19. Forradalmak (1918-1921) és Trianon

Az őszirózsás forradalom

A háború végén az állapotok:

1.) Nyomor: A háború utolsó évére Magyarországon nagy lett a nyomor, az éhezés, a munkanélküliség és az elégedetlenség.

2.) A parlamentben két politikai tábor állt egymással szemben: a miniszterelnök, Tisza István vezette konzervatív tábor és a Károlyi Mihály gróf vezette ellenzék. A négy legfontosabb kérdés, amiben a két oldal közt vita volt, és amit az ellenzék követelt, a következő:

• - a háborúból való azonnali kilépés
• - a Monarchiától való elszakadás
• - általános választójog bevezetése (a cenzusos helyett) és szabadságjogok
• - földosztás a parasztoknak

3.) A Károlyi vezette ellenzék 1917 nyarán fogott össze, amikor 4 párt lépett koalícióra egymással: a szociáldemokraták, a polgári radikálisok (Jászi Oszkár), a Demokrata Párt és a Károlyi párt. Megalakították előbb a Választójogi Blokkot, majd 1918 őszén a Nemzeti Tanácsot.

4.) A forradalom: 1918 október 28-án tüntetések zajlottak Pesten, a lánchídon kisebb csata is kialakult a rendőrség és a tömeg közt. A tüntetők a Nemzeti Tanács hatalomra kerülését követelték. Október 29 és 31 közt a forradalom oldalára állt a rendőrség és a hadsereg egy része is. A katonák sapkájukon a királyi monogram helyére őszirózsát tűztek. Végül IV. Károly meghátrált és október 31-én kinevezte Károlyit miniszterelnöké. Tiszát pedig megölték a forradalmárok (ismeretlen katonák).

Az első magyar köztársaság (1918 október 31 - 1919 március 20.)

1.) A polgári kormány sikerei: A kezdetekben meghatározott 4 célt azonnal végrehajtották, vagyis az országot kiléptették a háborúból (belgrádi fegyverszünet 1918 nov. 13-án), kimondták a Monarchiától való elszakadást (1. számú néphatározat a független Magyar Népköztársaságról – 1918 nov. 16.), bevezették az általános választójogot, a polgári szabadságjogokat és törvényt hoztak a földosztásról is. Az ország élére egy több pártból álló koalíciós kormány került.

2.) A polgári kormány kudarcai:

1. Nem sikerült végrehajtani a földosztást, mert a birtokosok megtagadták földjeik feldarabolását. Csak maga Károlyi kezdte meg saját földjei szétosztását Kápolnán.
2. Az új rendszer nem tudta megoldani az országos nyomort, munkanélküliséget és éhezést.
3. Megerősödtek az országban a politikai szélsőségek: a szélsőjobboldaliak (nácik) illetve a szélsőbaloldaliak (kommunisták). A MOVE (Magyar Országos Véderő Egylet) és a KMP (Kommunisták Magyarországi Pártja) is 1918 novemberében alakult. Tüntetésekkel zavarták az ország működését. Károlyi mindkettő ellen fellépett, a kommunista vezetőket, például Kun Bélát le is tartóztatták.
4. Külpolitikai kudarcok: A cseh, román és szerb csapatok nem tartották be a belgrádi fegyverszüneti egyezményt és tovább törtek előre, magyar területeket elfoglalva. Az antant eltűrte a szabályszegést, a magyar kormány pedig kivonta sőt leszerelte erőit. Végül 1919 március 20-án az antant erők helyi parancsnoka, Ferdinand Vix egy jegyzékben utasította arra a kormányt, hogy adja át az ország területeit a Debrecen-Hódmezővásárhely vonalig.

A polgári kormány bukása:

Károlyi nem akarta elfogadni a Vix jegyzéket, így lemondását fontolgatta. Úgy tervezte, hogy a hatalmat a szociáldemokratáknak adja majd át. Ám a kommunisták megelőzték ebben és kijátszották: szövetségre léptek a szociáldemokratákkal és közzétették azt a hamis hírt, hogy Károlyi rájuk hagyta a hatalmat. Ezek után Károlyi valóban lemondott és külföldre menekült. Idehaza Kun Béláék kikiáltották a Tanácsköztársaságot!

A Magyar Tanácsköztársaság

(1919 március 21. - augusztus 1.)

Új államszervezet létrehozása: 

A végrehajtó hatalmat, azaz a kormány szerepét a Forradalmi Kormányzótanács töltötte be, melynek tagjai a népbiztosok (miniszterek) voltak. Elnöke: Garbai Sándor, vezetője Kun Béla külügyi népbiztos. A törvényhozó hatalom (parlament) szerepét a Tanácsok Országos Gyűlése látta el, a fegyveres karhatalmat 3 szervezet adta: a Vörös Hadsereg, a Vörös Őrség és a Szamuely Tibor népbiztos alatt szolgáló „Lenin fiúk” nevű szervezet. Egyetlen párt működhetett az országban, ez volt az állampárt: az SZDP (szociáldemokrata párt) és a KMP (kommunista párt) összeolvadásából létrejött Magyar Szocialista Párt.

A tanácsköztársaság jellemzői:

• - Egypárt rendszer
• - Diktatúra
• - Kommunista elnyomás (terror)
• - Erőszakos államosítás

A tanácsköztársaság sikerei:

Szociális intézkedések: 8 órás munkaidő bevezetése, béremelések, társadalombiztosítás kiterjesztése

Külpolitikai sikerek: egy nagy létszámú (200 ezer fős) proletár hadsereg felállítása után, a csehek kiűzése a Felvidékről. Ez volt az Északi hadjárat Bőhm Vilmos és Stromfeld Aurél vezetésével (1919 júniusa)

A tanácsköztársaság kudarcai:

Erőszakos államosítások zajlottak, vagyis köztulajdonba vették a bankokat, bányákat, boltokat, ipari vállalatokat, iskolákat. A tulajdonosoktól egyszerűen elvették ezeket a nép nevében.

Nem gondoskodnak a földtelen, vagy törpe méretű birtokokon nyomorgó parasztokról. A kommunisták terve a szövetkezetek létrehozása, de erre sem kerül sor.

Vörös-terror bontakozott ki: közel 600 olyan embert gyilkoltak meg Szamuely parancsára, akik kritizálták a kommunista diktatúrát. Véresen verték le a Kalocsa környéki parasztlázadást és a pesti Ludovika Akadémia tiszti-iskolásainak felkelését is.

Az összeomlás:

Clemenceau francia elnök és antantvezető először a Vix-jegyzéknél kedvezőbb határvonalat javasolt Kun Bélának, sőt a támadó román csapatok kivonására is ígéretet tett, ha a magyar seregek feladják a Felvidéket. Ebbe Kun Béla belement, ám Clemenceau becsapta: bár a magyarok kivonultak a Felvidékről, a románok nem mozdultak a Tiszától. Válaszul Kun Béla nagyarányú támadásra adott parancsot a románok ellen. A roham azonban sikertelen volt, sőt a román ellentámadás egészen Pestig jutott. A Tanácsköztársaság vezetése lemondott és elmenekült. 1919 augusztus 1-én véget ért a Magyar Tanácsköztársaság. (Kun Béla Moszkvába ment, ám 18 évvel később Sztálinnál kegyvesztett lett, amiért jó kapcsolatokat ápolt Trockijjal. Végül kivégezték: 1938-ban.)

Ellenforradalom Magyarországon és Horthy [link1]

Az ellenforradalom: Olyan hatalomváltás, mely a korábbi baloldali, polgári vagy kommunista berendezkedést hagyományos, konzervatív, nemzeti rendszerre cseréli.

A magyar ellenforradalom magját 1919-1921 közt azok a nemzeti-konzervatív erők alkották, akik a Károlyi vezette őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság ellen igyekeztek fellépni. Már a Tanácsköztársaság alatt voltak ellenkormányok pl. Károlyi Gyula aradi ellenkormánya, majd 1919 augusztusában Horthy Miklós állt az ellenforradalom élére. A Monarchia leszerelt tengernagya nemzeti hadsereget hozott létre és a Dunántúlon saját területet rendezett be. (Fővezérség, központja: Siófok.) Innentől három hatalmi tényező uralta az országot:

• - Román hadsereg, mely megszállta hazánk nagy részét, és csak az antant utasításainak engedelmeskedett
• - A budapesti átmeneti kormányok, melyek csak jelképes hatalommal bírtak (pl. Peidl Gyula és Friedrich István kormányai)
• - Horthy Miklós vezette haderő, a Nemzeti Hadsereg

Az úgynevezett "Fővezérség" létrejöttének sajátos története van. (A térképen az 1918 szeptemberi állapotok láthatóak)

Horthy hatalomra jutása:

Horthy Miklós a világháború végén hazatér birtokaira (Kenderes), de a Tanácsköztársaság elől Aradra, majd Szegedre menekül, mely városok nem álltak a Tanácsköztársaság uralma alatt. Itt csatlakozik a kommunisták ellen szerveződő ellenkormányokhoz. A szegedi ellenkormányban honvédelmi miniszter (esküjét 1919 június 6-án teszi le).

Ám az antant feloszlatja mindkét ellenkormányt, így Horthy önállósodik: 1919 június 9-én Szegeden hadügyminiszteri rendeletet ad ki (40/1919.1.) nemzeti hadsereg megalakításáról!

A frontokról hazainduló katonák közül sokan csatlakoznak hozzá. Amikor már 10 ezres létszámú lesz a hozzá csatlakozó, korábbi frontkatonák száma, a Dunántúlra vonul velük. Siófok központtal megszületik a "Fővezérség", mely 1918 augusztus 13 és november 16 közt, 3 hónapon át működött mindenkitől függetlenül.

Horthy alkuja a nyugattal a hatalomról:

Bár az 1919 januárja óta tartó párizsi békekonferencia Magyarországgal is békeszerződést szeretett volna aláírni, nem akadt hazánkban törvényes és elismert államvezetés mely aláírhatta volna. Így az antant Magyarországra küldte George Clerk diplomatát, hogy kezdeményezze nálunk egy legitim rendszer kiépítését!

Clerk Horthyhoz fordult, akivel alkut kötött: megígérte neki, hogy az antant kiutasítja hazánkból a román katonaságot és elismeri Horthy hatalomra kerülését, ha ennek fejében Horthy gondoskodik egy legitim magyar kormány és parlament létrehozásáról majd követeket küld a párizsi békekonferenciára! Az alku nyomán a románok 1919 novemberében távoztak, Horthy pedig ünnepélyesen bevonult Pestre (november 16.), majd gondoskodott egy új kormányról és a választások kiírása után egy új magyar parlamentről is. (A választásokon a Kisgazda Párt és a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja győzött.) Ez az új parlament aztán 1920 januárjában kiküldte követeit - gróf Apponyi Albert vezetésével - a párizsi békekonferenciára!

Kormányzóvá választás: Magyarország államformája a király nélküli királyság lett. Oka: a baloldalisághoz kötődő köztársasági formát senki nem akarta, de a király személyében egyelőre nem tudtak megegyezni.

Az államforma kérdése:

• A magyar parlament kezdetben ideiglenesnek tekintette azt az állapotot, hogy nincs király.
• Az ország egy része a Habsburg családot legitimnek (törvényesnek) gondolta a trónra és a dinasztiából akart királyt hívni, ám az antant ellenezte a Habsburgok uralmát Magyarországon. (Legitimista párt)
• Az ország másik része Európa valamelyik másik uralkodóházából hívott volna királyt. (Szabad királyválasztók pártja)
• Egyre többen gondolták úgy, hogy egy személyben Horthynak kellene képviselnie a királyi hatalmat.
• Horthyt végül 1920 március 1-én kormányzóvá választották és fél évvel később jogkörét kibővítve az uralkodói jogok egy részét is megkapta. Horthy 24 éven keresztül, 1944-ig volt kormányzó, mely idő alatt 12 kormány és miniszterelnök váltotta egymást. Ez volt a Horthy-korszak! 

Vörösterror, fehérterror, antiszemitizmus

Vörösterror: A vörös a kommuniszmus színe, így a vörösterror a kommunisták által végrehajtott elnyomás és vérengzést jelenti a tanácsköztársaság 133 napja alatt. Például a Lenin-fiúk, a vörös őrség és a vörös hadsereg elnyomása is ide tartozik. Kb. 500 halálos áldozata volt.

Fehérterror: A fehér, a konzervatív, királyság rendszerét pártoló erők színe, így a fehérterror a jobboldali, konzervatív és nemzeti erők fegyveres csoportjainak, az úgynevezett tiszti különítményeknek volt az erőszakhulláma. Célpontjaik a kommunista gyanús és zsidó származású lakosok voltak. Kezdetben, 1919 őszén Horthy még engedte ezeknek a szabadcsapatoknak a működését, később azonban elhatárolódott tőlük, majd 1920 őszén betiltotta tevékenységüket. Ám az 1919 és 1921 közti, két év alatt közel 2000 embert gyilkoltak meg a fehérterror önkényeskedő fegyveresei. Antiszemitizmus: olyan irányultság, mely a zsidó lakossággal szemben ellenérzéseket, negatív megkülönböztetést, sőt néha erőszakosságig fajuló gyűlöletet takar.

Az antiszemitizmus: Zsidógyűlöletet jelent. (A szó eredete: anti = ellen, szemitia/sémi = zsidó) Okai hazánkban 1919 után szerteágazóak: Egyrészt a tanácsköztársaság nagy számú zsidó vezetője volt az oka, akik miatt 1919-1920 után hazánkban sokan fordultak a zsidók ellen. Másrészt a lakosság egy része 1919 után a zsidókat okolta a háborúért és az azt követő nyomorért, illetve sokan úgy gondolták, hogy a  lakosságot kivéreztető kommunisták illetve liberálisok is mind zsidó származásúak (vallásúak).

Trianon 1920 június 4.

Diktátum: Amikor annak aláírói közt nem megegyezés és kompromisszum születik, hanem az egyik fél rákényszeríti akaratát és saját feltételeit a másik félre. Ilyen dokumentum született rólunk Párizs mellett, Versailles-ban a Grand Trianon kastély nagy-folyosóján, 1920 június 4-én.

A szigorú büntetésre ösztönző körülmények:

• Az első világháború alatt Románia egy alkuban elérte, hogy az antant oldalára állása esetén megkapja majd Erdélyt
• A környező, újonnan megalakuló kisállamok - mint Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia - antant-barát országokként befolyásolták Franciaországot és Angliát, és elérték, hogy a nyugat nekik kedvezzen. Hálából megalakították 1921-ben a Kisantantot.
• A magyarországi tanácsköztársaság miatt bizalmatlanság alakult ki hazánkkal szemben nyugaton
• A nyugati nagyhatalmak nem akartak egy rájuk veszélyes erős központi monarchiát, mint amilyen az Osztrák-Magyar Monarchia volt.

A magyar küldöttség két legfőbb érvei az enyhébb büntetés mellett:

Hazánk egy nagyobb birodalom részeként nem volt önálló döntéshozói pozícióban a világháború alatt, így nem lehet szigorúan sújtani mindazon politikáért, amit Ausztria képviselt.

A magyar népesség kárpát-medencei eloszlása ősidők óta eléri a Kárpátokat, így az új határoknak ezt figyelembe kell vennie. Ezt bizonyította Teleki híres "vörös térképe", melyen pirossal jelezték a magyarlakta részeket.

A magyar békeszerződés:

A magyar békeszerződés három részből állt, mint a többi békekötés: területi változások (új határok rögzítése), jóvátételi bírság kiszabása és haderőnk csökkentésének elrendelése. A területi változások lényege az volt, hogy hazánk 282 ezer km2-es területét 93 ezerre csökkentették, és ezzel lakosságszáma is 18 millióról 7,5 millióra csökkent! Összesen 3,2 millió magyar rekedt az új határokon kívülre. Hadseregünk maximum 35 ezer fő lehetett és nagy jóvátételi bírságpt szabtak ki ránk, melynek összegét később határozták meg. Az összeg 1923-ban 200 millió aranykoronában lett megállapítva! 

A területi rendezés részei:

• Felvidék => Csehszlovákiához került
• Erdély => Romániához került
• Délvidék => Szerb-horvát-szlovén királysághoz került
• Burgenland => Ausztriához került

A béke egyéb részei: A jóvátétel összegét csak 1923-ban határozták meg, mégpedig 200 millió aranykoronában, amit 20 év alatt kellett kifizetnünk. Ám ebből végül csak 30 milliót fizettünk ki, mert 1929-ben a kezdődő világválság miatt elengedték a többit! Haderő korlátozás: maximum 35 ezer lehetett hadseregünk létszáma, és nem lehettek tankjaink, repülőgépeink és nagyobb ágyúink.

A békeszerződés hatásai:

A Magyar Királyság területe 282 ezer km2 -ről 93 ezer km2 -re csökkent, lakossága pedig 18,2 millióról 7,6 millióra! Elvették országunk kétharmadát és határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.

1. Határainkon kívülre került 3,2 millió magyar.
2. Elvesztettünk természeti kincseink, fa, só vasérc területeink legtöbbjét.
3. Elvesztettük tengeri kijáratunkat
4. Átalakult és torzult lett közlekedési hálózatunk.
5. Lelki sérüléseket szenvedett a magyarság, mely talán soha nem gyógyul be.

Revízionizmus: Egy 1920-tól egészen a II.világháborúig meglévő törekvés, vágy majd kormányzati akarat a történelmi Nagy-Magyarország visszaállítására.  

A magyarság sértett és sebzett módon vette tudomásul a békediktátumot, 1920 június 4 gyásznap lett hazánkban. A korszak jelmondata így hangzott: "Csonka Magyarország nem ország, egész Magyarország mennyország" A trianoni béke aláírásától kezdve 24 éven keresztül (Horthy-korszak) minden megtett a magyar állam a revízióért, azaz a diktátum megváltoztatásáért. Ez a törekvés sodorta hazánkat a 30-as években Hitler oldalára.

A békeszerződés megváltoztatására tett kísérlet:

Az Ausztriának átadandó Burgenland esetében Prónay Pál vezetésével a szabadcsapatok  (Héjjas Iván, Friedrich István, illetve Ostenburg-Moravek Gyula különítményei) megakadályozták Sopron elcsatolását! A kormányzat hallgatólagos jóváhagyásával feltartóztatták a terület átvételére készülő osztrák csendőrséget. 1921 október 4 –én Prónay Pál Felsőőrött „alkotmányozó nemzetgyűlést” rendezett, amely Nyugat-Magyarországot Lajtabánság néven önálló tartománnyá kiáltotta ki. Az antantbizottságok felügyelete mellett 1921 december 14-16 –án megtartott népszavazáson Sopron lakosságának 72,8% -a Sopron környéki lakosságának pedig 45,6% -a, tehát a megkérdezetteknek együttesen mintegy kétharmada a Magyarországhoz tartozás mellett szavazott. A város és környéke így – az enyhe német többség ellenére – továbbra is magyar terület maradt. A nemzetgyűlés ezért a Civitas fidelissima, azaz a Leghűségesebb város címmel jutalmazta Sopront. 

A trianoni békeküldöttség sorsa:

Az Apponyi Albert, Bethlen István és Teleki Pál vezette békeküldöttség megtagadta a diktátum aláírását és lemondott 1920 május 19-én. Helyettük az aláírók 1920 június 4-én: Drasche-Lázár Alfréd (rendkívüli követ) és Benárd Ágost (munkaügyi miniszter) lettek.