Emelt érettségik 

Állam: Olyan politikai szerveződés, mely egy adott földrajzi terület felett politikai hatalommal bír, magába foglalja a törvényhozást, végrehajtó hatalmat illetve közigazgatást és nemzetközileg elismert határok veszik körül.

Állam működése: Egy-egy állam működését alapvetően meghatározza államformája alaptörvénye, választási rendszere és jogrendje.

Magyarország 1990 után

A magyar demokratikus berendezkedés jellemzői: [link]

• M.o.alkotmánya demokratikus berendezkedést biztosít.
• Hazánk tagja az EU -nak (2004 óta) és a NATO -nak (1999 óta)
• Hazánk legfőbb szerve a parlament, mely 200 tagú és a 4 évente megtartott választások alapján jön létre.
• A magyar választási rendszer (2012-es tv) vegyes, azaz pártokra és konkrét helyi képviselőjelöltekre is voksolunk. A pártokra leadott (pártlistás) szavazatok alapján 93, az egyéni jelöltekre leadott voksok alapján 106 képviselő kerülhet az országgyűlésbe, plusz a kétszázadik tag nemzetiségi jelölt. Csak az a párt kerülhet a parlamentbe, mely eléri az 5%-os bejutási küszöböt.
• A parlament mellett fontos vezető szerv a komány, mely a végrehajtó hatalmat képviseli és miniszterekből áll. A kormányt a miniszterelnök vezeti (jelenleg: Orbán Viktor)
• A legfőbb közjogi méltóság a köztársasági elnök (vagy államfő) akit 5 évre a parlament választ, de jogköre erősen korlátozott.
• Fontos szerv még az Alkotmánybíróság, mely az alkotmányos kormányzást felügyeli.
• Az országot a parlament és a kormány döntései alapján az államigazgatási rendszer "működteti". Ennek része a szakhatóságok és helyi önkormányzatok rendszere.

A magyar állam működése:

1. Magyarország államformája köztársaság
2. Magyarország alaptörvénye államunk felépítését, működésének szabályait, elveit és jelképeit tartalmazza. Benne van, hogy az államunk legmagasabb szintű közméltósága a köztársasági elnök (5 évre választják), aki inkább jelkép, mint valós hatalmi tényező. A legfontosabb vezető a miniszterelnök, akit a választásokon győztes pártok jelölnek és a parlament választ meg 4 évre (az újabb választásokig). A miniszterelnök vagy kormányfő a miniszterek munkáját koordinálja. Rendszerint a legfontosabb gazdasági-politikai területek élén minisztériumok állnak, így van például nemzetgazdasági, földművelésügyi, honvédelmi, igazságügyi és belügyminisztérium is. (Jelenleg 7 minisztérium van)
3. Közigazgatás: Az államhatalomnak (országgyűlés és kormány) alárendelt szervezet és szabályrendszer, mely az állam működését segíti.
4. Választási rendszer: 2011. évi CCIII. tv. Magyarországon úgynevezett vegyes választási rendszer van érvényben, vagyis a 4 évenkénti parlamenti választásokon pártokra és egyéni képviselőjelöltekre is szavazunk. (Két szavazólapot töltünk ki.) Így a 199 tagú parlamentbe 106 képviselő egyéniben, 93 pedig pártlistákról kerül az országgyűlésbe. A parlamentbe csak az a párt küldhet képviselőt, akire legalább 5% szavaz (listán). Legutolsó választás: 2014-ben volt (nyert a Fidesz), a következő 2018 -ban lesz. (Választások)
5. Költségvetés: A központi és a helyi kormányzat bevételeit és kiadásait előre megtervező dokumentáció, mely egy-egy ország esetében meghatározza az államháztartást. A költségvetés bevételi oldala: az ország lakossága által befizetett adók, vámok, illetékek összege. A költségvetés kiadási olda: Minden ország fordít a védelmére (hadsereg), államadósságának törlesztésére illetve állami alkalmazottainak fizetéseire és az állami beruházásokra. Állami beruházás például az útépítés, állami fizetést kapnak például a tanárok, rendőrök, kórházi orvosok, katonák ... stb.

A rendszerváltás nyertesei és vesztesei

A rendszerváltás időszakában, 1990 körül hazánk gazdasági válságot élt át: magas volt az infláció és a munkanélküliség.

A rendszerváltás nyertesei:

• A privatizáció nyertesei: a privatizáció után meggazdagodott vállalkozók jómódban éltek, ugyanakkor a kisnyugdíjasok, sokgyerekes családok, cigányok és a tartósan munkanélküliek jelentős része nyomorgott. Privatizáció: az állami tulajdonba vett eszközök újra magánkézbe adása. A privatizáció annak a folyamatnak volt az ellentéte, mely 1919-ben és 1945 után a földek, vállalatok, bányák, iskolák, boltok állami kézbe vételét jelentette.
• Olajszőkításből meggazdagodottak
• Az elsőként vállalkozók

A rendszerváltás vesztesei:

• Elmaradott régiók lakosai: Jelentősek voltak a regionális különbségek is: Észak-Dunántúl és Budapest jól élt, míg az ország Észak-keleti szegletében óriási volt a nyomor.
• Kisebbségiek
• A szociális rendszerre szorulók, akikről korábban még gondsokodott a Kádár-rendszer

Életmód és kultúra változása: fogyasztói társadalom lettünk, jelentős lett a médiafüggés, elterjedt az internet és mobil használat.

A határon túliak

• Határontúliak: azok a magyarok, akiknek ősei az 1920-as trianoni békeszerződés révén kerültek a mai országhatárokon kívülre.
• Határontúliak: a rendszerváltás időszakához képest javult helyzetük, megerősödtek pártjaik.
• Legfőbb határontúliak: romániai magyarság (1,3 millió fő), szlovákiai magyarság (0,5 millió fő), szerbiai magyarság (0,25 millió fő), ukrajnai-kárpátaljai magyarság (0,13 millió fő), horvátországi magyarság (14 ezer fő), egyéb: szlovéniai magyarság, ausztriai magyarság.
• A cigányság integrációja lassú. A legtöbben segélyekből élnek, alulképzettek és sok velük szemben az előítélet. Az integráció beilleszkedést jelent. Ennek ellentéte a szegregáció, amikor a roma származásúakat elkülönítik a nem romáktól (iksolai szegregáció esetén külön osztályokban, iskolákban oktatják őket.)

Feszültségek törésvonalak Magyarországon a rendszerváltás után:

• Vagyoni szélsőségek közti feszültség. Legszegényebbek és leggazdagabbak közti vagyoni különbség egyre nő.
• A régi rendszer vezetőinek elszámoltatása elmaradt. Ebből adódott feszültség. Egyetlen per: Biszku Béla volt belügyminiszter 1957-1961 közt. Két év 3 hónap felfüggesztett volt a büntetése.
• Etnikai feszültség: cigányság és a nem cigányok közt
• Törésvonal érezhető a kiszolgáltatottak, segélyekre szorulók és a dolgozói rétegek között is. Például: munkanélküliek, rokkantak, hajléktalanok és a jobbmodú rétegek közt.

Közvetett és közvetlen demokrácia, civil szervezetek

• Közvetlen demokráciáról beszélhetünk, ha a közügyek intézésében (pl. a mindenkire vonatkozó törvények megalkotásában) egy közösség vagy ország minden tagja részt vehet.Része a népgyűlés (ahol mindenki megjelenhet) és ezsköze lehet a népszavazás is. Magyarországon 1989 óta 7 népszavazás volt. Például a köztársasági elnök megválasztásának módjáról, a NATO és EU csatlakozásinkról.
• Közvetett vagy képviseleti demokrácia: amikor a közügyek kérdéseiben választott képviselők hozzák meg a döntéseket.
• Civilszervezetek: azok a társadalmi szervezetek, melyek a kormányzattól és pártoktól függetlenül, önkéntes alapot nonprofit módon (haszonszerzés nélkül) működnek a közjó érdekében. Pédául környezetet védő, természetjáró szervezetek, szegényeket segítő szervezetek stb.

A rendszerváltozás fogalma: A Magyarországon 1985 –től megindult és az 1990 –es szabad választásokkal részben befejeződött, békés eszközökkel végbement politikai folyamatot, amely a kommunista hatalom diktatórikus jellegű egypártrendszerét, illetve az állami és társadalmi tulajdonra épülő tervgazdálkodását átalakította többpártrendszeres parlamentáris demokráciává és magántulajdonra épülő piacgazdasággá, magyarországi rendszerváltozásnak nevezzük.

Röviden: Hazánk történelmének fontos eseménysora, amely az 1989-es évehez köthető leginkább és amely a korábbi évtizedek szocialista egypártrendszerét vértelen módon, békés eszközökkel változtatta többpártrendszerré és valódi demokráciává.

A Kádár-korszak utolsó évtizede:

A 70 -es évek közepétől az ország lakossága még ugyan teljes mértékben élvezte a szociális biztonság előnyeit, ám a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében megkezdődött a hitelek folyamatos felvétele, az ország titokban tartott eladósítása. Közben megindult az ellenzék megszerveződése is: titkos kiadványok (úgynevezett szamizdat irodalom) kezdett terjedni, például: Demokrata, a Figyelő és a Hírmondó, mégpedig Bibó István, Kiss Kános, Csoóri Sándor, Illyés Gyula írásaival. 

Később, 1985-re aztán a kommunista rendszer is "puhulni kezdett", amikor a Szovjetunió élére a reformer Mihail Gorbacsov került. Az új orosz vezető egyszerre kezdett a Szovjetunió átalakításához és a hidegháború tárgyalásos lezárásához.

A rendszerváltás első eseményei:

Előbb 1985 júniusában Monoron, majd 1987 szeptemberében Lakitelken, Lezsák Sándor házában találkoztak a hazai ellenzék népi és urbánus vezetői, értelmiségi alakjai. A lakitelki találkozón született meg a Magyar Demokrata Fórum (MDF) is 1987-ben

Az utolsó egypárti, de már némileg reform körülmények között megtartott parlamenti választásokra 1985 júniusában került sor. Ennek során már 40 ellenzéki képviselő is mandátumhoz juthatott. Ez a parlament alkotta meg később, 1988/89 során  a rendszerváltás törvényeit, 58 jogszabályát.

Az 1988-as esztendőben sorra alakultak Magyarországon a pártok, így például a FIDESZ (1988.03.30), az SZDSZ, a Független Kisgazda Párt, majd 1989-ben a KDNP és végül az állampártból az MSZP (1989.10.09.)

Kádár félreállítása, a reformkomunisták előretörése:

​Az állampártban (MSZMP) 1988 -ra a reformkommunisták kerültek többségbe. Legjelentősebb képviselőik: Németh Miklós, Pozsgay Imre, Nyers Rezső voltak. Kádárt mégis egy törtető régi-kommunista állította félre 1988 május 22-én, mégpedig Grósz Károly. Kádárnak a pártelnöki pozíciót kínálta fel és ezzel valójában kivette kezéből az irányítást. (Kádár egy évvel később meghalt, 1989 július 6-án.)

Grósz csak fél évre tudta megkaparintani hatalmat, mert 1989 novemberében egy tehetséges reformernek kellett átadnia  a vezetés, ő volt Németh Miklós. Az ország élén 1989 november 24 és 1990 május 23 közt miniszterelnöként állva Németh Miklós törvényesítette a rendszerváltás rendelkezéseit.

A rendszerváltás megvalósítása és törvényei:

Az ország átalakításának, vagyis a piacgazdaság létrehozásának, a többpárt rendszer megteremtésének és egy új alkotmány megírásának feladatát az úgynevezett Ellenzéki Kerekasztal készítette elő, 1989 tavaszán. Ennek az új formációnak az ellenzéki pártok vezetői alkották a gerincét. Például: Szabad György, Antall József, Pető Iván. Néhány hónappal később az EK tárgyalásokat kezdett az MSZMP és a szakszervezetek vezetőivel. Ezzel létrejött a Nemzeti Kerekasztal (1989 június 13.).

Az ellenzék és a régi vezetés együttműködése alatt született meg a rendszerváltást lehetővé tevő két első fontos törvény, a Társasági törvény (1988 október 10.) és az Egyesülési törvény (1989 január). Ezek révén lehetővé vált a vállakozások szabad alapítása és pártok létrehozása. Vagyis a magyar gazdaság és politikai élet plurálissá vált. (Vége lett az egypárt-rendszer és tervgazdálkodás korának.)

A rendszerváltás két fontos eseménye:

• Nagy Imre újratemetése: Az 1956-os forradalom hősének Nagy Imrének az újratemetésével (1989 június 16.) egyértelművé vált: Magyarország felszámolta a kommunista diktatúrát és rehabilitálta Nagy Imrét. Orbán Viktor beszéde
• Páneurópai piknik: A Németh kormány külügyminisztere, Horn Gyula 1989 augusztus 19-én az osztrák vezetőkkel (Alois Mock osztrák külügyminiszterrel) közösen megnyitotta a vasfüggönyt Sopronnál és lehetővé tette 23 ezer keletnémet állampolgár nyugatra "menekülését". Ezzel a világ számára is megüzente hazánk: új korszakba lépett Magyarország.

A harmadik köztársaság kikiáltása és az első szabad választások:

A magyar parlament 1989 őszén sorra fogadta el és öntötte törvényi formába a Nemzeti Kereskasztal javaslatait, többek közt Magyarország új alkotmányát is (Az 1949 évi XX. törvényt, módosította az 1989 évi XXXI. törvény). Ennek nyomán Magyarország népköztársaságból újra köztársaság lett. A köztársaságot 1989 október 23-án kiáltotta ki Szűrös Mátyás, a parlament elnöke.

Az első szabad választásokat 1947 után 43 évvel, 1990 március 25-én tartották meg. A győztes az MDF lett, így hazánk rendszerváltás utáni első miniszterelnöke Antall József lett. Az új alkotmány szerint köztársasági elnököt is választani kellett, ez azonban már a parlament feladata lett a négyigenes népszavazás döntése alapján. 1990-ben az első köztársasági elnök Göncz Árpád lett. Négyigesen népszavazás: 1989 november 26-án négy kérdésre várt igen válaszokat azoktól, akik ámogatták a rendszerváltást. A 4 kérdés a köztársasági elnök megválasztására, a munkásőrség feloszlatására, az állampárt pénzügyi elszámoltatására és a munkahelyeken való pártműködésre vonatkozott.

Az 1990 utáni új magyar állam szervezeti felépítése:

• Az állam legfőbb méltósága a parlament által 5 évre választott köztársasági elnök (államfő)
• Az állam legfőbb irányító szerve a parlament, mely 4 évente megtartott választások eredményeként jön létre, és 200 tagú (2012 előtt 386 tagú volt.)
• Választásokon csak az országos listát állítani tudó pártok indulhatnak és csak 5% eredmény elérése után juthatnak a parlamentbe.
• A választási rendszer vegyes, vagyis pártlistára és egyéni jelöltekre is szavazhatunk (így a képviselők egy része a pártlistákról, másik része pedig egyéni választókerületekben győzve juthat az országgyűlésbe)
• Az állam végrehajtó hatalmát a választásokon győztes párt(ok) által létrehozott kormány és miniszterelnök lépezi.

​A rendszerváltás révén Magyarország egy új korszakba lépve lezárta az egypárti kommunista diktatúra 43 éves időszakát (1947-1990) és a piacgazdaság, illetve többpártrendszer fenntartásával szabad, szuverén országként Európa teljes jogú államává vált. 

Kiemelt fogalmak, személyek:

• 1.) szamizdat: a rendszerváltás előtt, titokban nyomtatott, kommunistákat kritizáló újságok, röpiratok)
• 2.) Mihail Gorbacsov: a Szovjetunió utolsó vezetője, aki 1985-től engedélyezte a rendszerváltási folyamatokat
• 3.) Lakiteleki találkozó: a redszerváltó magya ellenzék 1987-es találkozója Lezsák Sándor Kecskemét közeli házában
• 4.) Lezsák Sándor: a rendszervbáltás akaró ellenzék tagja, az 1987-es lakilleki találkozó házigazdája
• 5.) Németh Miklós: a rendszerváltás idején, a rendszerváltást segítő miniszterelnök
• 6.) Pozsgay Imre: a rendszerváltást segítő MSZMP politikus
• 7.) reformkommunisták: olyan MSZMP vezetők, akik rendszerváltást, demokratizálódást, többpárt rendszert akartak
• 8.) Grósz Károly: a Kádárt leváltó MSZMP vezető, 1988-ban
• 9.) Ellenzéki Kerekasztal: 1989-ben a rendszerváltást rögzítő törvények előkészítését végző csoport, mely ellenzéki pártok vezetőiből állt
• 10.) Nemzeti Kerekasztal: a rendszerváltó törvényeket végső formába öntő csoport, melynek tagjai az Ellenzéki Kerekasztal + MSZMP vezetők + szakszervezetek
• 11.) a rendszerváltás két legfontosabb törvénye: Egyesülési tv és Társasági tv a szabad vállalkozás és párt alapításról - 1988 október és 1989 január)
• 12.) Horn Gyula: rendszerváltó Németh kormány külügyminisztere
• 13.) Páneurópai picnic: a vasfüggöny átvágása, 1989 nyarán, Sopron közelében, Horn Gyula részvételével)
• 14.) a 3. köztársaság kikiáltása: 1989 október 23 -án Szűrös Mátyás által
• 15.) Göncz Árpád: a rendszerváltás utáni első köztársasági elnök, 1990-2000 közt
• 16.) Antall József: a rendszerváltás utáni első magyar min.elnök, MDF politikus
• 17.) Négyigenes népszavazás: 1989 november 26-án a köztársasági elnök megválasztására, a munkásőrség feloszlatására, az állampárt pénzügyi elszámoltatására és a munkahelyeken való pártműködésre vonatkozott

Emelt szintű történelem érettségire való felkészítést vállalok, on-line foglalkozások megtartásával.   A nevem: Harmat Árpád, gimnáziumi történelemtanárként dolgozom, bemutatkozásomat itt találod. A legfontosabb 27 történelmi témakörből egy tematikát állítottam össze, mely leginkább kiemelt jelentőségű történelmi eseményeket dolgozza fel. On-line felkészítő foglalkozásaimon ezeket az anyagokat veszem át diákjaimmal, miközben elmagyarázom és kiegészítésekkel látom el a fontosabb részeket. Ha szeretnéd kérni a felkészítést (mely messenger kapcsolattal történik 60 perces foglalkozások keretében) ide írj:

tortenesz1@gmail.com

2011 óta tartok online felkészítő foglalkozásokat közép- és emelt szintű történelem érettségikre. Két típusú foglalkozás választható nálam: az egyik részletesen megy végig 60 perces foglalkozások keretében a 4 éves középiskolai tananyagon 27 kiemelt témakör alapján, a másik a gyorsított képzés, ami mindössze 12 db tanórából áll és ezek mindegyike 90 perces (végigveszi a magyar- és kisebb részben az egyetemes történelem főbb "állomásait"). A tanórák messenger - kapcsolattal, kamera nélkül történnek, honlapjaim felhasználásával. A tanórákon egy-egy tananyagot magyarázok el, miközben a diák figyel, jegyzetel, vázlatot ír és rendszeresen visszakérdez (ha akar). A foglalkozások alaphangulata barátságos, laza, közvetlen és megértés-központú.

A foglalkozások megrendelése: tortenesz1@gmail.com

A gyorsított menetű, emeltre felkészítő, 90 perces foglalkozások tematikája: 

1. - Ókor, görögök
2. - Ókor rómaiak
3. - Honfoglalás és Árpád-kor
4. - Az Anjouk Magyarországon
5. - Mohács és a három részre szakadás, török idők
6. - Rákóczi-szab.harc - felvilágosult abszolutisták
7. - A nagy francia forradalom és az ipari forradalom
8. - Reformkor és 1848/49
9. - Kiegyezés és a dualizmus
10. - A Horthy-kor
11. - A világháborúk
12. - Az 1956-os forradalom és a Kádár-kor

Az 1950-es évek [LINK]

Magyarország a Rákosi-korban

Magyarország a háború végén:

• Óriási pusztítást hozott a háború: 1 millió halott, városaink romokban, Budapesten a hidak lebombázva. 
• Legfőbb problémák: éhinség, szegénység, munkanélküliség, hatalmas infláció
• Az országvezetés hármas megosztásban működött: 1.) SZEB (Vorosilov) a szovjet hadseregre támaszkodva, 2.) Első vezető testületek (Magyar Nemzeti Függetlenségi Front - 1944 december 3.) Hazatérő kommunisták (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály = trojka) LINK 
• Horthysták, volt nácik üldözése, népbíróságok működése.

A szovjet megszállás:

1. Malenkij robot => Kis munka, 130 ezer ember elhurcolása kényszermunkára a Szovjetunióba.
2. Szovjet katonai megszállás kezdődött. Az ország valódi ura a Szövetséges Ellenőrző Bizottság (SZEB) nevében: Vorosilov tábornok lett. A Párizsi Béke értelmében (1947 február 10.) 300 millió dollárt kellett fizetnünk + alá kellett vetnünk magunkat a lakosságcserének Csehszlovákiával (70-70 ezer fő)
3. Új vezetés: Megalakult az első háború utáni ideiglenes parlament és kormány: 1944 decemberében. A Dálnoki Miklós Béla tábornok vezette kormánynak 5 párt adta tagjait: Kommunisták, Kisgazdák, Szociáldemokraták, Polgári Demokraták, Parasztpárt. (Dálnoki kormány: 1944 okt.16 - 1945 nov. 15, Tildy Zoltán kormánya: 1945 nov. 15 - 1946 feb. 4., Nagy Ferenc kormány: 1946 feb 4 - 1947 május 31.)
4. Az új vezetés első teendői (1945): 1.) Népbíróságok alakítása, a háborús bűnösök elítéltetéséért, 2.) Földosztás elrendelése, 642 ezer paraszt-család kapott egyenként 5 holdat. Felszámolták a nagy és közép birtokokat, de földhöz jutottak a zsellérek is. A terv kidolgozója Nagy Imre volt. 3.) Választások kiírása: 1945 novemberében a Kisgazda Párt nyerte a választásokat (57% -kal), és Tildy Zoltán alakított kormányt.

A kommunisták hatalomátvétele (1945-1949)

A hatalomátvétel lépései (receptje) nagyjából megegyezett a vasfüggönytől keletre, minden országban, ahol szovjet megszállás történt. Nálunk 7 lépésben zajlott 1945 vége és 1949 nyara között.

1.) Kulcs-minisztériumok megszerzése: A választásokon, 1945 november 4-én a kommunisták alig 17% -ot kaptak mindössze. Mégis megkapták a legfontosabb minisztériumokat, szovjet nyomásra. Az övék lett a hadügyminisztérium, a belügyminisztérium a rendőrséggel együtt és a gazdasági főminisztérium (Gazdasági Főtanács). Fő kihívás: infláció leküzdése, forint bevezetése, az ország talpra állítása, utak-hidak helyreállítása.

Magyarország új államformája: 1946 február 1-től a királyság helyett a köztársaság lett. Második Magyar Köztársaság: 1946-1949 közt.

2.) Államosítások kezdődtek: Kezdetben, 1946 nyarán a bányák, ipari nagyüzemek kerültek állami kézbe, majd 1946-1949 közt a boltok, bankok és a földek is. A földtulajdonosoknak termelőszövetkezeteket kellett alakítaniuk, be kellett adnouk a közösbe földjeiket. Ez volt a kollektivizálás, mely eltartott az 50-es évekig. LINK - Mindennapok video (26:48 - 29:44) m2 

3.) Szalámitaktika: Lényege, hogy a kommunisták különböző trükkökkel felszeleteljék a rivális Kisgazda Pártot, mint egy szalámit! Rákosi Mátyás, a kommunista párt legfőbb vezetője a szovjetek támogatásával, rengeteg kisgazda képviselőt mondatott le, az 1946 évi I. törvényre hivatkozva. A demokratikus államrend megdöntésére irányuló összeesküvés volt a vád ellenük. A Kisgazda Párt vezérét, Kovács Bélát is letartóztatták és a Szovjetunióba hurcolták 1947 február 25-én. (Ez a nap, a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja.) LINK - video (1:08 - 4:00) m2 2016 július 17. (A miért? című történelmi ismeretterjesztő műsor adása.)

4.) Választási csalás:  (kékcédulás választás): 1947 augusztus 31-én a kommunisták elcsalták a választásokat. A kommunista szavazók mozgó urnák révén több helyen is szavazhattak. Legalább 100 ezer szavazatot szerzett ilyen módon a Kommunista Párt.

5.) Beolvasztás: A szociáldemokrata pártot (MSZDP) beolvasztották a Kommunista Pártba (1948 június 12.). Szakasits Árpád az MSZDP vezetője, a létrejövő új párt, Magyar Dolgozók Pártja élére került. A valódi hatalmat Rákosi gyakorolta. (Szakasits 1948 augusztus 5-től Tildy Zoltántól a köztársasági elnöki címet vette át.) A miniszterelnök helyettesek: Gerő Ernő és Marosán György.

6.) Pártok felszámolása: Az összes pártot belekényszerítették a kommunisták vezette Magyar Függetlenségi Népfrontba, melynek elnöke a kommunisták vezére, Rákos Mátyás volt. Ezzel létrejött az egypárt-rendszer.

7.) Új alkotmány: Létrejött Magyarország új, sztálinista alkotmánya: 1949 augusztus 20-án. Deklarálta az egypárti diktatúrát. Alkotmány (1949/XX.tc.)

Az 1956-os forradalom és szabadságharc

A forradalom előzményei: LINK

• Rákosi leváltása: Rákosi ellen 1956-ban már országos volt az elégedetlenség, a lakosság Rajk László értelmetlen megöletésével vádolta. Mivel Sztálin már nem védte Rákosi, hiszen 3 éve meghalt, az új vezető: Hruscsov elrendelte leváltását. (1956 nyara). Az ország élére Gerő Ernő került, aki Rákosi politikáját folytatta.
• Tüntetés: 1956 október 6-án lezajlott Rajk László újratemetése mely egy 200 ezres tüntetéssé változott! A temetést követő napokban az elégedetlenek a Petőfi-kör értelmiségi íróinak megjelent cikkeit olvasták
• Lengyel megmozdulások: Lengyelországban jelentős szovjet-ellenes tüntetések zajlottak, 1956 őszén, Wladislav Gomulka vezetésével mely ellen a szovjet hadsereg beavatkozásra készült. A magyar egyetemisták  a lengyelek ügyéért szimpátia tüntetésre készültek. Szervezetük, a MEFESZ a kommunista hatalomtól független szövetség volt (Magyar Egyetemisták és Főiskolai Egyesületek Szövetsége) Ők kezdték a forradalmat, mikor megfogalmazták követeléseiket és meghirdették az október 23-i tüntetést. Filmrészlet: 21:00
• A szovjet döntéshozók, parancsnokok: Ivan Konyev (hadsereg), Ivan Szerov (KGB), Anasztaz Mikojan, Andropov

A forradalom első napja: 1956 október 23 LINK

• A pesti műegyetem diákjai október 23-ra a lengyel szabadságharcos Bem József szobrához hívták tüntetni a fővárosiakat. Cél: kimutatni egyetértésünket a kommunizmus ellen fellázadt lengyelekkel.
• Ugyancsak jelentős megmozdulás volt a Petőfi szobornál, ahol Sinkovits Imre szavalta el a nemzeti dalt.
• Később pedig a parlamentnél alaklult ki egy óriástüntetés 200 ezres tömeggel. Nagy Imrét követelték, aki rövid beszédében inkább nyugalmat kért. A tömeg azért tőle várta a megoldásokat, mert emlékezett 1953-55 közti reformpolitikájára.
• Megszületett a forradalom jelképe, a közepén lyukas nemzeti zászló, melyből kivágták a népre erőltetett és történelmünktől idegen kommunista címert. 
• A városligeti 9 méteres Sztálin szobor ledöntése. Jelképnek tartott szobrot szétverte a tömeg.
• A Rádió ostroma. Este a felkelők elfoglalták egy rövid tűzharc után a Bródy Sándor utcai rádiót.

A forradalom átmeneti győzelme (október 24-27)

1956 valódi hősei (tortenelmi blog)

• ​Hruscsov a második napon rendelte el, hogy a Pest környéki orosz laktanyák páncélosai verják szét a fővárosi tüntetéseket. A magyar diákok, munkások közül azonban 13-14 ezren felkelő csoportokat alkottak (Széna tér, Corvin köz, Baross tér, Tűzoltó utca) és molotov koktélokkal, vagy zsákmányolt fegyverekkel száltak szembe az orosz tankokkal.
• Október 24-én a harcok közben, a Gerő uralta pártvezetés, szovjet engedéllyel hozzájárult Nagy Imre miniszterelnöki kinevezéséhez
• Október 25-én a parlament elé vonult tömegre a tetőkről tüzelni kezdtek az ÁVH -s fegyveresek éa 70-80 embert öltek meg.
• Október 26-án a felkelők bevették a Kilián laktanyát és oldalukra állt az oda vezényelt katonai egység is, Maléter Pál ezredes vezetésével.
• Ezekben a napokban országszerte több városban zajlottak tüntetések. Például: Debrecenben, Miskolcon, Mosonmagyaróváron.
• Október 27-én átmenetileg meghátrált a szovjet vezetés: hozzájárultak egy vegyes (koalíciós) kormány felállításához, melybe kisgazda politikusok is helyet kaphattak (Kovács Béla, Tildy Zoltán). A párt élére pedig Gerő helyett Kádár János került, aki látszólag a felkelőkkel tartott.

Az új, forradalmi Magyarország (október 28-november 3):

​Nagy Imre október 28-án a rádióban jelentette be a változásokat:

1. A szovjet csapatok ki fognak vonulni Budapestről
2. Feloszlatják az ÁVH -t. Két nappal később a pesti tömeg az ÁVH fészkének tartott Köztársaság téri pártszékházat is bevette. Sok ÁVH -s fegyverest vertek agyon.
3. Bevezetik a többpárt rendszert, így október 30-án 9 párt alakult újjá.
4. Visszaállítják a magyar jelképeket: címert, nemzeti ünnepeinket
5. Abbamaradnak az erőszakos téeszesítések

A szovjet vezetés taktikázása: Hruscsov időnyerés céljából volt engedékeny. Valójában katonai erőt mozgósított a forradalom leverésére a Forgószél hadművelethez. Második teendője: a pont ekkoriban zajló egyiptomi válság ügyében bejelentette az USA vezetésének (Eisenhower elnöknek): akár világháborúra is kész, ha a nyugati államok támogatják az Egyiptomra támadó izraelieket és a magyar felkelőket. Amerika meghátrált: letettek Egyiptom megtámadásáról és válasz nélkül hagyták Nagy Imre segítségkérését. Így Nagy Imre hiába jelentette be hazánk semlegességét és kilépésünket a Varsói Szerződésből.

Kádár szerepe:

Kádár János október 28-án kerül Gerő pozíciójába, az ország és a párt élére. Ekkor reformernek és forradalmárnak hiszik. Fiatal kommunista generáció (nem moszkovita) Valójában november 1-én a Szovjetunióba hívják ki titkos tárgyalásokra. Itt megegyezik Hruscsovval: részt vesz a forradalom leverésében és utána a megtorlásokban.

A forradalom leverése (november 4-11)

1956 november 4-én a szovjet hadsereg elözönlötte hazánkat, Konyev marsall vezetésével. LINK (Filmrészlet: 1:30 tól) Nagy Imréék a jugoszláv követségre menekültek, de innen kicsalták őket és végül a szovjetek Romániába vitték őket fogságba. Közben a magyar Kommunista Párt vezetője, Kádár János (aki Gerő után került ebbe a pozícióba) úgy tűnt, hogy a forradalommal tart, ám november 1-én mégis, szovjet felkérésre átállt Hruscsov oldalára. A szovjet pártfőtitkár megbízta Kádárt azzal, hogy a forradalom leverése után tegyen rendet az országban. Kádár beszéde: 

A szovjet tankokon érkező Kádár János Forradalmi Munkás-Paraszt kormányt alakított szovjet támogatással. Megkezdődtek a megtorlások: kivégeztek 230 embert, 35 ezret pedig internáltak vagy bebörtönöztek.

Nagy Imre sorsa: A jugoszláv nagykövetségre menekül, onnan csalja ki Kádár. Börtönbe vetik egy romániai laktanyában. Csak a perére hozzák haza Budapestre. Nagy Imrét, Maléter Pált és Gimes Miklóst 1958 június 16-án végezték ki. Mindszenty bíboros az USA nagykövetségre menekül.

Eleinte pufajkás belügyi alakulatok tartottak rendet, majd megalakult a munkásőrség későbbi felkelések elfojtására. 1957-ben államközi szerződés rögzítette a szovjet csapatok itt tartózkodását. A megtorlások 1963-ig tartottak, amikor rendeletben hirdettek közkegyelmet az 56-osoknak. 

20. A II. világháború és a Horthy-korszak

Adolf Hitler és a nácizmus

Németországban 1932 nyarán megtartott választásokon a Nemzetiszocialista párt győzött, így 1933 január 30-án annak vezetője, Adolf Hitler szerezte meg a kancellári széket. Hatalomra jutása véget vet a Weimari Köztársaságnak (1918-1933) és megkezdődik Németország diktatúrává alakítása. Ebben mérföldkő a "felhatalmazási törvény" (mely a parlament helyett a kormány kezébe helyezi a törvényalkotást, és mérföldkő a pártok betiltása is. Hitler a hatalomra jutása után hat évvel, 1939 szeptember 1-én robbantja ki a II.világháborút (Lengyelország lerohanásával) Európában 50 millió ember halálát okozva.

A nemzetiszocializmus vagy nácizmus: Szélsőjobboldali ideológia, mely a német nép felsőbbrendűségét az alsóbbrendű népek jogos elnyomását (fajelmélet) és az élettér-elméletet hirdeti (mely alapján az felsőbb rendű németségnek több terület jár). A nácik vezetőjeként és kancellárként Hitler totális diktatúrává változtatja Németországot. Később 1935-ben megszületnek a Nürnbergi faji törvények és ezzel a zsidók üldözése. Holokauszt: A zsidók, cigányok és más kisebbségek ellen elkövetett népirtás, melyet 1933 és 1945 között a Hitler vezette nemzetiszocialista rendszer hajtott végre.

Hitler élete 12 pontban foglalható:

1.) Hitler gyermekkora, a bécsi évek: Hitler egy osztrák vámtisztviselő (Alois Hitler) és unokahúga (Klara Pözl) negyedik gyermekeként született 1889-ben a Monarchiában (Braunau). Gyermekként festő szeretett volna lenni, ám a bécsi művészeti akadémia 18 éves korában elutasíotta felvételét. Egy ideig, korán elhunyt apja örökségéből élt Bécsben és utcai festő lett. Zsidógyűlölete ezekből az évekből származik. Látta, hogy a zsidók milyen jól élnek, miközben ő nyomorog. Alig 24 évesen költözött Müchenbe, későbbi sikerei helyszínére. Először 1913-1914 közt élt itt

2.) Első világháború: Hitlert Münchenből sorozták be a német hadseregbe. Az első világháborúban tizedes (káplár) volt és futárszolgálatot látott el. 1914 végén vaskereszttel is kitüntették, a háború végén pedig Ypresnél egy mustárgáz támadás során szemsérülést is szenvedett.

3.) Besúgóként: A háború után Münchenben szerelték le, ám Hitler maradni akart a hadsereg kötelékében. Így a Reichwehr besúgója lett. Fő feladata: a müncheni pátgyűlések látogatása volt. Ki kellett derítenie, mely pártok készülnek forradalomra vagy felkelésre. Munkája során közvetlen felettese Ernst Röhm lett, aki látva Hitler szónoki képességeit, hamar felkarolta az akkor 30 éves fiatalembert.

4.) Párttaggá válás: Hitler 1919 szeptemberében ismerte meg a Német Munkáspártot, amikor besúgóként részt vett egy gyűlésükön. Ekkor a pártnak csak 100 tagja volt csupán. Hitler hozzá is szólt a gyűléshez, majd kilépett a hadseregből és csatlakozott a párthoz. (Csatlakozásának napja: 1919 szeptember 12.) Alig 5 nap kellet csak számára ahhoz, hogy a Német Munksápártnak új ideológiát teremtsen: a párt 1920 február 24-én Hitler nyomására vette fel a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt nevet.

5.) Pártvezérré válás: Az új pártnak 1921 július 29 -én lett hivatalosan az elnöke. Hitler körülbelül 5 esztendő alatt (1919-1924) szerezte meg a Náci Párton belüli egyeduralmat - a két korábbi pártelnök Harrer és Drexler félreállításával. Közben tömegpárttá szervezte a náci mozgalmat.

6.) Puccskísérlet: Hitler első hatalomátvételi kísérlete 1923-ban történt, amikor embereivel megprónbálta túszul ejteni Münchenben a tartományi kormányt. A kísérlet elbukott: Hitler egy évre börtönbe került. Ekkor írta meg a Mein Kapfot (Harcom) /A müncheni söpuccsról bővebben: ITT/

7.) Népszerűsége: Kiszabadulva megerősítette a náci pártot. Szónoklatai, gyűlései révén népszerű lett egész Németországban. Sikerének fő okai: a középrétegeknek felemelkedést ígért, a népnek nemzeti sikereket, a gazdagoknak pedig a kommunizmus teljes visszaszorítását. Utóbbinbak hála a milliomosok pénzelni kezdték.

8.) Győzelme: Hitler és a nácik nagy választási győzelme: 1932 július 31-én következett be. Bár Hitler pártja a választásokon első lett, a reichstagban nem tudtak teljes többséget szerezni, így még fél évig tartott, mire Hindenburg belátta, hogy a politikai patthelyzetet csak Hitler miniszterelnöki (kancellári) kinevezésével tudja feloldani.

9.) Kancellári kinevezés: Hitler 1933 január 30 -án vette át kancellári megbízását, majd Hindenburg halála után, 1934-től ő lett az ország Führere. Ekkor első intézkedései nyomán vette ki a hatalmat a parlament (reichstag) kezéből, majd diktatúrát vezetett be, meghirdette a faji törvényeket (1935), és 1939 szeptember 1-én kirobbantotta a második világháborút!

10.) A háború kezdete: A háború első szakasza egészen a sztálingrádi német vereségig sikerekkel teli. Hitler meghódította Európa nagy részét. Aztán 1943 januárjától jött a fordulat: a német csapatok minden fronton kezdtek visszaszorulni. Közben megindult az európai zsidóság elpusztítása (holokauszt) és a haláltáborok felállítása, működtetése, több millió zsidó meggyilkolásával.

11.) A háború vége: Sztálingrád után a második fordulat a szövetségesek normandiai prtraszállása (1944 június 6.) A német hadsereg két front közé szorult és 1945 elejére gyakorlatilag elvesztette a háborút.

12.) Hitler összeomlása: A Führer 1944 nyarától folyamatosan épült le - melyet gyorsított az ellene irányuló merényletkísérlet is. (Stauffenberg ezredes táskabombájáról bővebben: ITT) Később, 1945 elejétől mind egészségileg, mind mentálisan is leépült. Utolsó napjaiban feleségül vette a nála 23 évvel fiatalabb Éva Braunt, akivel akkor már 13 éve folytatott viszonyt. Együtt lettek öngyilkosok: 1945 április 30-án, az Európa háború vége előtt 8 nappal.

A II. világháború []

Háborús előzmények - a fasiszta és náci államok terjeszkedése:

Az 1930-as évekre létrejött három fasiszta hatalom: Olaszország (Mussolini), Japán (Tódzsó Hideki) és Németország (Adolf Hitler) már az 1920-as években megkezdték a terjeszkedő politikájukat és az egymással való szövetségkötést. Ennek három szerződése: Antikomintern Paktum (1936), Berlin-Róma tengely (1936), Háromhatalmi egyezmény (1940)

Japán 1931-ben meghódította Észak-Kínát, majd később Todzso Hideki miniszterelnök vezetésével nekilátott a Tanaka-terv (további hódítások) megvalósításához. Olaszország Mussolini vezetésével 1935-ben megtámadta Etiópiát és felkészült Albánia - később Görögország - meghódítására, Németország pedig miután 1935 márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget, 1936-ban önkényesen birtokba vette a demilitarizált Rajna-vidéket. (Ezzel kétszeresen is megszegve az első világháborút lezáró párizsi békét.) A három hatalom közül Hitler terjeszkedése volt a legagresszívabb, hiszen a Saar-vidék népszavazással történő 1935-ös megszerzését követően 1938 március 12-én az Anschluss révén Németországhoz csatolta Ausztriát is, majd 1938 szeptemberében a Müncheni Konferencia révén Csehszlovákiát. Hitler terjeszkedésének hagyása két politikus hibája: Neville Chamberlain (angol miniszterelnök), Edouard Daladier (francia miniszterelnök).

Spanyol polgárháború: A háború előzménye volt az 1936 -1939 közötti spanyol polgárháború, melyben a baloldali kormány hatalmát a fasiszta Francisco Franco tábornok döntötte meg Hitler és a fasiszta hatalmak segítségével.

Molotov-Ribbentrop paktum (1939 augusztus 23):

Megnemtámadási szerződés Hitler és Sztálin között. Mindkét nagy diktátor időt akart nyerni ahhoz, hogy felkészüljön az egymás elleni háborúra. Hitler előbb Lengyelországot majd észak és nyugat Európát akarta lerohanni és ezalatt biztonságba akarta tudni keleti határait (hogy ne támadja meg a Szovjetunió). Eközben Sztálin is időt akart nyerni a németekkel szemben, hogy felfejlessze haderejét. Az egyezmény titkos részében Hitler és Sztálin felosztották Európa keleti részét. Hitleré lett Lengyelország legnagyobb része, Sztálin a keleti fel és a Baltikum, Finnország pereme (Karélia) illetve Besszarábia.

A háború kirobbanása: 1939 szeptember 1., a német hadsereg átlépi a lengyel határt (előtte gleiwitzi incidens), majd 4 hét alatt legyőzi Lengyelországot. Varsó, a lengyel főváros: 1939 szeptember 27-én esett el.

A sikeres német hadjáratok (1939-1940): [Link]

1.) Lengyelország német lerohanása: 1939 szeptember 1-én veszi kezdetét. [térkép2] A németek fölénye jelentős. A hadművelet végén a németek feldarabolják Lengyelországot, egy részén kialakítják a Lengyel Főkormányzóságot. A lengyel hadjáratról poszt

2.) A "Furcsa háború" => Franciaország és Anglia hadüzenetet küld Hitlernek Lengyelország lerohanása miatt ám valódi harc nem bontakozik ki, csupán felvonulnak a seregek a határokra. (1940) A két szövetséges hatalom élén új vezetők lesznek: Angliában: 1940 május 10-től Winston Churchill (Chamberlain helyett) és 1940 március 20-tól Paul Reynaud (Daladier helyett).

3.) Skandinávia lerohanás: Hitler harmadik nagy hadművelete a háborúban Skandinávia német lerohanása volt, amikor 1940 áprilisában Dániát majd Norvégia szállta meg. Norvégiában a helyi nácik bábkormányt alakítanak Vidkun Quisling vezetésével.

4.) Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940 május 10-én vette kezdetét (Fall Gelb). Alig másfél hónap alatt Németország megszerzi az említett országokat. Villámháború volt ez a Maginot-vonal megkerülésével harckocsik és ejtőernyősök bevetése segítségével. [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.] A németek 1940 június 14-én vonulnak be Párizsba. Franciaország két részre szakad: észak és az egész atlanti partvonal német megszállás alá kerül. A francia vezetés Charles de Gaulle tábornok vezetésével Londonban menekült. Dél-Franciaországban Henry Pétain tábornok megalapítja a német-barát vichy bábkormányt.

5.) Angliai csata (1940 nyara és őszén). Hitler az angliai partraszállás előtt ki akarja iktatni az angol légierőt és reptereket. A Luftwaffe (német légierő) feje Hermann Göring biztosítja Hitlert: legyőzi a brit légierőt. De ez nem sikerül, mert az angol Spitfire gépek jobban manővereznek a német Messerschmitt gépeknél. Elhalasztják az Oroszlánfóka (Seelöwe) hadműveletet. Hitler kénytelen ideiglenesen lemondani Anglia végső legyőzéséről. Az angol sikerekben szerepet játszik a radar alkalmazása.

6.) A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában (Egyiptomban) vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.

Japán és a Szovjetunió terjeszkedése:

Japán terjeszkedése Ázsiában [poszt] Japán megszállja Kína, Indokína egyes részeit, majd a Csendes-óceáni szigeteket. Az USA a japán terjeszkedésekre válaszul 1940 szeptemberében korlátoztatta a Japánba irányuló kőolaj és acél exportját. Ez nagyon érzékenyen érintette a szigetországot, mivel a kőolaja 80%-át az Egyesült Államokból importálta. Később, 1941. július 25-én teljes olajembargót vezetett be Japán ellen és befagyasztott minden japán számlát.

Japán erre hadüzenet nélkül, váratlanul támadja meg az USA területének számító Hawaii szigeteket, lebombázza Pearl Harbort (1941 december 7.) Meghal 2403 amerikai és elsüllyed 45 hadihajó (köztük 4 csatahajó). Másnap Roosevelt bejelenti az USA hadba-lépését.

A szovjetunió támadása Finnország ellen [Link] Óriás meglepetés hogy az alig pár naposra tervezett harc 4 hónaposra nyúlik Karéliában. Ez az úgynevezett téli háború 1939 november 30 - 1940 március 12 között. Végül a Szovjetunió győz, elszakít területeket Finnországtól (Karélia).

A Szovjetunió német megtámadása: 1941 június 22:

A Barbarossa-terv útvonalai: északon a cél Leningrád, középen Moszkva, délen Kijev. Dátuma: 1941 június 22 - 1941 december 5. Mintegy 3,5 millió német katona támadja meg a Szovjetuniót, 3600 harckocsival és 4400 repülővel. Moszkvát 22 km-re megközelítik a németek. A moszkvai csata azonban 1941 decemberében Hitler első nagy veresége lesz. A kudarc fő oka: a téli körülmények, a nagy hó, a -30 fokos hideg, a német utánpótlás problémája és hogy Sztálin viszont keletről, Szibériából utánpótlás-csapatokat tud átirányítani a frontra.

A Barbarossa terv 1941 decemberében elakad tehát Moszkvánál, így a német hadsereg 1942-ben inkább délen, a Don folyó vonalában próbálta meg az előretörést. Ezúttal a cél a Kaukázus és Sztálingrád városa.

Az egyre gyakoribb orosz győzelmekben szerepet játszanak a hatalmas távolságok, "tél tábornok" (vagyis a híresen zord orosz tél tönkreteszi a betolakodó seregeket, mintha maga is az oroszoknak dolgozna egy tábornokként). És szerepe van az olcsón, nagy mennyiségben gyártható orosz T-34 harckocsiknak is.  

Összefogás Hitler ellen: 

Három formában valósult meg a németek elleni összefogás: hadi-szállítmányokkal, szövetségi szerződések megkötésével és konferenciákkal.

Kölcsönbérleti szállítmányok Az amerikai kongresszus 1941 március 11-én szavazta meg a kölcsönbérleti törvényt (Lend-Lease Act), vagyis hogy innentől hadianyagokkal támogatják a németek ellen harcoló országokat (főleg a Szovjetuniót). Az USA félmillió teherautót és egyéb felszerelést ad Sztálinnak a háború alatt. Az amerikai kongresszus megszavazza, hogy Anglia is kapjon anyagi és anyagbeli segítséget. (Meglepő: Sztálin kifejezetten teherautókat és pénzt kért nem harckocsikat vagy repülőket).

Összefogás Hitler ellen: Atlanti Charta (1941 aug 14), melyet előbb az angolok és amerikaiak írnak alá (Churchill és Sztálin) majd csatlakozik ehhez a Szovjetunió is. Nem sokkal megkötése után, 1941 december 8-án lép a háborúba hivatalosan is az USA.

Konferenciák: A szövetségesek úgynevezett konferenciákon egyeztettek a háborúról, mely megbeszélésekre vezetőik mentek el: Franklin D. Roosevelt (USA), Winston Churchill (Anglia) és Joszif Sztálin (Szovjetunió). Az első ilyen a casablancai konferencia volt (1943 január), melyek még az oroszok nem vettek részt. A második a teheráni konferencia (1943 októberében), a harmadik Jalta (1945 február), az utolsó: Potsdam (1945 július). Döntések: új frontok nyitása Afrikában, Normandiában illetve az összehangolt harc és az európai érdekszférák. A négy konferenciából a teheráni a legfontosabb, mert ezen döntenek a franciaországi front megnyitásáról. 

A háború második szakasza (1942-1945)

Fordulópontok a háborúban:

1.) Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza. Az amerikaik előre tudtak a japán támadásról, mert egy bizonyos Joseph J. Rochefort kapitány megfejtette a japán rejtjelezést.

2.) El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montgomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak és így két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából.

3.) Sztálingrádi csata [a csatáról] (1942 vége) A német hadsereg 1942 nyarára közelítette meg Sztálingrádot. Hitler parancsára minden erőt ide összpontosítottak és még szlovák, román, olasz és magyar hadseregeket is bevetettek azért, hogy elfoglalják a várost. A magyarok, románok és olaszok feladata a várostól távolabbi front biztosítása volt, míg magát Sztálingrádot német haderő támadta. A 6. német hadsereg vezetője Friedrich Paulus tábornok, ellenfele Vaszilij Csujkov tábornok. A harc fél évig tartott a városban. Végül az oroszok bekerítették a németeket (Uránusz hadművelet) és nagy ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. (260 ezer német esett el Sztálingrádnál.) A németek-magyarok-olaszok-románok teljes vesztesége: 850 ezer fő lett.

Németország veresége: [poszt]

Afrikai és olasz összeomlás [Térkép8] A német Afrika Hadtest feladja Afrikát, Dél-Olaszországba tevődik át a harc: 1943 május 13. Olaszország viszont kiugrást kísérel meg, Mussolini elűzésével (1943 július 25.). Ezt ugyan a németek meggátolják, de folyamatosan vonulnak vissza (észak felé).

Összeomlás Kelet-Európában (Sztálingrádtól Berlinig) [Térkép9] Sztálingrád után csak néhány német ellentámadás történt például a kurszki tankcsata során 1943 nyarán, de ezek a német kísérletek kudarccal zárulnak. 1944 nyarától 1945 márciusáig lengyel földön folytak a harcok. Áprilisban már Németország határait is elérték a szovjetek. A szovjet vörös hadsereg parancsnoka: Georgij Zsukov tábornok.

A normandiai partraszállás: Normandia-kép

Az amerikaiak és angolok partraszállása Franciaországban a normandiai területen zajlott, ez volt a híres "D-day". Az első napon 1944 június 6-án 170 ezer szövetséges katona szállt partra (az elesettek száma: 10 500). Később a további 80 nap alatt összesen 3 millió szövetséges katona érkezett Franciaországba a normandiai partokon. [Normandia-poszt]

A nyugati szövetséges front főparancsnoka Dwight D. Eisenhower, amerikai tábornok lesz (később majd 1953-ban az USA 34.elnöke). A legfőbb tábornokai: Montgomery angol tábornok és Patton amerikai tábornok. A szövetségesek 1944 végére felszabadítják Franciaországot. Párizst egy német tábornok, Dietrich von Choltitz harc nélkül adja fel: 1944 augusztus 25-én.

Észak-Franciaország felszabadítása után a szövetségesek egy elhamarkodott ejtőernyős támadásra vállalkoztak Hollandiában 1944 szeptemberében (Market-Garden hadművelet). A cél a hidak gyors megszerzése volt, de a hadművelet kudarcot vallott és Arnhemben 10 ezer, a többi területen 6-7 ezer főt vesztettek.

Hitler utolsó ellentámadási kísérlete a nyugati fronton az ardenneki offenzíva (támadás) volt 1944 karácsonyán. A Belgium térségében meginduló német harckocsikat azonban megállítják az angolok és amerikaiak. 1945 márciusában a szövetségesek áttörnek a Rajnán és innentől német földön folyik a harc.

Térképek a frontok változásiról: 1943 // 1944 szept // 1944 dec // 1945 ápr //

A fasiszta hatalmak összeomlása

Merénylet-kísérlet Hitler ellen, a német tábornokok elpártolását jelzi. A Führer túléli a Rastenburgban berendezett főhadiszállásán elhelyezett táskabomba felrobbanását 1944 július 20-án és Heinrich Himmler (SS-vezető) révén iszonyú megtorlást rendel el. Kivégzik a bombát elhelyező Stauffenberg ezredest is.

Partizánok: Az összeomlás egyik jele az is, hogy Európa partizánmozgalmai egyre sikeresebbek. A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában (Josip Broz Tito vezetésével), a Szovjetunióban és Franciaországban (makizárdok) működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!

Holokauszt vége [Link] A  holokauszt vagyis az európai zsidók kiirtására tett törekvés megszakad a szovjet front előretörésével. A hírhedt haláltábor Auschwitz-Birkenau (1,1 millió elgázosított ember tábora) 1945 január 27-én szabadul fel.

Miután 1945 áprilisára már német földön folynak a harcok és a németek keletről és nyugatról közrefogják a szövetségesek, Hitler úgy dönt, hogy öngyilkos lesz feleségével, Eva Braunnal együtt.

Hitler öngyilkossága: 1945 április 30., Berlin eleste: 1945 május 2.

Japán veresége:

• Midway után: Leyte-öböli csata (1944 október), Ivo Dzsima (1945 feb-márc), Okinava (1945 ápr-jún), mind amerikai győzelmek Ázsiában. Békaugrás hadművelet, Nimitz tengernagy, MacArthur tábornok
  
• Atombombák ledobása: Hirosima, Nagaszaki (1945 augusztus 6 és 9.) Manhattan terv hozza létre az atombombát. (Oppenheimer)
  

Fegyverszünetek:

• Nyugaton: Reimsi fegyverszünet (1945 május 7.)
• Keleten: Berlin (1945 május 8.)
• Ázsiában: Tokio (1945 szeptember 2.)

Nürnbergi per [link]: A győztesek 1945 október 18 és 1946 október 1 között 22 magas rangú náci vezető ügyében ítélkeztek, végül 10 nácit fel is akasztottak. Ők: Ribbentrop, Keitel, Kaltenbrunner, Rosenberg, Hans Frank, Frick, Streicher, Sauckel, Jodl, Seyss-Inquart. A lengyelek pedig saját táborában akasztották fel Auschwitz parancsnokát Rudolf Hösst. Adolf Eichmannt 15 évvel később fogták el Argentinában. Nagy per után végezték ki Izraelben 1962-ben.

Megtanulandó személyek:

• Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
• Joszif V. Sztalin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
• Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
• Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
• Neville Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
• Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
• Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
• Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
• Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
• Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
• Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
• Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
• Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
• Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
• Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere

 A Horthy-korszak (1920-1944)

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő legfőbb célja: megerősíteni az országot. Baloldal: olyan eszmék összessége, melyek demokratikus néphatalmat és a régi rendszer megváltoztatását célozzák. Ide tatozik a kommunizmus, szocializmus, szociáldemokratizmus.

A Bethleni konszolidáció három eleme:

1. Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
2. Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
3. Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció: 

• Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)
• Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.
• Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

• Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre. 
• Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
• Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
• A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció: 

• Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
• 1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés
• Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

• Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.
• Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)
  
• Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

Gömbös Gyula miniszterelnöksége: 1932-1936

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítője lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként.

Időszakát négy tényező jellemezte:

1.) 95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. Korporatív állam: Mussolinit másolva.

2.) Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.

3.) Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.

4.) Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. A nyilasok zászlaja:

Magyarország a német szövetségben (1936-1939)

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 - 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket!

1.) Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) a Győri Program 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztést indított el. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra = fejlődés hazánkban.

2.) Imrédy Béla kormánya (1938-1939): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)

3.) Teleki Pál kormánya (1939-1941): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán. VIDEO (Horthy Miklós élete)

Elköteleződés Hitler oldalán: Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

1. Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) - Imrédy alatt
2. Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)
3. Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)
4. Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)

A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:

1. Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
2. Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
3. Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
4. Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények: (6 jogszabály 1938 és 1944 között)

• Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon (pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró) csak 20% lehet a zsidók aránya.
• Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.
• Harmadik zsidótv (1941 augusztus 8) Tiltotta a keresztények és zsidók közti szexuális és házassági kapcsolatot
• Negyedik zsidó törvény (1942 szeptember 6) Tiltotta a zsidók föld- és ingatlan vásárlását
• Munkaszolgálat előírás zsidóknak: 1942/XIV.tc, kiegészítése: 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet. Előírta 18 és 48 év közt kötelező a munkaszolgálat.
• Kötelező Dávid-csillag viselés elrendelése: 1240/1944 -es miniszterelnöki rendelet (1944.04.05.)

Magyarország a második világháborúban

A jugoszláv válság

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A magyar hadsereg harca a keleti fronton

1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport) A németek Moszkva alatti veresége után Hitler úgy döntött, hogy 1942 tavaszán és nyarán a nagyon hosszú keleti frontnak csak a déli részén indít támadást. Ehhez azonban szüksége volt a csatlós államok - Románia, Slovákia, Olaszország és Magyarország - haderejére is. Így 1942 elején Németország hivatalosan kéri fel a magyar kormányt és vezérkart, egy minden eddiginél nagyobb segítségnyújtásra.

2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. Feladatuk: a Don folyó 200 km -es szakaszának biztosítása, amíg a német erők beveszik Sztálingrádot. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona halt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt. (Bővebben: LINK)

Kállay hintapolitikája

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.

Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)

A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.

Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

Magyarország a német megszállás alatt

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása  a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.

Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet. Négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait.

A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

Horthy bejelentése 1944 október 15-én:

„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”

A németek kiűzése és a nyilas uralom

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.

Az első komolyabb ellentámadás szeptemberben Arad térségében indult meg, de kudarccal zárult. Később, Horthy október 15-i kiugrási kísérlete után a debreceni nagy tankcsata (1944 okt.10-19) végleg eldöntötte: az orosz csapatok északon és délen is kijutnak az Alföldre. 1944 októberében a szovjet seregek két hadseregcsoportban (frontban) északon Malinovszkij, délen pedig Tolbuhin vezetésével hihetetlen gyorsasággal törtek előre. A hónap végére Malinovszkij tábornok katonái már a Kecskemét-Nyíregyháza-Ungvár vonalon, míg Tolbuhin egységei Baja térségében a Dunánál állomásoztak. A Dunán való első átkelés 1944 november 7-én valósult meg.

Válaszul Szálasi totális mozgósítást rendelt el: nemre való tekintet nélkül elrendelte minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét, és együttműködött a németekkel az ország kirablásában. Védekezésül ugyan megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága,  vagyis a katonai ellenállás szervezete, azonban vezetőit letartóztatták és kivégezték.

Adolf Eichmann visszatért Magyarországra, s a nyilas Nemzeti Számonkérő Szervezet fegyvereseivel együttműködve folytatta a zsidóság szisztematikus megsemmisítését. A 170 napos nyilas uralom alatt a korábban 200 ezres fővárosi zsidóság hozzávetőleg fele halt meg. Többségük, - körülbelül 70 ezer fő - a halálmenetekben hunyt el, amikor gyalogmenetben Hegyeshalom felé kellett vonulniuk deportálási céllal. További 10 ezerre tehető a bombázások, éhezések és betegségek következtében meghalt pesti zsidók száma, és még 9-10 ezer ember pusztult el a nyilas kivégzésekben. Gyakoriak voltak a Dunába lövések, amikor egy-egy összeterelt zsidó csoportot a Duna partra kísértek, majd sortüzekkel a Dunába lőttek.

A nyilas időszakban azonban Szálasi hatalma a frontvonal folyamatos nyugatra tolódásával egyre kisebb területre korlátozódott. A mögöttes területeken - vagyis a szovjet haderő által már megszállt régiókban - már 1944 december 22-én létrejött egy új kormány Miklós Béla - az 1. magyar hadsereg átállt tábornoka - vezetésével. Első teendői közé tartozott a fegyverszünet megkötése, népbíróságok felállítása és egy új földreform előkészítése.

Budapest ostroma és az utolsó ellentámadások

A szovjet hadsereg 1944 szeptember 23 -án érte el a trianoni Magyarország határát, de alig három hónappal később már Pest alatt voltak. A frontvonal ugyanis már 1944 karácsonyára elérte Budapestet, és ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő. Az összecsapások alatt elesett az oroszok közel 45%-a, de végül az 51. napon, 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Magyarországon fél éven keresztül zajló harcok alatt a német és magyar hadsereg több nagyarányú ellentámadást is indított: először Aradnál, majd Debrecennél, később Pest alatt és végül Székesfehérvárnál.

Az utolsó nagy német ellentámadásra Székesfehérvár közelében került sor 1945 március 6 és 16 között. A "Tavaszi ébredés" (Unternehmen Frühlingserwachen) hadművelet megindítását a 6. SS-páncélos-hadsereggel. Célja a Dunáig visszanyomni az oroszokat és megvédeni a dunántúli olajdepókat. A rosszul megtervezett és a helyi domborzati, időjárási viszonyokkal nem számoló  offenzíva azonban pár nap alatt kudarcba fulladt. A 700 harckocsiból álló német támadóerő szétforgácsolódott és nagy része a Székesfehérvár-Balaton térség sáros útjain, domboldalain és szántóföldjein küszködött az előrejutással vagy vált mozgásképtelenné. A hatalmas súlyú, 57 tonnás Tigrisek (Tiger I.) illetve A 70 tonnás Királytigrisek (Tiger II.) sorra elakadtak (nagy súlyuk miatt a sárba süllyedtek) és váltak könnyű célpontjaivá az orosz tüzérségnek. Németország tehát Hitler rossz ítélőképességének és a rosszul időzített és megtervezett Tavaszi ébredés hadműveletnek köszönhetően 1945 márciusában elvesztette utolsó komolyabb páncélos-tartalékait is.

A szovjetek 1945 áprilisára Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket. Alig néhány héttel később, április 30-án Hitler öngyilkos lett, és 1945 május 7-én pedig Reimsben Alfred Jodl tábornok aláírta a fegyverszünetet.

A háborús bűnösöket felelősségre vonták Európa-szerte, ez volt a híres Nürnbergi-per. Ebben az amerikai fogságba került Horthy Miklóst is el akarták ítélni, de végül figyelembe vették, hogy a háború végén kiugrási kísérletet hajtott végre, így csak száműzetést kapott. Horthy Miklós élete hátralévő részét Portugáliában élte le (1957-ben halt meg).

Magyarországot a háború végén a szovjet hadsereg szállta meg, miként egész Európának is a keleti felét. Ezzel a kontinens kettészakadt: nyugaton amerikai, keleten szovjet érdekszféra kezdett kialakulni. Nálunk a szovjet csapatok a magyar kommunista pártot támogatták abban, hogy hatalomra kerüljön és Rákosi Mátyást próbálták hatalomra segíteni. Ezzel megkezdődött a kommunista diktatúra előkészítése. 

Nyilas rendelkezések:

• Teljes mozgósítás 14-60 év közt. => Minden férfit katonai szolgálatra köteleztek 14 és 60 közt
• Zsidó halálmenetek és Dunába lövések. => A nyilasok a Dunába lőtték a Pesten összefogdosott zsidókat
• Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
• Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt zajlott. Ez volt a háború második leghosszabb ostroma Sztálingrád után. A harcok házról-házra zajlottak. Az utolsó német-magyar egységek a Budán lettek körbekerítve. Onnan próbáltak kitörni 1945 február 11-én sikertelenül
• Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál, 1945 március 6-16 közt. Német kudarccal zárult.
• A németek elhagyják az országot: 1945 április 13 án. 

19. Forradalmak (1918-1921) és Trianon

Az őszirózsás forradalom

A háború végén az állapotok:

1.) Nyomor: A háború utolsó évére Magyarországon nagy lett a nyomor, az éhezés, a munkanélküliség és az elégedetlenség.

2.) A parlamentben két politikai tábor állt egymással szemben: a miniszterelnök, Tisza István vezette konzervatív tábor és a Károlyi Mihály gróf vezette ellenzék. A négy legfontosabb kérdés, amiben a két oldal közt vita volt, és amit az ellenzék követelt, a következő:

• - a háborúból való azonnali kilépés
• - a Monarchiától való elszakadás
• - általános választójog bevezetése (a cenzusos helyett) és szabadságjogok
• - földosztás a parasztoknak

3.) A Károlyi vezette ellenzék 1917 nyarán fogott össze, amikor 4 párt lépett koalícióra egymással: a szociáldemokraták, a polgári radikálisok (Jászi Oszkár), a Demokrata Párt és a Károlyi párt. Megalakították előbb a Választójogi Blokkot, majd 1918 őszén a Nemzeti Tanácsot.

4.) A forradalom: 1918 október 28-án tüntetések zajlottak Pesten, a lánchídon kisebb csata is kialakult a rendőrség és a tömeg közt. A tüntetők a Nemzeti Tanács hatalomra kerülését követelték. Október 29 és 31 közt a forradalom oldalára állt a rendőrség és a hadsereg egy része is. A katonák sapkájukon a királyi monogram helyére őszirózsát tűztek. Végül IV. Károly meghátrált és október 31-én kinevezte Károlyit miniszterelnöké. Tiszát pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

Az első magyar köztársaság (1918 október 31 - 1919 március 20.)

1.) A polgári kormány sikerei: A kezdetekben meghatározott 4 célt azonnal végrehajtották, vagyis az országot kiléptették a háborúból (belgrádi fegyverszünet 1918 nov. 13-án), kimondták a Monarchiától való elszakadást (1. számú néphatározat a független Magyar Népköztársaságról – 1918 nov. 16.), bevezették az általános választójogot, a polgári szabadságjogokat és törvényt hoztak a földosztásról is. Az ország élére egy több pártból álló koalíciós kormány került.

2.) A polgári kormány kudarcai:

1. Nem sikerült végrehajtani a földosztást, mert a birtokosok megtagadták földjeik feldarabolását. Csak maga Károlyi kezdte meg saját földjei szétosztását Kápolnán.
2. Az új rendszer nem tudta megoldani az országos nyomort, munkanélküliséget és éhezést.
3. Megerősödtek az országban a politikai szélsőségek: a szélsőjobboldaliak (nácik) illetve a szélsőbaloldaliak (kommunisták). A MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) és a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) is 1918 novemberében alakult. Tüntetésekkel zavarták az ország működését. Károlyi mindkettő ellen fellépett, a kommunista vezetőket, például Kun Bélát le is tartóztatták.
4. Külpolitikai kudarcok: A cseh, román és szerb csapatok nem tartották be a belgrádi fegyverszüneti egyezményt és tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Az antant eltűrte a szabályszegést, a magyar kormány pedig kivonta sőt leszerelte erőit. Végül 1919 március 20-án az antant erők helyi parancsnoka, Ferdinand Vix egy jegyzékben utasította arra a kormányt, hogy adja át az ország területeit a Debrecen-Hódmezővásárhely vonalig.

A polgári kormány bukása:

Károlyi nem akarta elfogadni a Vix jegyzéket, így lemondását fontolgatta. Úgy tervezte, hogy a hatalmat a szociáldemokratáknak adja majd át. Ám a kommunisták megelőzték ebben és kijátszották: szövetségre léptek a szociáldemokratákkal és közzétették azt a hamis hírt, hogy Károlyi rájuk hagyta a hatalmat. Ezek után Károlyi valóban lemondott és külföldre menekült. Idehaza Kun Béláék kikiáltották a Tanácsköztársaságot!

A Magyar Tanácsköztársaság

(1919 március 21. - augusztus 1.)

Új államszervezet létrehozása: 

A végrehajtó hatalmat, azaz a kormány szerepét a Forradalmi Kormányzótanács töltötte be, melynek tagjai a népbiztosok (miniszterek) voltak. Elnöke: Garbai Sándor, vezetője Kun Béla külügyi népbiztos. A törvényhozó hatalom (parlament) szerepét a Tanácsok Országos Gyűlése látta el, a fegyveres karhatalmat 3 szervezet adta: a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a Szamuely Tibor népbiztos alatt szolgáló „Lenin fiúk” nevű szervezet. Egyetlen párt működhetett az országban, ez volt az állampárt: az SZDP (szociáldemokrata párt) és a KMP (kommunista párt) összeolvadásából létrejött Magyar Szocialista Párt.

A tanácsköztársaság jellemzői:

• - Egypárt rendszer
• - Diktatúra
• - Kommunista elnyomás (terror)
• - Erőszakos államosítás

A tanácsköztársaság sikerei:

Szociális intézkedések: 8 órás munkaidő bevezetése, béremelések, társadalombiztosítás kiterjesztése

Külpolitikai sikerek: egy nagy létszámú (200 ezer fős) proletár hadsereg felállítása után, a csehek kiűzése a Felvidékről. Ez volt az Északi hadjárat Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél vezetésével (1919 júniusa)

A tanácsköztársaság kudarcai:

Erőszakos államosítások zajlottak, vagyis köztulajdonba vették a bankokat, bányákat, boltokat, ipari vállalatokat, iskolákat. A tulajdonosoktól egyszerűen elvették ezeket a nép nevében.

Nem gondoskodnak a földtelen, vagy törpe méretű birtokokon nyomorgó parasztokról. A kommunisták terve a szövetkezetek létrehozása, de erre sem kerül sor.

Vörös-terror bontakozott ki: közel 600 olyan embert gyilkoltak meg Szamuely parancsára, akik kritizálták a kommunista diktatúrát. Véresen verték le a Kalocsa környéki parasztlázadást és a pesti Ludovika Akadémia tiszti-iskolásainak felkelését is.

Az összeomlás:

Clemenceau francia elnök és antantvezető először a Vix-jegyzéknél kedvezőbb határvonalat javasolt Kun Bélának, sőt a támadó román csapatok kivonására is ígéretet tett, ha a magyar seregek feladják a Felvidéket. Ebbe Kun Béla belement, ám Clemenceau becsapta: bár a magyarok kivonultak a Felvidékről, a románok nem mozdultak a Tiszától. Válaszul Kun Béla nagyarányú támadásra adott parancsot a románok ellen. A roham azonban sikertelen volt, sőt a román ellentámadás egészen Pestig jutott. A Tanácsköztársaság vezetése lemondott és elmenekült. 1919 augusztus 1-én véget ért a Magyar Tanácsköztársaság. (Kun Béla Moszkvába ment, ám 18 évvel később Sztálinnál kegyvesztett lett, amiért jó kapcsolatokat ápolt Trockijjal. Végül kivégezték: 1938-ban.)

Ellenforradalom Magyarországon és Horthy [link1]

Az ellenforradalom: Olyan hatalomváltás, mely a korábbi baloldali, polgári vagy kommunista berendezkedést hagyományos, konzervatív, nemzeti rendszerre cseréli.

A magyar ellenforradalom magját 1919-1921 közt azok a nemzeti-konzervatív erők alkották, akik a Károlyi vezette őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság ellen igyekeztek fellépni. Már a Tanácsköztársaság alatt voltak ellenkormányok pl. Károlyi Gyula aradi ellenkormánya, majd 1919 augusztusában Horthy Miklós állt az ellenforradalom élére. A Monarchia leszerelt tengernagya nemzeti hadsereget hozott létre és a Dunántúlon saját területet rendezett be. (Fővezérség, központja: Siófok.) Innentől három hatalmi tényező uralta az országot:

• - Román hadsereg, mely megszállta hazánk nagy részét, és csak az antant utasításainak engedelmeskedett
• - A budapesti átmeneti kormányok, melyek csak jelképes hatalommal bírtak (pl. Peidl Gyula és Friedrich István kormányai)
• - Horthy Miklós vezette haderő, a Nemzeti Hadsereg

Az úgynevezett "Fővezérség" létrejöttének sajátos története van. (A térképen az 1918 szeptemberi állapotok láthatóak)

Horthy hatalomra jutása:

Horthy Miklós a világháború végén hazatér birtokaira (Kenderes), de a Tanácsköztársaság elől Aradra, majd Szegedre menekül, mely városok nem álltak a Tanácsköztársaság uralma alatt. Itt csatlakozik a kommunisták ellen szerveződő ellenkormányokhoz. A szegedi ellenkormányban honvédelmi miniszter (esküjét 1919 június 6-án teszi le).

Ám az antant feloszlatja mindkét ellenkormányt, így Horthy önállósodik: 1919 június 9-én Szegeden hadügyminiszteri rendeletet ad ki (40/1919.1.) nemzeti hadsereg megalakításáról!

A frontokról hazainduló katonák közül sokan csatlakoznak hozzá. Amikor már 10 ezres létszámú lesz a hozzá csatlakozó, korábbi frontkatonák száma, a Dunántúlra vonul velük. Siófok központtal megszületik a "Fővezérség", mely 1918 augusztus 13 és november 16 közt, 3 hónapon át működött mindenkitől függetlenül.

Horthy alkuja a nyugattal a hatalomról:

Bár az 1919 januárja óta tartó párizsi békekonferencia Magyarországgal is békeszerződést szeretett volna aláírni, nem akadt hazánkban törvényes és elismert államvezetés mely aláírhatta volna. Így az antant Magyarországra küldte George Clerk diplomatát, hogy kezdeményezze nálunk egy legitim rendszer kiépítését!

Clerk Horthyhoz fordult, akivel alkut kötött: megígérte neki, hogy az antant kiutasítja hazánkból a román katonaságot és elismeri Horthy hatalomra kerülését, ha ennek fejében Horthy gondoskodik egy legitim magyar kormány és parlament létrehozásáról majd követeket küld a párizsi békekonferenciára! Az alku nyomán a románok 1919 novemberében távoztak, Horthy pedig ünnepélyesen bevonult Pestre (november 16.), majd gondoskodott egy új kormányról és a választások kiírása után egy új magyar parlamentről is. (A választásokon a Kisgazda Párt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja győzött.) Ez az új parlament aztán 1920 januárjában kiküldte követeit - gróf Apponyi Albert vezetésével - a párizsi békekonferenciára!

Kormányzóvá választás: Magyarország államformája a király nélküli királyság lett. Oka: a baloldalisághoz kötődő köztársasági formát senki nem akarta, de a király személyében egyelőre nem tudtak megegyezni.

Az államforma kérdése:

• A magyar parlament kezdetben ideiglenesnek tekintette azt az állapotot, hogy nincs király.
• Az ország egy része a Habsburg családot legitimnek (törvényesnek) gondolta a trónra és a dinasztiából akart királyt hívni, ám az antant ellenezte a Habsburgok uralmát Magyarországon. (Legitimista párt)
• Az ország másik része Európa valamelyik másik uralkodóházából hívott volna királyt. (Szabad királyválasztók pártja)
• Egyre többen gondolták úgy, hogy egy személyben Horthynak kellene képviselnie a királyi hatalmat.
• Horthyt végül 1920 március 1-én kormányzóvá választották és fél évvel később jogkörét kibővítve az uralkodói jogok egy részét is megkapta. Horthy 24 éven keresztül, 1944-ig volt kormányzó, mely idő alatt 12 kormány és miniszterelnök váltotta egymást. Ez volt a Horthy-korszak! 

Vörösterror, fehérterror, antiszemitizmus

Vörösterror: A vörös a kommuniszmus színe, így a vörösterror a kommunisták által végrehajtott elnyomás és vérengzést jelenti a tanácsköztársaság 133 napja alatt. Például a Lenin-fiúk, a vörös őrség és a vörös hadsereg elnyomása is ide tartozik. Kb. 500 halálos áldozata volt.

Fehérterror: A fehér, a konzervatív, királyság rendszerét pártoló erők színe, így a fehérterror a jobboldali, konzervatív és nemzeti erők fegyveres csoportjainak, az úgynevezett tiszti különítményeknek volt az erőszakhulláma. Célpontjaik a kommunista gyanús és zsidó származású lakosok voltak. Kezdetben, 1919 őszén Horthy még engedte ezeknek a szabadcsapatoknak a működését, később azonban elhatárolódott tőlük, majd 1920 őszén betiltotta tevékenységüket. Ám az 1919 és 1921 közti, két év alatt közel 2000 embert gyilkoltak meg a fehérterror önkényeskedő fegyveresei. Antiszemitizmus: olyan irányultság, mely a zsidó lakossággal szemben ellenérzéseket, negatív megkülönböztetést, sőt néha erőszakosságig fajuló gyűlöletet takar.

Az antiszemitizmus: Zsidógyűlöletet jelent. (A szó eredete: anti = ellen, szemitia/sémi = zsidó) Okai hazánkban 1919 után szerteágazóak: Egyrészt a tanácsköztársaság nagy számú zsidó vezetője volt az oka, akik miatt 1919-1920 után hazánkban sokan fordultak a zsidók ellen. Másrészt a lakosság egy része 1919 után a zsidókat okolta a háborúért és az azt követő nyomorért, illetve sokan úgy gondolták, hogy a  lakosságot kivéreztető kommunisták illetve liberálisok is mind zsidó származásúak (vallásúak).

Trianon 1920 június 4.

Diktátum: Amikor annak aláírói közt nem megegyezés és kompromisszum születik, hanem az egyik fél rákényszeríti akaratát és saját feltételeit a másik félre. Ilyen dokumentum született rólunk Párizs mellett, Versailles-ban a Grand Trianon kastély nagy-folyosóján, 1920 június 4-én.

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

• Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalára állása esetén megkapja majd Erdélyt
• A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Franciaországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.
• A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton
• A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

A magyar küldöttség két legfőbb érvei az enyhébb büntetés mellett:

Hazánk egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan sújtani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt.

A magyar népesség kárpát-medencei eloszlása ősidők óta eléri a Kárpátokat, így az új határoknak ezt figyelembe kell vennie. Ezt bizonyította Teleki híres "vörös térképe", melyen pirossal jelezték a magyarlakta részeket.

A magyar békeszerződés:

A magyar békeszerződés három részből állt, mint a többi békekötés: területi változások (új határok rögzítése), jóvátételi bírság kiszabása és haderőnk csökkentésének elrendelése. A területi változások lényege az volt, hogy hazánk 282 ezer km2-es területét 93 ezerre csökkentették, és ezzel lakosságszáma is 18 millióról 7,5 millióra csökkent! Összesen 3,2 millió magyar rekedt az új határokon kívülre. Hadseregünk maximum 35 ezer fő lehetett és nagy jóvátételi bírságpt szabtak ki ránk, melynek összegét később határozták meg. Az összeg 1923-ban 200 millió aranykoronában lett megállapítva! 

A területi rendezés részei:

• Felvidék => Csehszlovákiához került
• Erdély => Romániához került
• Délvidék => Szerb-horvát-szlovén királysághoz került
• Burgenland => Ausztriához került

A béke egyéb részei: A jóvátétel összegét csak 1923-ban határozták meg, mégpedig 200 millió aranykoronában, amit 20 év alatt kellett kifizetnünk. Ám ebből végül csak 30 milliót fizettünk ki, mert 1929-ben a kezdődő világválság miatt elengedték a többit! Haderő korlátozás: maximum 35 ezer lehetett hadseregünk létszáma, és nem lehettek tankjaink, repülőgépeink és nagyobb ágyúink.

A békeszerződés hatásai:

A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elvették országunk kétharmadát és határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.

1. Határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.
2. Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.
3. Elvesztettük tengeri kijáratunkat
4. Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.
5. Lelki sérüléseket szenvedett a magyarság, mely talán soha nem gyógyul be.

Revízionizmus: Egy 1920-tól egészen a II.világháborúig meglévő törekvés, vágy majd kormányzati akarat a történelmi Nagy-Magyarország visszaállítására.  

A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront. 

A trianoni békeküldöttség sorsa:

Az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békeküldöttség megtagadta a diktátum aláírását és lemondott 1920 május 19-én. Helyettük az aláírók 1920 június 4-én: Drasche-Lázár Alfréd (rendkívüli követ) és Benárd Ágost (munkaügyi miniszter) lettek.

18. A nagy gyarmatosítások kora

Gyarmatosítás: Az első nagy gyarmatosítások a nagy földrajzi felfedezések után zajlottak  a16. században. Ekkor még csak főleg Spanyolország és Portugália terjeszkedett. Később újabb államok is gyarmatokat szereztek. A gyarmatokkal egy-egy ország jelentős bányakincsekhez juthatott, mezőgazdasági termékeket szerezhetett és eladhatta ott az őslakosoknak saját késztermékeit. A gyarmatok gazdaggá tehették anyaországaikat.

Gyarmatosító hatalmak: Az 1850-es évektől az első világháborúig Európa országainak egy része fokozott gyarmatosításba kezdett. Ekkoriban zajlott Afrika és India gyarmatosítása is.

• Visszaszoruló gyarmatosító hatalmak: Spanyolország, Portugália. Ezek az 1800-as évek elején elvesztették gyarmataik többségét (pl: Dél-Amerikát).
• Terjeszkedő gyarmatosító hatalmak: Anglia, Franciaország, Hollandia, Belgium.
• Új gyarmatosító országok: Németország (1871-től), Olaszország (1861-től).

A Brit gyarmatbirodalom:

Az angolok gyarmatbirodalma a századfordulóra 30 millió km2 lett! Főbb területeik: Kanada, Afrikában a Kairó-Fokváros vonal, India és Ausztrália. Ezek közül a legfontosabb India volt, melyet 1849-re tudott teljesen megszerezni Anglia, mégpedig két okból: modern fegyverei voltak + kijátszotta egymás ellen az egymással is viszályban álló helyi maharadzsákat. Problémák Indiában: éhínségek, szipojfelkelés (1857), mely az angolokat szolgáló helyi katonák lázadása volt.

Francia gyarmatosítás

• Franciaország 1830-tól kezdett nagy arányú gyarmatosításokba
• Első nagy jelentőségű gyarmata az Afrikában fekvő Algéria lett, melyet 1830 és 1871 közt tudott megszerezni és egészen 1962-ig francia területként működött.
• Több százezer francia polgár telepedett le Algériában.
• A francia gyarmatosítás további célpontjai és megszerzett területei a következők voltak: Indokína (Vietnám-Laosz), Madagaszkár, Csendes-óceáni szigetek.

Orosz gyarmatosítás

• Az orosz cárok a 16. század közepétől kezdték el gyarmatosítani a hatalmas szibériai területeket. (Uráltól - Csendes-óceánig terjedt)
• Az orosz gyarmatosítás másik célpontja Közép-Ázsia lett, ahol muszlim kánságok feküdtek, pl.: kazah, tadzsik, kirgiz, türkmén fejedelemségek.
• Végül az orosz hódítások kiterjedtek a Kaukázus vidékeire is, pl.: Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Csecsenföld

Kína és Japán

• Kínában az utolsó császár-dinasztia a 17. századtól 1912-ig uralkodó Csing-dinasztia volt. Az ország a Csingek uralma alatt, az 1800-as évek elejére egy világtól elzárkózott állammá változott.
• Később, 1840-re Anglia úgy akarta megszerezni a kínaiak árucikkeit, hogy ópiumot csempészett az országba és ennek fejében hozta ki az országból a kínai termékeket (pl. porcelánt, selymet, teát). A császár egy idő után elkobozta az ópiumot amit Anglia nem hagyott. Kirobbantak az ópiumháborúk (1840-1860), amit Anglia nyert meg. Kína megnyitotta kapuit.
• Kínát befolyási övezetekre osztották a nagyahatalmak Anglia, Franciaország, az USA, Németország és Japán. A kínaiak felkelésekkel válaszoltak, ilyen volt a Tajping-felkelés 1850 és 1864 között.

Japán: A Kínával szomszédos Japán szigetek sikeresen tudtak bezárkózni az európaiak elől. Később viszont 1854-re az USA flottája rákényszerítette kikötői megnyitására. Japán az 1867-től uralkodó Mucuhito császár nyomására modernizálódni kezdett, a szamurájokból vállalkozók lettek, a feudális nagyurakat visszaszorították. Ez volt a felvilágosult kormányzás, azaz Meidzsi korszak. Így Japán elkerülte a gyarmati sort, sőt önálló nagyhatalommá vált.

Az USA

Az Egyesült Államok a XIX. század végére lesz világpolitikai tényező. Nem a hagyományos módon gyarmatosít, hanem befolyásának kiterjesztésével. Latin-Amerikát saját érdekszférájának tekintette (Monroe-elv: 1823). Később 1899-ben hirdette meg a "Nyitott kapuk" elvét Kínában: azaz szabadkereskedelem a nagyhatalmak befolyási övezeteiben. Közben 1898-ben háborút nyer a gyengülő Spanyol Birodalommal szemben, így megszerzi Kuba szigetét, Puerto Ricot és a Fülöp-szigeteket.

Szövetségkötések

Három császár Szövetsége (1873): Porosz - orosz - osztrák összefogás Franciaország elszigetelésére. Tagjai: III. Sándor (orosz), I. Vilmos (porosz), Ferenc Józsej (osztrák). Ám ez a szövetség megbomlik a Balkán miatt, ahol Oroszország ellentétbe kerül Ausztriával (Monarchiával). 1887-ben már nem hosszabbítják meg.

Kettős és Hármasszövetség kialakulása: A Kettős szövetségben Németország volt a Monarchiával 1879-ben, majd 1882-ben Olaszország is csatlakozott mellyel megszületett a Hármasszövetség. Az olasz csatlakozás oka: Észak-Afrikában gyarmati ellentéteik voltak a franciákkal. Később, 1883-ban Románia is az összefogást választotta. A Hármasszövetség tagjai a világ újrafelsoztását és a régi gyarmatosítók visszaszorítását, így Anglia, Franciaország és Oroszország meggyengítését tűzték ki legfőbb céljuknak.

Antant kialakulása: A régi gyarmatosító hatalmak közül először Franciaország és Oroszország kötött szerződést az erősödő németekkel szemben (1891), majd Anglia és Francaiosrzág léptek egymással szövetségre 1904-ben a németek afrikai terjeszkedése ellen összefogva, végül 1907-ben megszületett az Angol - orosz szövetség is. Így a három állam együttese alkotta az Antant hatalmakat.

Az ellentétek kiéleződése: Az első világháborúhoz vezető években, 1904 és 1914 közt öt válság élezte a végsőkig a nemzetközi feszültséget:

1. A világ újrafelosztásának problémája
2. Balkáni konfliktusok: Szerbia - Monarchia - Oroszország válsága Bosznia miatt. A törököket egy oroszok támogatta szerb felkelés űzte ki a Balkán nagy részéről, ám az 1878-as berlini kongresszus kiparancsolja az oroszokat, ráadásul kimondták, hogy Boszniába bevonulhat a Monarchia. Az oroszok innentől ellenségesek a Monarchiával és Németországgal szemben. Bosznia ráadásul jelentős szerb lakossággal rendelkezett, így már 1878-as osztrák megszállása (okkupációja) is nagy szerb felzúdulást keltett. Ám 1908-ban a Monarchia annektálta a területet (annexió) vagyis betagolta közigazgatásába. Ez a lépés végleg ellenséggé tette a szerbek szemében a Monarchiát. Közben a balkáni államok egy része antant-párti lett (pl. Szerbia), míg mások a Hármasszövetség mellé húztak (pl. Bulgária, Törökország).
3. Második marokkói válság (1911): II. Vilmos német császár 1911-ben újra kísérletet tett arra, hogy befolyást szerezzen Marokkóban: egy csatahajót küldött a helyi lakosság francia ellenes felkelésének támogatására. A hajó neve: Párduc volt, a hadműveletet "Párducugrásnak" nevezte akkoriban a közvélemény. Ám az angolok és franciák újra összefogtak és meghátrálásra kényszerítették a németeket.
4. Angol-német flottaversengés: Anglia 200 éve ügyelt arra folyamatosan, hogy tengeri flottája mindig megelőzze a sorrendben őt követő két államét. Ám a németek a századfordulón nagyarányú flottaépítésbe kezdtek, ami miatt végzetesen megromlott az angol-német viszony, Alfred von Tirpitz tengernagy vezetésével.
   
5. Revans-politika: Franciaország revansot szeretne venni Elzász-Lotaringia ügyében Németországon. A terület visszaszerzése motiválja. 

Az első világháború (1914-1918)

A háború kirobbanása egy merényletre vezethető vissza, melyet a trónörökös és felesége ellen követtek el.

A szarajevói merénylet:

Egy boszniai hadgyakorlaton egy szerb nacionalista diák (Gavrilo Princip) 1914 június 28 –án lelőtte a Monarchia trónörökösét, Ferenc Ferdinándot. Az osztrák ultimátumot követően megtörtént a hadüzenetváltás, és a szövetségi szerződések okán minden szemben álló hadat üzent a másiknak. Az első világháború végül, 1914 július 28-án tört ki, a Szerbia elleni hadüzenet napján.

A különleges helyzetű országok:

Különleges helyzetben volt 6 ország: Olaszország, Románia, Bulgária, Törökország, USA és Oroszország. Ezek vagy a háború kezdetén átálltak a másik oldalra, vagy eleve késve léptek be a harcokba.

• Olaszország bár alapító tagja volt a Hármasszövetségnek, ám 1915 –ben mégis átállt az antanthoz, miután titkos ígéretet kapott Angliától arra, hogy Tirol egyes részeit a harcok után majd nekik ítélik (Ausztriától) sőt egyéb területeket is kaphat.
• Románia szintén átállt 1916 –ban, miután Anglia nekik ígérte Erdélyt.
• Törökország és Bulgária az előző két átállás ellensúlyozásaként késve ugyan, de a Hármasszövetség oldalán lépett a háborúba (Törökország 1914 októberében, Bulgária 1915-ben.)
• Az USA sokáig elhatárolódott Európa konfliktusaitól (izolációs külpolitika), ám két kereskedelmi hajójuk elsüllyesztése után változott politikájuk. Sok amerikai veszett oda a Sussex és a Lousitania megtorpedózásakor. Ehhez jött a Zimmerman-távirat ügy (1917 januárjában Arthur Zimmerman német külügyminiszter katonai szövetséget ajánl Mexikónak Amerika ellen). Így az USA belép a háborúba az antant oldalán. 1917 április 6 => amerikai hadba-lépés
• Oroszország: Az Orosz Cárság az antant alapítója volt, ám a háború alatt előbb egy forradalom, majd puccs zajlott Oroszországban, mely megváltoztatta a külpolitikáját. Különbékét kötve kiléptek  háborúból. Ez volt a Breszt-litovszki béke (1918 március 3.)

A főbb frontok és a háború első szakasza

• 1.nyugati front (Franciaország-Belgium területén),
• 2.keleti front (Oroszországgal szemben)
• 3.Olasz front (az Isonzó folyó mentén)
• 4.Balkáni front (kezdetben, Szerbiában, később Törökországban majd a görög területeken)
• 5.Mezopotámiai front (Perzsa öbölben, a mai Irak területén)

A nyugati fronton a németek támadása Alfred von Schlieffen tábornok villámháborús terve alapján indult, Belgiumon keresztül Franciaország ellen: 1914 augusztus 4. Ám a gyorsaságra alapozott taktika nem vált be: a francia-angol csapatok megállították a németeket Párizstól 25 km-re a Marne folyónál. Állóháború alakult ki, ami azt jelentette, hogy mindkét fél lövészárkokat ásott és három éven keresztül alig mozdult a frontvonal. A háború első felében a két legnagyobb csata a Somme –i és a verduni ütközet volt 1916-ban. Mindkettő döntetlennel zárult, egy millió elesett katonával (a két oldalon).

FILMRÉSZLET (Nyugaton a helyzet változatlan, 56. perc) Erich M. Remarque könyve alapján készült 1979-es film.

A háború első szakasza

A keleti front:

Oroszország ugyan betört Kelet-Poroszországba. A váratlan támadás miatt hátráló német erők élére ekkor került Paul von Hindenburg tábornok és „jobb keze” - hadműveleti főnöke - Erich Ludendorff. Az idős de nagyon tehetséges tábornok 1914 őszén kettős győzelmet aratva állította meg az oroszokat, így előbb Tannenbergnél (1914.aug.28-30) majd a Mazúri tavaknál (1914.szept.6-15) könyvelhetett el diadalt.

Később, 1915-ben Galíciában (ma Lengyelország) a gorlicei áttöréssel a központi hatalmak visszaverték a cári csapatokat. Premysl vára orosz kézre kerül (100 ezer elesett osztrák-magyar katona). Az oroszok második nagy előretörése – a Bruszilov offenzíva (Alekszej Bruszilov tábornokról elnevezve) – 1916 júniusában indult és újra nagy győzelmeket hozott. Ám Oroszország kimerült a harcokban és többé nem tudott sikereket elérni. 

Itáliai front: 

Az itáliai fronton az Isonzó folyó mentén hosszú állóháború alakult ki az olasz és osztrák-magyar hadseregek közt. Összesen 11 isonzói csata zajlott 1915 júniusa (1. isonzói csata) és 1917 augusztusa között. A csaták közül a hatodik isonzói csata részeként 1916 augusztusában a doberdói csata volt a legjelentősebb. A két oldalon összesen 100 ezer halott. Olasz győzelem. Majd az elkövetkező évben 4 nagy olasz támadást ver vissza az osztrák-magyar haderő. 

A képen a háború fontos tábornokai: Hindenburg, Ludendorff (német parancsnokok), a francia Ferdinand Foch (antant tábornok, a nyugati front főparancsnoka 1948 ban), a szintén francia d"Esperay (Balkánon 1918-ban), az orosz Alekszej Bruszilov. Egyéb tábornokok: Schlieffen, Falkenhayn, Mackensen.

Balkán front:

A Balkánon a Monarchia csak 1915-re tudta legyőzni Szerbiát. A megvert szerb hadsereg maradékát, 150 ezer katonát a görögországi Korfu szigetére menekítette az antant flottája 1915 decemberében. Közben Románia megegyezett az angolokkal (nekik ígérték Erdélyt) így 1916 augusztus 27-én megtámadta Erdélynél Magyarországot. Válaszul Erdélybe indult Erich von Falkenhayn tábornok német - ostrák serege, mely 1916 szeptember 10-én megállította és legyőzte a románokat, majd október 4-én August von Mackensen teljesen visszaszorította őket Romániába. 1916 december => a németek bevonulnak Bukarestbe. Románia megadja magát: fegyverszünet: 1917 dec.9 (Bukaresti béke: 1918 május 7.)  

Az angolok közben 1915-ben a törökországi szorosoknál Gallipolinál indítottak támadást. Itt súlyok harcok után 1915 őszére központi hatalmak győztek. Az antant erőit 1915 végén a görögországi Thesszalonkibe vitték, ahol újabb balkáni frontot nyitottak.

Harc a tengereken:

Németország 1915 februárjában korlátlan búvárhajó harcot hirdetett az Antant hatalmak ellen. Három és fél év alatt 5 ezer hajót süllyesztettek el. A háború egyetlen nagyobb tengeri csatája Dánia partjainál zajlott, ez volt a Jütlandi csata 1916 május 31.

 A háború első felének mérlege:

1.) A Monarchia kimerülése: Az 1917-es esztendőre a Monarchia gazdasága teljesen kimerült és az antant tengeri blokádja miatt Németországban is visszaesés kezdődött. Ferenc József 1916 november 21-én meghalt. A trónon IV. Károly követte (testvérének unokája) Három fronton harcoltak a Monarchia katonái: keleti (Galícia), Olasz front, Balkán. A Monarchia hadseregének vezérkari főnöke: Franz Conrad von Hötzendorf volt 1917 március 1-ig, majd helyére a magyar Arz Arthúr lépett. Közben az osztrák-magyra flotta is bevetésre került: Horthy Miklós kapitány győzött az ottrantói csatában. 1918 februárjában a flotta vezetője lett (mint ellentengernagy)

2.) Az USA hadba-lépése: A fő változások: egyes amerikai hajók elsüllyesztése miatt az USA hadba lépett az antant oldalán, ami ellensúlyozta Oroszország kilépését! Ok: távirat-botrány + hajó elsüllyesztése. Arthur Zimmerman német külügyminiszter Mexikót az USA megtámadására biztatta. A távirat brit, majd amerikai kezekbe került. Hajók: német tengeralattjárók süllyesztették el a Lusitania brit hajót 127 amerikai utassa (1915 május 7.), majd 1916 áprilisában a Sussex brit teherhajót is megtorpedózták. Az amerikai kongresszus 1917 április 6-án szavazza meg a hadbalépést. Az oroszok az ottani forradalom miatt kötöttek különbékét.

3.) A hátországok gondjai: Nagy jelentősége lett a haditermelésnek, a propagandának és cenzúrának.

4.) Új fegyverek a háborúban: harci repülők, harckocsik, tengeralattjárók, csatahajók, mustárgáz, gépfegyverek. Vadászgépek: Manfred von Richtoffen "vörös báró" 80 légipárbajt nyert meg (gépe: Albatros D.II.) A vörös báró történe.

A háború második szakasza

A fordulat éve: 1917

Az USA 1917 tavaszán lépett a háborúba és még ugyanezen évben 2 millió katonát küldött a nyugati frontra. Ez a hatalmas haderő kivédte a németek 1918 tavaszán indított német offenzíváját. Az ellentámadás 1918 augusztusában pedig áttörte a németek vonalait. Az oroszok kilépését bőségesen ellensúlyozta az USA megjelenése.

Az itáliai fronton a caporettói áttörés, osztrák előretörést jelentett (1917 október 24), de rögtön nagy olasz ellentámadás indult.

A nyugati fronton 1918 márciusában még a németek indítottak nagy támadást Amiensnél, de nem tudnak sikereket elérni. 1918 nyarán viszont Ferdinánd Foch vezetésével óriási antant offenzíva kezdődik. 1918 augusztus 8-án, a németek fekete napján az antant sikeres ellentámadást kezdett, áttörtek a németeken.

A 100 napos antant offenzíva: 1918 augusztus 8 - november 11.

A központi hatalmak összeomlása: 1918

1.)Az itáliai front 1918 októberében omlott össze, miközben kapitulált Bulgária és Törökország is. A Thesszalonikiben állomásozó antant csapatok 1918 szeptemberében a Balkánon keresztül Magyarország határai felé indultak.

2.)Fegyverszünetek: A Monarchia 1918 november 3-án Padovában írt alá fegyverszünetet, Magyarország november 13-án Belgrádban, Németország pedig 1918 november 11-én a compiegnei erdőben.

Dátumok:

• 1914 június 28 => Ferenc Ferdinánd meggyilkolása
• 1914 július 28 => Az I. világháború kitörése (Osztrák hadüzenet Szerbiának)
• 1914 augusztus 4 => Németország megtámadja a franciákat
• 1915 => Gorlicei áttörés és Premysl eleste
• 1915 => Gallipoli megtámadása
• 1916 => Somme -i és Verduni csata
• 1917 április 6 => Az USA belép a háborúba
• 1918 március 3 => Breszt-Litovszki béke, az oroszok kilépnek a háborúból

Fegyverszünetek: 1918 november 3, 13. => padovai és belgrádi fegyverszünet, 1918 nov.11 => Compiegnei fegyverszünet

1918 november 11. => Az első világháború háború vége (compegnei fegyverszünet Franciaországban)

Személyek:

Uralkodók a háború alatt: Anglia: V. György, Németország: II. Vilmos, Oroszország: II. Miklós, Monarchia: Ferenc József

Enökök: Franciaország: George Clemenceau

Tábornokok: Ferdinánd Foch (antant főparancsnok), Paul von Hindenburg (német főparancsnok), Franchet d'Esperey, Alekszej Bruszilov, Erich von Falkenhayn, August von Mackensen, Franz Conrad von Hötzendorf (OMM)

Csaták:

• Marne -i csata,
• Somme, Verdun
• Tannenbergi csata,
• Mazúri tavak csatája,
• Premysl ostroma,
• Bruszilov offenzíva,
• Doberdói csata, 
• Gallipoli csata,
• Jütlandi csata,
• Amiensi csata,

A párizsi békekonferencia:

1.)A győztes nagyhatalmak vezetői  - Georges Clemenceau, Lloyd George, Vittorio Orlando és Woodrow Wilson - 1919 január 18-án nyitották meg a párizsi békekonferenciát, hogy az öt vesztes ország számára előírják a büntetéseket.

3.)Befolyásoló szempontok:

a)Az USA a népek önrendelkezési jogát akarta érvényesíteni. Még 1918 januárjában 14 pontba foglalta elveit, melyek a szabad kereskedelmet a Népszövetség felállítását és a nemzetiségi alapon történő határkijelöléseket kezdeményezték. Ám nem vették figyelembe az amerikai szempontokat, így Wilson a németekkel megkötött béke után 1919 nyarán el is hagyta a tárgyalásokat. (A Népszövetséget azért létrehozták, mint a béke őrét.)

b)Fontos befolyásoló szempont volt a franciák azon szándéka, hogy ne legyen többé erős dunai monarchia a Kárpát-medencében.

c)Lényeges volt a háború alatt megkötött titkos alkuk teljesítése is: Romániának Erdélyt ígérték, Olaszországnak Tirolt.

d)A területi rendezésnél arra törekedtek, hogy a győztesek gazdagodni tudjanak bizonyos régiókkal, (melyeket a vesztesektől vesznek el), illetve jóvátétel fizetésre kényszerítsék a veszteseket. 

A békeszerződések:

1.)Összesen 5 békeszerződést kötött az antant: Németországgal, Ausztriával, Bulgáriával, Magyarországgal és Törökországgal.

2.)Mindegyik három részből állt: területek elcsatolása, jóvátétel kiszabása, haderő korlátozása.

3.)Németország elvesztette gyarmatait (Afrikában), illetve elvesztette Elzász-Lotaringiát, Poroszország egy részét, a Saar-vidéket (1935-ig) és Danzigot. A Rajna vidék demilitarizált övezet lett (1936-ig). (70 ezer km2 –t vettek el a németektől.)

4.)A Monarchia felbomlásával új államok születtek: Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia. Illetve további új országok jöttek létre Kelet-Európában, így Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Finnország.

5.)Magyarországtól elvették területének kétharmadát,így bennünket sújtott a legszigorúbb büntetés.

6.)Bulgária és Törökország is jelentős területeket vesztett, de Törökország nem fogadta el a békét, mely gyarmatai mellett saját területeiből is sokat elvett volna. 1923-ben elérte egy számára méltányosabb új béke aláírását.

Európa új rendje:

A háború után a vesztes Németország jelentős gazdasági válságba került, amit súlyosbított a rá kiszabott magas jóvátétel is. Mivel ez az állapot megbénította a világkereskedelmet,  az USA különböző pénzügyi segítségekkel kezdte támogatni a németeket. (Pl.: Dawes terv – 1924). A támogatásoknak köszönhetően Németország képes lett kifizetni jóvátételeit Angliának és Franciaországnak, akik így tudták törleszteni háborús hiteleiket az amerikaiak felé.

***

17. Dualizmus és a Tisza Kálmán időszak

A Tisza család: A kiegyezés után, 1875 és 1917 közötti 40 évben Magyarország meghatározó korszakát jelentették a "Tiszák": Tisza Kálmán és fia gróf Tisza István. Miniszterelnökökként, illetve Tisza István esetében emellett házelnökként és kormánypárti vezetőként határozták meg a hazai politikai életet.

Az ország vezetés főbb szervei:

• Közös osztrák-magyar uralkodó, a Monarchia feje, Ferenc József császár
• Közös minisztertanács és delegációk, a közös ügyekben döntve
• Magyar kormány, melyben a magyar miniszterelnök és a 9 minisztérium feje (miniszterek) foglaltak helyet. Legfőbb minisztérium: belügyminisztérium (közigazgatás + csendőrség)
• Magyar országgyűlés: volt alsóháza (képviselőház) és felsőháza (főrendi ház)
• Önkormányzatok: megyék, városok azaz törvényhatóságok szervei. Volt saját költségvetésük, és hozhattak saját rendeleteket is. Megyék élén a fősipánok álltak, akiket az uralkodó nevezett ki és az alispánok, akiket a megyei képviselők választottak maguk közül. Megyei és városi képviselők fele a legtöbb adót befizető polgárok közül került ki, ők voltak a virilisták.
• Választások: Volt cenzus, így csak a lakosság 6-7 százaléka voksolhatott. A dualizmus alatt, az 1874-es döntéssel a választásra jogosultak körét csökkentették, 5,9% -ra. Jellemző volt a nyílt szavazás, vagyis a vooksolóknak a szavazóbizottság előtt kellett nyilvánosan közölniük, hogy kire szavaznak. Így a hatóságoktól való félelem miatt jellemzően a kormánypártra mertek csak szavazni. Ráadásul a szavazókörzetek határait úgy állapították meg, hogy a kormánypárti területek több képviselőt küldhessenek a parlamentbe.

Pártalakulások:

A két legerősebb párt a dualizmus első évtizedeiben a Felirati Pártból alakult Deák-párt és a Határozati Pártból lett Balközép párt volt. A Határozati pártot Teleki László vezette, aki a kiegyezés kérdésében távolságtartást akart elérni (inkább ellenezte, mint pártolta az Ausztriához közeledést). A Deák-párt viszont támogatta a kiegyezést. A Balközép párt csak laza kapcsolódást akart Ausztriával. Végül 1875-ben egyesült a két párt és létrejött a Szabadelvű Párt. Az egyesüléssel egyet nem értő Balközép-képviselők a kiegyezést tagadó Szélsőballal egyesülve hozta létre a Függetlenségi Pártot. Innentől, vagyis 1875-től 1890-ig Tisza Kálmán miniszterelnök vezette az országot!

Tisza Kálmán időszaka (1875-1890)

Szabadelvű párt kormányai: Első és legfontosabb miniszterelnök Tisza Kálmán volt 1875 és 1890 közt! Fő ellenzéke a Függetlenségi Párt volt (egyik oldalon) és az Egyesült Ellenzék (a másik politikai oldalon). Ekkoriban a politika bal- és jobboldalt a kiegyezéshez való viszonyulás határozta meg.

A Tisza Kálmán időszak jellemzői:

• Közigazgatás, azaz vármegyék átszervezése: kiváltságos területek (pl. jászok, kunok, székelyek) megszüntetése; megyei önállóságok csökkentése, megyék élére választott képviselők és a virilisták (legtöbb adót befizető polgárok) helyezése.
• Rendőrség - csendőrség kialakítása. (Előbbi a városokban, utóbbi vidéken)
• Ország-modernizáció: egészségügy fejlesztése, postahálózat létrehozása, új egyetemek teremtése (pl. Kolozsváron, Debrecenben), vasútépítések, folyamszabályozások.
• Mamelukok megjelenése: Tisza Kálmán erős pártfegyelme miatt a mindent végrehajtó párttagokat gúnyolták mamelukoknak. 
• Dzsentri réteg kialakulása: Azok a nemesek, akik elszegényedtek és földjeiket vesztették, társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. (A polgárság utánozni igyekezett őket.) 

Tisza bukása: Le kellett mondania, mert nem tudta elérni, hogy a parlament elfogadja Ferenc József kérését az újoncmegajánlási jogunk korlátozásáról. De lemondásakor azt a látszatot keltette, mintha az udvar mondatta volna le az emigrációban lévő Kossuth Lajos magyar állampolgársága miatti kiállásáért.

Parlamenti válságok

Kormányzati válság (1905): A századfordulón a közjogi kérdések, vagyis az Ausztria-Magyarország közti viszony kapcsán komoly belpolitikia viták zajlottak a magyar parlamentben. Ezek 1896-ban az országos milleneumi ünnepségek idejére abba maradtak, ám utána újra fellángoltak.

Pártviszonyok a századfordulón:

• Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP): 1890-ben jön létre, csatlakozik a II. Internacionáléhoz. Fő célkitűzése: az általános és titkos választójog. Ám a másik két problémával a föld-, és nemzetiségi kérdéssel nem foglalkozik.
• Katolikus Néppárt: 1895. Ezen belül erős a keresztényszocializmus Prohászka Ottokár püspök vezetésével

Parlamenti válság 1904-ben: Amikor a kisebbségben lévő parlamenti ellenzék megbénítja az országgyűlés működését, az úgynevezett "agyonbeszéléssel", obstrukciónak nevezzük. Vagyis: addig szólalni fel folyamatosan - egymásnak adva a szót -  míg a törvény megszavazása lehetetlenné válik. Amikor vita lett a haderő törvényről és az ellenzék csak akkor akart belemenni a haderőfejlesztésbe ha a közös hadsereg magyar jellegűbb lesz, megbénították a parlament munkáját. Válaszul a kiegyezést pártoló többség Tisza Kálmán fiát Tisza István választotta miniszterelnökké, aki új házszabályt dolgozott ki. Ez tiltotta az obstrukciót. Elfogadása a "zsebkendőszavazással" történt: adott jelre (a házelnök elejtette zsebkendőjét) megszavazták. Az ellenzék tört-zúzott az ülésteremben. [Eremitha blog cikke]

Koalíciós válság 1905-1910: 1905-ben olyan pártok győztek a választásokon, melyek tagadták a kiegyezés létjogosultságát. Ferenc József nem volt hajlandó elfogadni győzelmüket, és egy saját maga által választott kormányt nevezett ki Fejérváry Géza vezetésével. Magyarországot 1 éven keresztül egy császár által kinevezett és törvényes nem választásokon nyert kormányzat vezette. Végül a függetlenséget követelők meghátráltak és kénytelenek voltak elfogadni a kiegyezés eszméjét. Ekkor kormányra kerülhettek (Wekerle Sándor kormány).

Gazdaság és társadalom a dualizmus korában

Gazdasági felzárkózás:

1. Folyóinkat hajózhatóvá tették, gátrendszer épült az áradások ellen.
2. A magyar mezőgazdaság modernizálódott: megjelentek a cséplőgépek, az istállózó állattartás, az intenzív állatfajták tenyésztés és a kertészeti gazdálkodás. A gabonatermelés mellett új növényfajok tömegtermesztése is elkezdődött, pl. burgonya, cukorrépa, dohány ... stb
3. Kialakultak a "sikerágazatok": malomipar, cukorgyártás, konzervipar, és nagy fejlődésnek indult az acél- és gépgyártás.
4. Nagyarányú vasútépítések kezdődtek, 1868-ben létrejött a MÁV (Magyar ÁllamvasutaK)
5. Magyar találmányok: Kandó Kálmán (villanymozdony), Ganz Ábrahám (kéregöntésű vonatkerék).
6. Kialakult a hitelszervezet, megkezdődött az osztrák - francia - német tőke beáramlása. Létrejött a Magyar Általános Hitelbank (1867)
7. Jelentős kórház és iskola építési programok zajlottak

Problémák: Gabonakonjunktúra (fellendülés) egészen 1873 -ig éreztette hatását, majd egy átmeneti pénzügyi válság következett a bécsi tőzsde összeomlása miatt.

Kettős válság: 1875-től egy kettős gazdasági válság következett:

• Előbb 1875-ben megjelent Mo-on egy szőlő rovar-kártevő a Filoxéra, mely tönkretette a hazai szólőterületek 40-45%-át, mintegy 10 év alatt (1875-1885)
• Később 1884-ben jött egy újabb rövid válság jött, amikor az olcsó amerikai gabona és ausztrál gyapjú lenyomta az árakat. 

A polgárosodó társadalom 

Azt a berendezkedést, melyben egyidejűleg létezik egymás mellett az új, polgáriasodó, nyugati típusú társadalom-szerkezet és a régi, feudális, középkort idéző, hagyományos társadalom, torlódó társadalomnak nevezzük.

Fontosabb társadalmi rétegek:

• Nagybirtokos arisztokrácia: A leggazdagabb 2000 birtokos-család tartozott ide. Bárók, grófok, akik sok ezer holddal rendelkeztek és befektetésekkel az ipari-kereskedelmi nagyvállalatokban. Ők nyerték el állami vezető pozíciókat (miniszterek, államtitkárok, polgármesterek)
• Nagypolgárság: Pénzügyi és kereskedelmi üzletekből meggazdagodott, módos, vagyonos üzletemberek tartoztak ide. Zömében zsidó polgárok, Bankárok, kereskedők, pénzemberek, gyárosok rétege tartozott a nagypolgárságba.
• Középosztály: Két részre tagolódott: a történelmi középosztályra és az úri középosztályra. A történelmi középosztályt jelentős birtokokkal rendelkező (több száz holdas) földesúri réteg alkotta (7-8 ezer család). Az úri középosztályt a dzsentrik alkották. Ők voltak azok a nemesek, akik bár elszegényedtek és földjeiket vesztették, azért társadalmi rangjukat meg akarták őrizni és ezért fontos hivatalokat vállaltak el, vagy katonatisztek lettek. Úrias életet próbáltak élni. Az úri középosztályt alkották még a tisztviselők, orvosok, ügyvédek, tanárok, nagy részben bevándorló zsidó, német polgárok. A középosztály a dualizmus idején 17% -ra növekedett.
• Kispolgárság: Egy millió lakos tartozott ide: saját bolttal, műhellyel rendelkező kisvállalkozók, jól fizetett kisiparosok (víz-, gáz-, villanyszerelők), vasúti, postai alkalmazottak, csendőrök.
• Parasztság: Hét milliós óriási réteget alkotott a századfordulón. Voltak gazdag-parasztok (50-200 holdas gazdák), akik zselléreket, szummásokat alkalmaztak, középparasztok (11-40 hold), akik nem tudtak senkit alkalmazni, és szegényparasztok (10 hold alatt), akik nyomorogtak. A földtelen parasztok munkaerejüket adták el, ők voltak a szummások, zsellérek, cselédek.
• Munkásság: Számuk 1914-re éri el az egymilliót. A szakmunkások akár ötszörösét keresték a képzetlen munkások bérének.

Nemzetiségi kérdés a dualizmusban

1.) Nemzetiségi törvény: 1868-ban Eötvös József vallás- és közoktatási miniszter munkája. A kor szellemének megfelelően biztosított jogokat az oktatás és nyelvhasználat terén a nemzetiségeknek.

2.) Sérelmek kialakulása: 

• nyelvhasználati sérelmek
• oktatási sérelmek
• politikai jogok sérelmei (gerrymandering)

3.) Magyarosítás:

A magyarosítás a századfordulótól egyre erősödő kormányzati törekvés az erőszakos asszimilációra, vagyis a nemzetiségi fiatalok (románok, szerbek, tótok, horvátok) oktatás útján történő átnevelésére.

Nyelvhasználat - oktatás: Lex Apponyi 1907, mely az állami támogatást az iskolák számára a 7 legfőbb tantárgy magyarul történő oktatásához kötötte. Emellett felsőfokon sehol nem tanulhattak saját nyelvükön a nemzetiségi fiatalok.

Politikai sérelmek: a nemzetiségek nem kaptak kollektív politikai jogokat Magyarországon pl. nem alakíthattak pártokat és a gerrymandering módszerével korlátozták képviseletüket is a parlamentben.

Egy elképzelt 50 milliós terület (ország), melynek 60%-a kék, 40% -a piros nemzethez tartozik. A feladat: 5 olyan választókerület kialakítása, melyekből a pirosak küldhetnek több képviselőt a parlamentbe.

Replika-per (1893): a magyar kormány 1893 –as sajtópere volt azon román egyetemisták ellen, akik több nyelvre lefordított röpiratban tették közzé nemzetiségi jogaik megsértését a Replika nevű irományukban.

Memorandum-per (1894): Egy újabb per volt, ezúttal a panaszaikat, sérelmeiket a királyhoz eljuttató román nemzetiségi vezetők ellen. Ugyanis 1892-ben az erdélyi románság vezetői memorandumban fordultak I. Ferenc Józsefhez, melyben a magyarokéval megegyező nemzetiségi jogokat, illetve a zaklatás és az elmagyarosítási kísérletek megszüntetését követelték. Ezt egy 237 tagú román küldöttség vitte Bécsbe, Ferenc József azonban olvasatlanul továbbította azt a budapesti országgyűlésnek.

Városiasodás

Városfejlődés: A kiegyezést követően, 1867 és 1914 között jelentős népesség növekedés zajlott Magyarországon: 15,4 millióról 21 millióra nőtt hazánk lakossága. Emellet városiasodás kezdődött, erősen megnövekedett a nagyvárosok népessége. Főleg Pest gyarapodott sokat: 30 év alatt megduplázódott népessége.

Budapest fejlődése:

• Budapest három város egyesüléséből született 1873-ban, amikor összeolvadt Pest, Buda és Óbuda.
• Népessége a kiegyezéskor, 1867-ben még csak 300 ezer volt, a századfordulóra (1900) elérte a 733 ezret, majd a dulaizmus végére a 900 ezret.
• Jelentős volt az elmagyarosodás: míg 1850-ben a város több mint fele (56%) német ajkú volt, a korszak végére a fővárosiak 86% -a magyarnak vallotta magát.
• Sokat tett a város fejlesztéséért: Podmaniczky Frigyes, 1873-1905 közt a fejlesztések vezetője (Fővárosi Közmunkák Tanácsa) és Bárczy István polgármester, aki az 1900-as évek elején iskolákat, könyvtárakat építtetett.
• Hidak épültek a korszakban: a szabadságharc végén még csak a Lánchíd állt, majd később megépült még három híd: Margit híd: 1873, Ferenc József híd: 1893, Erzsébet híd: 1903.
• Budapest lett az ország gazdasági-kultúrális központja. Itt működött az országgyűlés. A Dunaparti Országház 1904-re épült fel Steindl Imre tervei alapján neogótikus stílusban.
• A dualizmus korában épült ki a metro-, villamos-, és víz-csatorna hálózat is Budapesten.

A vidéki magyar városoknál is tapasztalható a dualizmus 51 évében fejlődés (Szeged, Miskolc, Győr, Pécs, Debrecen, Kecskemét ekkor indulnak fejlődésnek).