az Egyesült Államokból importálta. Később, 1941. július 25-én teljes olajembargót vezetett be Japán ellen és befagyasztott minden japán számlát.

Japán erre hadüzenet nélkül, váratlanul támadja meg az USA területének számító Hawaii szigeteket, lebombázza Pearl Harbort (1941 december 7.) Meghal 2403 amerikai és elsüllyed 45 hadihajó (köztük 4 csatahajó). Másnap Roosevelt bejelenti az USA hadba-lépését.

A szovjetunió támadása Finnország ellen [Link] Óriás meglepetés hogy az alig pár naposra tervezett harc 4 hónaposra nyúlik Karéliában. Ez az úgynevezett téli háború 1939 november 30 - 1940 március 12 között. Végül a Szovjetunió győz, elszakít területeket Finnországtól (Karélia).

A Szovjetunió német megtámadása: 1941 június 22:

A Barbarossa-terv útvonalai: északon a cél Leningrád, középen Moszkva, délen Kijev. Dátuma: 1941 június 22 - 1941 december 5. Mintegy 3,5 millió német katona támadja meg a Szovjetuniót, 3600 harckocsival és 4400 repülővel. Moszkvát 22 km-re megközelítik a németek. A moszkvai csata azonban 1941 decemberében Hitler első nagy veresége lesz. A kudarc fő oka: a téli körülmények, a nagy hó, a -30 fokos hideg, a német utánpótlás problémája és hogy Sztálin viszont keletről, Szibériából utánpótlás-csapatokat tud átirányítani a frontra.

A Barbarossa terv 1941 decemberében elakad tehát Moszkvánál, így a német hadsereg 1942-ben inkább délen, a Don folyó vonalában próbálta meg az előretörést. Ezúttal a cél a Kaukázus és Sztálingrád városa.

Az egyre gyakoribb orosz győzelmekben szerepet játszanak a hatalmas távolságok, "tél tábornok" (vagyis a híresen zord orosz tél tönkreteszi a betolakodó seregeket, mintha maga is az oroszoknak dolgozna egy tábornokként). És szerepe van az olcsón, nagy mennyiségben gyártható orosz T-34 harckocsiknak is.  

Összefogás Hitler ellen: 

Három formában valósult meg a németek elleni összefogás: hadi-szállítmányokkal, szövetségi szerződések megkötésével és konferenciákkal.

Kölcsönbérleti szállítmányok Az amerikai kongresszus 1941 március 11-én szavazta meg a kölcsönbérleti törvényt (Lend-Lease Act), vagyis hogy innentől hadianyagokkal támogatják a németek ellen harcoló országokat (főleg a Szovjetuniót). Az USA félmillió teherautót és egyéb felszerelést ad Sztálinnak a háború alatt. Az amerikai kongresszus megszavazza, hogy Anglia is kapjon anyagi és anyagbeli segítséget. (Meglepő: Sztálin kifejezetten teherautókat és pénzt kért nem harckocsikat vagy repülőket).

Összefogás Hitler ellen: Atlanti Charta (1941 aug 14), melyet előbb az angolok és amerikaiak írnak alá (Churchill és Sztálin) majd csatlakozik ehhez a Szovjetunió is. Nem sokkal megkötése után, 1941 december 8-án lép a háborúba hivatalosan is az USA.

Konferenciák: A szövetségesek úgynevezett konferenciákon egyeztettek a háborúról, mely megbeszélésekre vezetőik mentek el: Franklin D. Roosevelt (USA), Winston Churchill (Anglia) és Joszif Sztálin (Szovjetunió). Az első ilyen a casablancai konferencia volt (1943 január), melyek még az oroszok nem vettek részt. A második a teheráni konferencia (1943 októberében), a harmadik Jalta (1945 február), az utolsó: Potsdam (1945 július). Döntések: új frontok nyitása Afrikában, Normandiában illetve az összehangolt harc és az európai érdekszférák. A négy konferenciából a teheráni a legfontosabb, mert ezen döntenek a franciaországi front megnyitásáról. 

A háború második szakasza (1942-1945)

Fordulópontok a háborúban:

1.) Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza. Az amerikaik előre tudtak a japán támadásról, mert egy bizonyos Joseph J. Rochefort kapitány megfejtette a japán rejtjelezést.

2.) El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montgomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak és így két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából.

3.) Sztálingrádi csata [a csatáról] (1942 vége) A német hadsereg 1942 nyarára közelítette meg Sztálingrádot. Hitler parancsára minden erőt ide összpontosítottak és még szlovák, román, olasz és magyar hadseregeket is bevetettek azért, hogy elfoglalják a várost. A magyarok, románok és olaszok feladata a várostól távolabbi front biztosítása volt, míg magát Sztálingrádot német haderő támadta. A 6. német hadsereg vezetője Friedrich Paulus tábornok, ellenfele Vaszilij Csujkov tábornok. A harc fél évig tartott a városban. Végül az oroszok bekerítették a németeket (Uránusz hadművelet) és nagy ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. (260 ezer német esett el Sztálingrádnál.) A németek-magyarok-olaszok-románok teljes vesztesége: 850 ezer fő lett.

Németország veresége: [poszt]

Afrikai és olasz összeomlás [Térkép8] A német Afrika Hadtest feladja Afrikát, Dél-Olaszországba tevődik át a harc: 1943 május 13. Olaszország viszont kiugrást kísérel meg, Mussolini elűzésével (1943 július 25.). Ezt ugyan a németek meggátolják, de folyamatosan vonulnak vissza (észak felé).

Összeomlás Kelet-Európában (Sztálingrádtól Berlinig) [Térkép9] Sztálingrád után csak néhány német ellentámadás történt például a kurszki tankcsata során 1943 nyarán, de ezek a német kísérletek kudarccal zárulnak. 1944 nyarától 1945 márciusáig lengyel földön folytak a harcok. Áprilisban már Németország határait is elérték a szovjetek. A szovjet vörös hadsereg parancsnoka: Georgij Zsukov tábornok.

A normandiai partraszállás: Normandia-kép

Az amerikaiak és angolok partraszállása Franciaországban a normandiai területen zajlott, ez volt a híres "D-day". Az első napon 1944 június 6-án 170 ezer szövetséges katona szállt partra (az elesettek száma: 10 500). Később a további 80 nap alatt összesen 3 millió szövetséges katona érkezett Franciaországba a normandiai partokon. [Normandia-poszt]

A nyugati szövetséges front főparancsnoka Dwight D. Eisenhower, amerikai tábornok lesz (később majd 1953-ban az USA 34.elnöke). A legfőbb tábornokai: Montgomery angol tábornok és Patton amerikai tábornok. A szövetségesek 1944 végére felszabadítják Franciaországot. Párizst egy német tábornok, Dietrich von Choltitz harc nélkül adja fel: 1944 augusztus 25-én.

Észak-Franciaország felszabadítása után a szövetségesek egy elhamarkodott ejtőernyős támadásra vállalkoztak Hollandiában 1944 szeptemberében (Market-Garden hadművelet). A cél a hidak gyors megszerzése volt, de a hadművelet kudarcot vallott és Arnhemben 10 ezer, a többi területen 6-7 ezer főt vesztettek.

Hitler utolsó ellentámadási kísérlete a nyugati fronton az ardenneki offenzíva (támadás) volt 1944 karácsonyán. A Belgium térségében meginduló német harckocsikat azonban megállítják az angolok és amerikaiak. 1945 márciusában a szövetségesek áttörnek a Rajnán és innentől német földön folyik a harc.

Térképek a frontok változásiról: 1943 // 1944 szept // 1944 dec // 1945 ápr //

A fasiszta hatalmak összeomlása

Merénylet-kísérlet Hitler ellen, a német tábornokok elpártolását jelzi. A Führer túléli a Rastenburgban berendezett főhadiszállásán elhelyezett táskabomba felrobbanását 1944 július 20-án és Heinrich Himmler (SS-vezető) révén iszonyú megtorlást rendel el. Kivégzik a bombát elhelyező Stauffenberg ezredest is.

Partizánok: Az összeomlás egyik jele az is, hogy Európa partizánmozgalmai egyre sikeresebbek. A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában (Josip Broz Tito vezetésével), a Szovjetunióban és Franciaországban (makizárdok) működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!

Holokauszt vége [Link] A  holokauszt vagyis az európai zsidók kiirtására tett törekvés megszakad a szovjet front előretörésével. A hírhedt haláltábor Auschwitz-Birkenau (1,1 millió elgázosított ember tábora) 1945 január 27-én szabadul fel.

Miután 1945 áprilisára már német földön folynak a harcok és a németek keletről és nyugatról közrefogják a szövetségesek, Hitler úgy dönt, hogy öngyilkos lesz feleségével, Eva Braunnal együtt.

Hitler öngyilkossága: 1945 április 30., Berlin eleste: 1945 május 2.

Japán veresége:

• Midway után: Leyte-öböli csata (1944 október), Ivo Dzsima (1945 feb-márc), Okinava (1945 ápr-jún), mind amerikai győzelmek Ázsiában. Békaugrás hadművelet, Nimitz tengernagy, MacArthur tábornok
  
• Atombombák ledobása: Hirosima, Nagaszaki (1945 augusztus 6 és 9.) Manhattan terv hozza létre az atombombát. (Oppenheimer)
  

Fegyverszünetek:

• Nyugaton: Reimsi fegyverszünet (1945 május 7.)
• Keleten: Berlin (1945 május 8.)
• Ázsiában: Tokio (1945 szeptember 2.)

Nürnbergi per [link]: A győztesek 1945 október 18 és 1946 október 1 között 22 magas rangú náci vezető ügyében ítélkeztek, végül 10 nácit fel is akasztottak. Ők: Ribbentrop, Keitel, Kaltenbrunner, Rosenberg, Hans Frank, Frick, Streicher, Sauckel, Jodl, Seyss-Inquart. A lengyelek pedig saját táborában akasztották fel Auschwitz parancsnokát Rudolf Hösst. Adolf Eichmannt 15 évvel később fogták el Argentinában. Nagy per után végezték ki Izraelben 1962-ben.

Megtanulandó személyek:

• Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
• Joszif V. Sztalin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
• Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
• Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
• Neville Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
• Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
• Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
• Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
• Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
• Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
• Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
• Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
• Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
• Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
• Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere

 A Horthy-korszak (1920-1944)

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő legfőbb célja: megerősíteni az országot. Baloldal: olyan eszmék összessége, melyek demokratikus néphatalmat és a régi rendszer megváltoztatását célozzák. Ide tatozik a kommunizmus, szocializmus, szociáldemokratizmus.

A Bethleni konszolidáció három eleme:

1. Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
2. Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
3. Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció: 

• Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)
• Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.
• Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

• Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre. 
• Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
• Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
• A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció: 

• Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
• 1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés
• Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

• Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.
• Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)
  
• Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

Gömbös Gyula miniszterelnöksége: 1932-1936

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítője lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként.

Időszakát négy tényező jellemezte:

1.) 95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. Korporatív állam: Mussolinit másolva.

2.) Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.

3.) Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.

4.) Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. A nyilasok zászlaja:

Magyarország a német szövetségben (1936-1939)

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 - 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket!

1.) Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) a Győri Program 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztést indított el. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra = fejlődés hazánkban.

2.) Imrédy Béla kormánya (1938-1939): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)

3.) Teleki Pál kormánya (1939-1941): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán. VIDEO (Horthy Miklós élete)

Elköteleződés Hitler oldalán: Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

1. Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) - Imrédy alatt
2. Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)
3. Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)
4. Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)

A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:

1. Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
2. Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
3. Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
4. Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények: (6 jogszabály 1938 és 1944 között)

• Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon (pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró) csak 20% lehet a zsidók aránya.
• Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.
• Harmadik zsidótv (1941 augusztus 8) Tiltotta a keresztények és zsidók közti szexuális és házassági kapcsolatot
• Negyedik zsidó törvény (1942 szeptember 6) Tiltotta a zsidók föld- és ingatlan vásárlását
• Munkaszolgálat előírás zsidóknak: 1942/XIV.tc, kiegészítése: 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet. Előírta 18 és 48 év közt kötelező a munkaszolgálat.
• Kötelező Dávid-csillag viselés elrendelése: 1240/1944 -es miniszterelnöki rendelet (1944.04.05.)

Magyarország a második világháborúban

A jugoszláv válság

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A magyar hadsereg harca a keleti fronton

1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport) A németek Moszkva alatti veresége után Hitler úgy döntött, hogy 1942 tavaszán és nyarán a nagyon hosszú keleti frontnak csak a déli részén indít támadást. Ehhez azonban szüksége volt a csatlós államok - Románia, Slovákia, Olaszország és Magyarország - haderejére is. Így 1942 elején Németország hivatalosan kéri fel a magyar kormányt és vezérkart, egy minden eddiginél nagyobb segítségnyújtásra.

2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. Feladatuk: a Don folyó 200 km -es szakaszának biztosítása, amíg a német erők beveszik Sztálingrádot. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona halt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt. (Bővebben: LINK)

Kállay hintapolitikája

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.

Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)

A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.

Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

Magyarország a német megszállás alatt

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.

Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet. Négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait.

A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

Horthy bejelentése 1944 október 15-én:

„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”

A németek kiűzése és a nyilas uralom

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.

Az első komolyabb ellentámadás szeptemberben Arad térségében indult meg, de kudarccal zárult. Később, Horthy október 15-i kiugrási kísérlete után a debreceni nagy tankcsata (1944 okt.10-19) végleg eldöntötte: az orosz csapatok északon és délen is kijutnak az Alföldre. 1944 októberében a szovjet seregek két hadseregcsoportban (frontban) északon Malinovszkij, délen pedig Tolbuhin vezetésével hihetetlen gyorsasággal törtek előre. A hónap végére Malinovszkij tábornok katonái már a Kecskemét-Nyíregyháza-Ungvár vonalon, míg Tolbuhin egységei Baja térségében a Dunánál állomásoztak. A Dunán való első átkelés 1944 november 7-én valósult meg.

Válaszul Szálasi totális mozgósítást rendelt el: nemre való tekintet nélkül elrendelte minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét, és együttműködött a németekkel az ország kirablásában. Védekezésül ugyan megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága,  vagyis a katonai ellenállás szervezete, azonban vezetőit letartóztatták és kivégezték.

Adolf Eichmann visszatért Magyarországra, s a nyilas Nemzeti Számonkérő Szervezet fegyvereseivel együttműködve folytatta a zsidóság szisztematikus megsemmisítését. A 170 napos nyilas uralom alatt a korábban 200 ezres fővárosi zsidóság hozzávetőleg fele halt meg. Többségük, - körülbelül 70 ezer fő - a halálmenetekben hunyt el, amikor gyalogmenetben Hegyeshalom felé kellett vonulniuk deportálási céllal. További 10 ezerre tehető a bombázások, éhezések és betegségek következtében meghalt pesti zsidók száma, és még 9-10 ezer ember pusztult el a nyilas kivégzésekben. Gyakoriak voltak a Dunába lövések, amikor egy-egy összeterelt zsidó csoportot a Duna partra kísértek, majd sortüzekkel a Dunába lőttek.

A nyilas időszakban azonban Szálasi hatalma a frontvonal folyamatos nyugatra tolódásával egyre kisebb területre korlátozódott. A mögöttes területeken - vagyis a szovjet haderő által már megszállt régiókban - már 1944 december 22-én létrejött egy új kormány Miklós Béla - az 1. magyar hadsereg átállt tábornoka - vezetésével. Első teendői közé tartozott a fegyverszünet megkötése, népbíróságok felállítása és egy új földreform előkészítése.

Budapest ostroma és az utolsó ellentámadások

A szovjet hadsereg 1944 szeptember 23 -án érte el a trianoni Magyarország határát, de alig három hónappal később már Pest alatt voltak. A frontvonal ugyanis már 1944 karácsonyára elérte Budapestet, és ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő. Az összecsapások alatt elesett az oroszok közel 45%-a, de végül az 51. napon, 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Magyarországon fél éven keresztül zajló harcok alatt a német és magyar hadsereg több nagyarányú ellentámadást is indított: először Aradnál, majd Debrecennél, később Pest alatt és végül Székesfehérvárnál.

Az utolsó nagy német ellentámadásra Székesfehérvár közelében került sor 1945 március 6 és 16 között. A "Tavaszi ébredés" (Unternehmen Frühlingserwachen) hadművelet megindítását a 6. SS-páncélos-hadsereggel. Célja a Dunáig visszanyomni az oroszokat és megvédeni a dunántúli olajdepókat. A rosszul megtervezett és a helyi domborzati, időjárási viszonyokkal nem számoló  offenzíva azonban pár nap alatt kudarcba fulladt. A 700 harckocsiból álló német támadóerő szétforgácsolódott és nagy része a Székesfehérvár-Balaton térség sáros útjain, domboldalain és szántóföldjein küszködött az előrejutással vagy vált mozgásképtelenné. A hatalmas súlyú, 57 tonnás Tigrisek (Tiger I.) illetve A 70 tonnás Királytigrisek (Tiger II.) sorra elakadtak (nagy súlyuk miatt a sárba süllyedtek) és váltak könnyű célpontjaivá az orosz tüzérségnek. Németország tehát Hitler rossz ítélőképességének és a rosszul időzített és megtervezett Tavaszi ébredés hadműveletnek köszönhetően 1945 márciusában elvesztette utolsó komolyabb páncélos-tartalékait is.

A szovjetek 1945 áprilisára Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket. Alig néhány héttel később, április 30-án Hitler öngyilkos lett, és 1945 május 7-én pedig Reimsben Alfred Jodl tábornok aláírta a fegyverszünetet.

A háborús bűnösöket felelősségre vonták Európa-szerte, ez volt a híres Nürnbergi-per. Ebben az amerikai fogságba került Horthy Miklóst is el akarták ítélni, de végül figyelembe vették, hogy a háború végén kiugrási kísérletet hajtott végre, így csak száműzetést kapott. Horthy Miklós élete hátralévő részét Portugáliában élte le (1957-ben halt meg).

Magyarországot a háború végén a szovjet hadsereg szállta meg, miként egész Európának is a keleti felét. Ezzel a kontinens kettészakadt: nyugaton amerikai, keleten szovjet érdekszféra kezdett kialakulni. Nálunk a szovjet csapatok a magyar kommunista pártot támogatták abban, hogy hatalomra kerüljön és Rákosi Mátyást próbálták hatalomra segíteni. Ezzel megkezdődött a kommunista diktatúra előkészítése. 

Nyilas rendelkezések:

• Teljes mozgósítás 14-60 év közt. => Minden férfit katonai szolgálatra köteleztek 14 és 60 közt
• Zsidó halálmenetek és Dunába lövések. => A nyilasok a Dunába lőtték a Pesten összefogdosott zsidókat
• Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
• Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt zajlott. Ez volt a háború második leghosszabb ostroma Sztálingrád után. A harcok házról-házra zajlottak. Az utolsó német-magyar egységek a Budán lettek körbekerítve. Onnan próbáltak kitörni 1945 február 11-én sikertelenül
• Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál, 1945 március 6-16 közt. Német kudarccal zárult.
• A németek elhagyják az országot: 1945 április 13 án.