20. A II. világháború és a Horthy-korszak

Adolf Hitler és a nácizmus

Németországban 1932 nyarán megtartott választásokon a Nemzetiszocialista párt győzött, így 1933 január 30-án annak vezetője, Adolf Hitler szerezte meg a kancellári széket. Hatalomra jutása véget vet a Weimari Köztársaságnak (1918-1933) és megkezdődik Németország diktatúrává alakítása. Ebben mérföldkő a "felhatalmazási törvény" (mely a parlament helyett a kormány kezébe helyezi a törvényalkotást, és mérföldkő a pártok betiltása is. Hitler a hatalomra jutása után hat évvel, 1939 szeptember 1-én robbantja ki a II.világháborút (Lengyelország lerohanásával) Európában 50 millió ember halálát okozva.

A nemzetiszocializmus vagy nácizmus: Szélsőjobboldali ideológia, mely a német nép felsőbbrendűségét az alsóbbrendű népek jogos elnyomását (fajelmélet) és az élettér-elméletet hirdeti (mely alapján az felsőbb rendű németségnek több terület jár). A nácik vezetőjeként és kancellárként Hitler totális diktatúrává változtatja Németországot. Később 1935-ben megszületnek a Nürnbergi faji törvények és ezzel a zsidók üldözése. Holokauszt: A zsidók, cigányok és más kisebbségek ellen elkövetett népirtás, melyet 1933 és 1945 között a Hitler vezette nemzetiszocialista rendszer hajtott végre.

Hitler élete 12 pontban foglalható:

1.) Hitler gyermekkora, a bécsi évek: Hitler egy osztrák vámtisztviselő (Alois Hitler) és unokahúga (Klara Pözl) negyedik gyermekeként született 1889-ben a Monarchiában (Braunau). Gyermekként festő szeretett volna lenni, ám a bécsi művészeti akadémia 18 éves korában elutasíotta felvételét. Egy ideig, korán elhunyt apja örökségéből élt Bécsben és utcai festő lett. Zsidógyűlölete ezekből az évekből származik. Látta, hogy a zsidók milyen jól élnek, miközben ő nyomorog. Alig 24 évesen költözött Müchenbe, későbbi sikerei helyszínére. Először 1913-1914 közt élt itt

2.) Első világháború: Hitlert Münchenből sorozták be a német hadseregbe. Az első világháborúban tizedes (káplár) volt és futárszolgálatot látott el. 1914 végén vaskereszttel is kitüntették, a háború végén pedig Ypresnél egy mustárgáz támadás során szemsérülést is szenvedett.

3.) Besúgóként: A háború után Münchenben szerelték le, ám Hitler maradni akart a hadsereg kötelékében. Így a Reichwehr besúgója lett. Fő feladata: a müncheni pátgyűlések látogatása volt. Ki kellett derítenie, mely pártok készülnek forradalomra vagy felkelésre. Munkája során közvetlen felettese Ernst Röhm lett, aki látva Hitler szónoki képességeit, hamar felkarolta az akkor 30 éves fiatalembert.

4.) Párttaggá válás: Hitler 1919 szeptemberében ismerte meg a Német Munkáspártot, amikor besúgóként részt vett egy gyűlésükön. Ekkor a pártnak csak 100 tagja volt csupán. Hitler hozzá is szólt a gyűléshez, majd kilépett a hadseregből és csatlakozott a párthoz. (Csatlakozásának napja: 1919 szeptember 12.) Alig 5 nap kellet csak számára ahhoz, hogy a Német Munksápártnak új ideológiát teremtsen: a párt 1920 február 24-én Hitler nyomására vette fel a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt nevet.

5.) Pártvezérré válás: Az új pártnak 1921 július 29 -én lett hivatalosan az elnöke. Hitler körülbelül 5 esztendő alatt (1919-1924) szerezte meg a Náci Párton belüli egyeduralmat - a két korábbi pártelnök Harrer és Drexler félreállításával. Közben tömegpárttá szervezte a náci mozgalmat.

6.) Puccskísérlet: Hitler első hatalomátvételi kísérlete 1923-ban történt, amikor embereivel megprónbálta túszul ejteni Münchenben a tartományi kormányt. A kísérlet elbukott: Hitler egy évre börtönbe került. Ekkor írta meg a Mein Kapfot (Harcom) /A müncheni söpuccsról bővebben: ITT/

7.) Népszerűsége: Kiszabadulva megerősítette a náci pártot. Szónoklatai, gyűlései révén népszerű lett egész Németországban. Sikerének fő okai: a középrétegeknek felemelkedést ígért, a népnek nemzeti sikereket, a gazdagoknak pedig a kommunizmus teljes visszaszorítását. Utóbbinbak hála a milliomosok pénzelni kezdték.

8.) Győzelme: Hitler és a nácik nagy választási győzelme: 1932 július 31-én következett be. Bár Hitler pártja a választásokon első lett, a reichstagban nem tudtak teljes többséget szerezni, így még fél évig tartott, mire Hindenburg belátta, hogy a politikai patthelyzetet csak Hitler miniszterelnöki (kancellári) kinevezésével tudja feloldani.

9.) Kancellári kinevezés: Hitler 1933 január 30 -án vette át kancellári megbízását, majd Hindenburg halála után, 1934-től ő lett az ország Führere. Ekkor első intézkedései nyomán vette ki a hatalmat a parlament (reichstag) kezéből, majd diktatúrát vezetett be, meghirdette a faji törvényeket (1935), és 1939 szeptember 1-én kirobbantotta a második világháborút!

10.) A háború kezdete: A háború első szakasza egészen a sztálingrádi német vereségig sikerekkel teli. Hitler meghódította Európa nagy részét. Aztán 1943 januárjától jött a fordulat: a német csapatok minden fronton kezdtek visszaszorulni. Közben megindult az európai zsidóság elpusztítása (holokauszt) és a haláltáborok felállítása, működtetése, több millió zsidó meggyilkolásával.

11.) A háború vége: Sztálingrád után a második fordulat a szövetségesek normandiai prtraszállása (1944 június 6.) A német hadsereg két front közé szorult és 1945 elejére gyakorlatilag elvesztette a háborút.

12.) Hitler összeomlása: A Führer 1944 nyarától folyamatosan épült le - melyet gyorsított az ellene irányuló merényletkísérlet is. (Stauffenberg ezredes táskabombájáról bővebben: ITT) Később, 1945 elejétől mind egészségileg, mind mentálisan is leépült. Utolsó napjaiban feleségül vette a nála 23 évvel fiatalabb Éva Braunt, akivel akkor már 13 éve folytatott viszonyt. Együtt lettek öngyilkosok: 1945 április 30-án, az Európa háború vége előtt 8 nappal.

A II. világháború []

Háborús előzmények - a fasiszta és náci államok terjeszkedése:

Az 1930-as évekre létrejött három fasiszta hatalom: Olaszország (Mussolini), Japán (Tódzsó Hideki) és Németország (Adolf Hitler) már az 1920-as években megkezdték a terjeszkedő politikájukat és az egymással való szövetségkötést. Ennek három szerződése: Antikomintern Paktum (1936), Berlin-Róma tengely (1936), Háromhatalmi egyezmény (1940)

Japán 1931-ben meghódította Észak-Kínát, majd később Todzso Hideki miniszterelnök vezetésével nekilátott a Tanaka-terv (további hódítások) megvalósításához. Olaszország Mussolini vezetésével 1935-ben megtámadta Etiópiát és felkészült Albánia - később Görögország - meghódítására, Németország pedig miután 1935 márciusában bevezette az általános hadkötelezettséget, 1936-ban önkényesen birtokba vette a demilitarizált Rajna-vidéket. (Ezzel kétszeresen is megszegve az első világháborút lezáró párizsi békét.) A három hatalom közül Hitler terjeszkedése volt a legagresszívabb, hiszen a Saar-vidék népszavazással történő 1935-ös megszerzését követően 1938 március 12-én az Anschluss révén Németországhoz csatolta Ausztriát is, majd 1938 szeptemberében a Müncheni Konferencia révén Csehszlovákiát. Hitler terjeszkedésének hagyása két politikus hibája: Neville Chamberlain (angol miniszterelnök), Edouard Daladier (francia miniszterelnök).

Spanyol polgárháború: A háború előzménye volt az 1936 -1939 közötti spanyol polgárháború, melyben a baloldali kormány hatalmát a fasiszta Francisco Franco tábornok döntötte meg Hitler és a fasiszta hatalmak segítségével.

Molotov-Ribbentrop paktum (1939 augusztus 23):

Megnemtámadási szerződés Hitler és Sztálin között. Mindkét nagy diktátor időt akart nyerni ahhoz, hogy felkészüljön az egymás elleni háborúra. Hitler előbb Lengyelországot majd észak és nyugat Európát akarta lerohanni és ezalatt biztonságba akarta tudni keleti határait (hogy ne támadja meg a Szovjetunió). Eközben Sztálin is időt akart nyerni a németekkel szemben, hogy felfejlessze haderejét. Az egyezmény titkos részében Hitler és Sztálin felosztották Európa keleti részét. Hitleré lett Lengyelország legnagyobb része, Sztálin a keleti fel és a Baltikum, Finnország pereme (Karélia) illetve Besszarábia.

A háború kirobbanása: 1939 szeptember 1., a német hadsereg átlépi a lengyel határt (előtte gleiwitzi incidens), majd 4 hét alatt legyőzi Lengyelországot. Varsó, a lengyel főváros: 1939 szeptember 27-én esett el.

A sikeres német hadjáratok (1939-1940): [Link]

1.) Lengyelország német lerohanása: 1939 szeptember 1-én veszi kezdetét. [térkép2] A németek fölénye jelentős. A hadművelet végén a németek feldarabolják Lengyelországot, egy részén kialakítják a Lengyel Főkormányzóságot. A lengyel hadjáratról poszt

2.) A "Furcsa háború" => Franciaország és Anglia hadüzenetet küld Hitlernek Lengyelország lerohanása miatt ám valódi harc nem bontakozik ki, csupán felvonulnak a seregek a határokra. (1940) A két szövetséges hatalom élén új vezetők lesznek: Angliában: 1940 május 10-től Winston Churchill (Chamberlain helyett) és 1940 március 20-tól Paul Reynaud (Daladier helyett).

3.) Skandinávia lerohanás: Hitler harmadik nagy hadművelete a háborúban Skandinávia német lerohanása volt, amikor 1940 áprilisában Dániát majd Norvégia szállta meg. Norvégiában a helyi nácik bábkormányt alakítanak Vidkun Quisling vezetésével.

4.) Nyugat-Európa lerohanása: Franciaország, Hollandia, Belgium megtámadása 1940 május 10-én vette kezdetét (Fall Gelb). Alig másfél hónap alatt Németország megszerzi az említett országokat. Villámháború volt ez a Maginot-vonal megkerülésével harckocsik és ejtőernyősök bevetése segítségével. [Térkép3] [Térkép4] [Térkép5-Fr.o.] A németek 1940 június 14-én vonulnak be Párizsba. Franciaország két részre szakad: észak és az egész atlanti partvonal német megszállás alá kerül. A francia vezetés Charles de Gaulle tábornok vezetésével Londonban menekült. Dél-Franciaországban Henry Pétain tábornok megalapítja a német-barát vichy bábkormányt.

5.) Angliai csata (1940 nyara és őszén). Hitler az angliai partraszállás előtt ki akarja iktatni az angol légierőt és reptereket. A Luftwaffe (német légierő) feje Hermann Göring biztosítja Hitlert: legyőzi a brit légierőt. De ez nem sikerül, mert az angol Spitfire gépek jobban manővereznek a német Messerschmitt gépeknél. Elhalasztják az Oroszlánfóka (Seelöwe) hadműveletet. Hitler kénytelen ideiglenesen lemondani Anglia végső legyőzéséről. Az angol sikerekben szerepet játszik a radar alkalmazása.

6.) A balkáni és Afrikai hadjárat (1941) [Térkép6] Mussolini megirigyelte Hitler sikereit és ő is támadásba kezdett, de mind Görögországban, mind Afrikában (Egyiptomban) vesztett. Így Hitler segítette ki, mindkét helyen mémet támadásokat indítva 1941-ben.

Japán és a Szovjetunió terjeszkedése:

Japán terjeszkedése Ázsiában [poszt] Japán megszállja Kína, Indokína egyes részeit, majd a Csendes-óceáni szigeteket. Az USA a japán terjeszkedésekre válaszul 1940 szeptemberében korlátoztatta a Japánba irányuló kőolaj és acél exportját. Ez nagyon érzékenyen érintette a szigetországot, mivel a kőolaja 80%-át az Egyesült Államokból importálta. Később, 1941. július 25-én teljes olajembargót vezetett be Japán ellen és befagyasztott minden japán számlát.

Japán erre hadüzenet nélkül, váratlanul támadja meg az USA területének számító Hawaii szigeteket, lebombázza Pearl Harbort (1941 december 7.) Meghal 2403 amerikai és elsüllyed 45 hadihajó (köztük 4 csatahajó). Másnap Roosevelt bejelenti az USA hadba-lépését.

A szovjetunió támadása Finnország ellen [Link] Óriás meglepetés hogy az alig pár naposra tervezett harc 4 hónaposra nyúlik Karéliában. Ez az úgynevezett téli háború 1939 november 30 - 1940 március 12 között. Végül a Szovjetunió győz, elszakít területeket Finnországtól (Karélia).

A Szovjetunió német megtámadása: 1941 június 22:

A Barbarossa-terv útvonalai: északon a cél Leningrád, középen Moszkva, délen Kijev. Dátuma: 1941 június 22 - 1941 december 5. Mintegy 3,5 millió német katona támadja meg a Szovjetuniót, 3600 harckocsival és 4400 repülővel. Moszkvát 22 km-re megközelítik a németek. A moszkvai csata azonban 1941 decemberében Hitler első nagy veresége lesz. A kudarc fő oka: a téli körülmények, a nagy hó, a -30 fokos hideg, a német utánpótlás problémája és hogy Sztálin viszont keletről, Szibériából utánpótlás-csapatokat tud átirányítani a frontra.

A Barbarossa terv 1941 decemberében elakad tehát Moszkvánál, így a német hadsereg 1942-ben inkább délen, a Don folyó vonalában próbálta meg az előretörést. Ezúttal a cél a Kaukázus és Sztálingrád városa.

Az egyre gyakoribb orosz győzelmekben szerepet játszanak a hatalmas távolságok, "tél tábornok" (vagyis a híresen zord orosz tél tönkreteszi a betolakodó seregeket, mintha maga is az oroszoknak dolgozna egy tábornokként). És szerepe van az olcsón, nagy mennyiségben gyártható orosz T-34 harckocsiknak is.

Összefogás Hitler ellen:

Három formában valósult meg a németek elleni összefogás: hadi-szállítmányokkal, szövetségi szerződések megkötésével és konferenciákkal.

Kölcsönbérleti szállítmányok Az amerikai kongresszus 1941 március 11-én szavazta meg a kölcsönbérleti törvényt (Lend-Lease Act), vagyis hogy innentől hadianyagokkal támogatják a németek ellen harcoló országokat (főleg a Szovjetuniót). Az USA félmillió teherautót és egyéb felszerelést ad Sztálinnak a háború alatt. Az amerikai kongresszus megszavazza, hogy Anglia is kapjon anyagi és anyagbeli segítséget. (Meglepő: Sztálin kifejezetten teherautókat és pénzt kért nem harckocsikat vagy repülőket).

Összefogás Hitler ellen: Atlanti Charta (1941 aug 14), melyet előbb az angolok és amerikaiak írnak alá (Churchill és Sztálin) majd csatlakozik ehhez a Szovjetunió is. Nem sokkal megkötése után, 1941 december 8-án lép a háborúba hivatalosan is az USA.

Konferenciák: A szövetségesek úgynevezett konferenciákon egyeztettek a háborúról, mely megbeszélésekre vezetőik mentek el: Franklin D. Roosevelt (USA), Winston Churchill (Anglia) és Joszif Sztálin (Szovjetunió). Az első ilyen a casablancai konferencia volt (1943 január), melyek még az oroszok nem vettek részt. A második a teheráni konferencia (1943 októberében), a harmadik Jalta (1945 február), az utolsó: Potsdam (1945 július). Döntések: új frontok nyitása Afrikában, Normandiában illetve az összehangolt harc és az európai érdekszférák. A négy konferenciából a teheráni a legfontosabb, mert ezen döntenek a franciaországi front megnyitásáról.

A háború második szakasza (1942-1945)

Fordulópontok a háborúban:

1.) Midway -i tengeri csata a Csendes-Óceánon (1942 júniusa) A támadó japán anyahajókat elsüllyesztik az amerikaiak. Innentől a japánok fokozatosan szorulnak vissza. Az amerikaik előre tudtak a japán támadásról, mert egy bizonyos Joseph J. Rochefort kapitány megfejtette a japán rejtjelezést.

2.) El-Alameini csata Afrikában (1942 október) Erwin Rommel német tábornagy (sivatagi róka) sikeresen támadta Egyiptomot 1941-ben. Ám 1942 októberének végén Montgomery tábornok El-Alameinnél legyőzte Rommelt, majd pár nappal később az amerikaiak Algériában is partraszálltak és így két tűz közé szorították a németeket. A Wehrmacht 1943 májusára teljesen kiszorult Afrikából.

3.) Sztálingrádi csata [a csatáról] (1942 vége) A német hadsereg 1942 nyarára közelítette meg Sztálingrádot. Hitler parancsára minden erőt ide összpontosítottak és még szlovák, román, olasz és magyar hadseregeket is bevetettek azért, hogy elfoglalják a várost. A magyarok, románok és olaszok feladata a várostól távolabbi front biztosítása volt, míg magát Sztálingrádot német haderő támadta. A 6. német hadsereg vezetője Friedrich Paulus tábornok, ellenfele Vaszilij Csujkov tábornok. A harc fél évig tartott a városban. Végül az oroszok bekerítették a németeket (Uránusz hadművelet) és nagy ellentámadás indult. Ekkor semmisült meg a 2. magyar hadsereg a Don-kanyarban. (260 ezer német esett el Sztálingrádnál.) A németek-magyarok-olaszok-románok teljes vesztesége: 850 ezer fő lett.

Németország veresége: [poszt]

Afrikai és olasz összeomlás [Térkép8] A német Afrika Hadtest feladja Afrikát, Dél-Olaszországba tevődik át a harc: 1943 május 13. Olaszország viszont kiugrást kísérel meg, Mussolini elűzésével (1943 július 25.). Ezt ugyan a németek meggátolják, de folyamatosan vonulnak vissza (észak felé).

Összeomlás Kelet-Európában (Sztálingrádtól Berlinig) [Térkép9] Sztálingrád után csak néhány német ellentámadás történt például a kurszki tankcsata során 1943 nyarán, de ezek a német kísérletek kudarccal zárulnak. 1944 nyarától 1945 márciusáig lengyel földön folytak a harcok. Áprilisban már Németország határait is elérték a szovjetek. A szovjet vörös hadsereg parancsnoka: Georgij Zsukov tábornok.

A normandiai partraszállás: Normandia-kép

Az amerikaiak és angolok partraszállása Franciaországban a normandiai területen zajlott, ez volt a híres "D-day". Az első napon 1944 június 6-án 170 ezer szövetséges katona szállt partra (az elesettek száma: 10 500). Később a további 80 nap alatt összesen 3 millió szövetséges katona érkezett Franciaországba a normandiai partokon. [Normandia-poszt]

A nyugati szövetséges front főparancsnoka Dwight D. Eisenhower, amerikai tábornok lesz (később majd 1953-ban az USA 34.elnöke). A legfőbb tábornokai: Montgomery angol tábornok és Patton amerikai tábornok. A szövetségesek 1944 végére felszabadítják Franciaországot. Párizst egy német tábornok, Dietrich von Choltitz harc nélkül adja fel: 1944 augusztus 25-én.

Észak-Franciaország felszabadítása után a szövetségesek egy elhamarkodott ejtőernyős támadásra vállalkoztak Hollandiában 1944 szeptemberében (Market-Garden hadművelet). A cél a hidak gyors megszerzése volt, de a hadművelet kudarcot vallott és Arnhemben 10 ezer, a többi területen 6-7 ezer főt vesztettek.

Hitler utolsó ellentámadási kísérlete a nyugati fronton az ardenneki offenzíva (támadás) volt 1944 karácsonyán. A Belgium térségében meginduló német harckocsikat azonban megállítják az angolok és amerikaiak. 1945 márciusában a szövetségesek áttörnek a Rajnán és innentől német földön folyik a harc.

Térképek a frontok változásiról: 1943 // 1944 szept // 1944 dec // 1945 ápr //

A fasiszta hatalmak összeomlása

Merénylet-kísérlet Hitler ellen, a német tábornokok elpártolását jelzi. A Führer túléli a Rastenburgban berendezett főhadiszállásán elhelyezett táskabomba felrobbanását 1944 július 20-án és Heinrich Himmler (SS-vezető) révén iszonyú megtorlást rendel el. Kivégzik a bombát elhelyező Stauffenberg ezredest is.

Partizánok: Az összeomlás egyik jele az is, hogy Európa partizánmozgalmai egyre sikeresebbek. A németek által megszállt Európa több pontján jelentős ellenálló csoportok, úgynevezett partizán mozgalmak harcoltak a németek ellen. A három legjelentősebb partizán-hadsereg: Jugoszláviában (Josip Broz Tito vezetésével), a Szovjetunióban és Franciaországban (makizárdok) működött. Robbantásokkal, merényletekkel, és a német laktanyák, menetoszlopok elleni váratlan akciókkal, merényletekkel gyengítették a németeket!

Holokauszt vége [Link] A holokauszt vagyis az európai zsidók kiirtására tett törekvés megszakad a szovjet front előretörésével. A hírhedt haláltábor Auschwitz-Birkenau (1,1 millió elgázosított ember tábora) 1945 január 27-én szabadul fel.

Miután 1945 áprilisára már német földön folynak a harcok és a németek keletről és nyugatról közrefogják a szövetségesek, Hitler úgy dönt, hogy öngyilkos lesz feleségével, Eva Braunnal együtt.

Hitler öngyilkossága: 1945 április 30., Berlin eleste: 1945 május 2.

Japán veresége:

Midway után: Leyte-öböli csata (1944 október), Ivo Dzsima (1945 feb-márc), Okinava (1945 ápr-jún), mind amerikai győzelmek Ázsiában. Békaugrás hadművelet, Nimitz tengernagy, MacArthur tábornok
Atombombák ledobása: Hirosima, Nagaszaki (1945 augusztus 6 és 9.) Manhattan terv hozza létre az atombombát. (Oppenheimer)

Fegyverszünetek:

Nyugaton: Reimsi fegyverszünet (1945 május 7.)
Keleten: Berlin (1945 május 8.)
Ázsiában: Tokio (1945 szeptember 2.)

Nürnbergi per [link]: A győztesek 1945 október 18 és 1946 október 1 között 22 magas rangú náci vezető ügyében ítélkeztek, végül 10 nácit fel is akasztottak. Ők: Ribbentrop, Keitel, Kaltenbrunner, Rosenberg, Hans Frank, Frick, Streicher, Sauckel, Jodl, Seyss-Inquart. A lengyelek pedig saját táborában akasztották fel Auschwitz parancsnokát Rudolf Hösst. Adolf Eichmannt 15 évvel később fogták el Argentinában. Nagy per után végezték ki Izraelben 1962-ben.

Megtanulandó személyek:

Adolf Hitler => Németország náci diktátora 1933-1945 közt és a II. vháború fő felelőse
Joszif V. Sztalin => A Szovjetunió kommunista diktárora 1924-1953 közt
Benito Mussolini => Olaszország fasiszta diktátora 1922-1943 közt
Franklin D. Roosevelt => Az USA elnöke 1933-1945 közt
Neville Chamberlain - Edouard Daladier => Angol-Francia elnökök a II. vháborút megelőző években, a hitleri terjeszkedéshez asszisztáló vezetők
Winston Churchill => Anglia miniszterelnöke 1940-1945 közt, a háború alatt
Joachim Ribbentrop => Németország külügyminisztere a II.vháború alatt
Erwin Rommel => Hitler tehetséges tábornoka Afrikában
Dwight D. Eisenhower => A nyugati front parancsnoka a normandiai partraszállástól
Montgomery => Az angol csapatok parancsnoka a II.vháború idején
Josefph Goebbels (Göbbels) => Hitler propaganda minisztere
Hermann Goering (Göring) => Hitler helyettese és a Luftwaffe vezetője
Heinrich Himmler => Az SS első embere és belügyminiszter
Charles De Gaulle => A francia ellenállás vezetője a II.vh.végén Francaiország elnöke
Pétain marsall => Hitlernek behódoló francia vezető, a Vichy kormány feje, a Dél-Francia fasiszta bábállam első embere

A Horthy-korszak (1920-1944)

Bethlen miniszterelnöksége (1921-1931): Bethlen István kormányfő legfőbb célja: megerősíteni az országot. Baloldal: olyan eszmék összessége, melyek demokratikus néphatalmat és a régi rendszer megváltoztatását célozzák. Ide tatozik a kommunizmus, szocializmus, szociáldemokratizmus.

A Bethleni konszolidáció három eleme:

Politikai konszolidáció: a konzervatív-nemzeti-keresztény erők, gazdag birtokos rétegek hatalmának megszilárdítása, a baloldali erők visszaszorítása
Gazdasági konszolidáció: az ország gazdaságának megerősítése, konszolidálása
Külpolitikai konszolidáció: kitörni a nemzetközi elszigeteltségből és előkészíteni a revíziót.

Politikai konszolidáció:

Sztrájkok leállítása: Az ország működőképessége érdekében Bethlen megakadályozta a további sztrájkokat. Kiegyezett a asztrájkokat szervező szociáldemokratákkal: engedélyezi működésüket, vagyis nem lesznek betiltva mint a kommunisták, ha ennek fejében nem sztrájkolnak és tüntetnek. Ez volt a Bethlen-Peyer paktum (1921 dec.22)
Új, erős kormánypárt szervezése: Bethlen erős, leszavazhatatlan kormánypártot akart, így megszerezte megának a Nagyatádi Szabó István vezette, rivális Kisgazda Pártot. Belépett közéjük, majd híveit is erre biztatta és egyesítette korábbi pártjával (KNEP). Az új párt neve: Egységes Párt lett, vezetője. Bethlen.
Új választási rendszer: Az új, 1922-ben teremtett választójogi rendszer egészen 1938-ig érvényben maradt. Visszaállította az 1918 előtti kétkamarás parlamentet, ahol van felsőház is, mely jóváhagyja vagy elutasítja az alsóház törvény-javaslatait. Tagjai a Horthy-kor támaszai: főrendek, egyházi vezetők, a kormányzó kinevezettjei. Az új választójogi törvény (1925/XXVI.) műveltségi és nemzetiségi cenzust írt elő, amivel kiszűrte a legszegényebbeket és a nemzetiségeket. (csak az szavazhatott, aki 10 éve magyar állampolgár). Amellett bevezette a választókörzetek 80% -ánál a nyílt szavazást. (választási törvények: ITT)

Gazdasági konszolidáció: Lényege: megerősíteni Magyarország gazdasági-pénzügyi helyzetét.

Népszövetségi kölcsön felvétele (1923). Összege 307 millió aranykora, 20 évre.
Létrehozták a Magyar Nemzeti Bankot (1924), mely a korona helyett 1927-ben bevezette a pengőt!
Jelentős iparfejlesztés zajlik 1926 és 1929 közt, melynek eredményeképp húzóágazat lesz a konzervipar, gépgyártás és textilipar.
A fellendülés lehetővé tette, hogy sziociális törvények is szülessenek: például kaialkul a betegbiztosítás rendszere.

Külpolitikai konszolidáció:

Magyarország felvétele a Népszövetségbe: 1922. Ezzel az első világháborúbeli vereségünk után újra a nemzetközi fórum tagjai lettünk.
1924-es olasz-magyar örökbarátsági szerződés
Erős reviziós politika kezdetben olasz támogatással. Megalakul a Magyar Revíziós Liga (Herczeg Ferenc)

Bethlen bukása (1931)

Bethlen Nem tudta megoldani a világválság okozta problémákat: a hatalmas munkanélküliséget, inflációt és az eladhatatlanul felszaporodott óriási gabona-készleteket.
Óriási tüntetések kezdődtek. A legnagyobb: 1930 szeptemberében az SZDP szervezésében zajlott (150 ezer résztvevővel)
Végül Bethlen 1931 augusztusában lemondott. Helyette egy évre Károlyi Gyula lett a miniszterelnök

Gömbös Gyula miniszterelnöksége: 1932-1936

Gömbös Gyula fiatalom katonatiszt volt, majd Horthy egyik legfőbb segítője lett, végül 1929-től Bethlen hadügyminisztere. Gömbös négy éven keresztül vezette hazánkat miniszterelnökként.

Időszakát négy tényező jellemezte:

1.) 95 pontos Nemzeti Munkatervet dolgozott ki. Ebben rögzítette, hogy kibővíti az állam jogkörét és a kormánynak rendeli alá a munkaadók és munkavállalók szervezeteit. Korporatív állam: Mussolinit másolva.

2.) Megpróbálta kiszorítani a hatalomból a régi, konzervatív arisztokratákat, ezért átalakította a kormánypártot (új neve: Nemzeti Egység Pártja) és egypárti diktatúrára törekedett.

3.) Gömbös kimenekítette hazánkat a gazdasági válságból, mégpedig a Római Jegyzőkönyvek (1934) megkötésével. Ezekben Ausztriával és Olaszországgal szoros kereskedelmi kapcsolatokat kötött, majd Németországgal áruforgalmi szerződéseket írt alá. Ausztria, Németország, Olaszország felvásárolták termékfeleslegeinket.

4.) Gömbös elsőként látogatta meg, a választásokon győztes Hitlert. A Führer megígérte: támogatja Magyarország igényeit Csehszlovákiában (Felvidéken). Sikerei dacára, Horthy megelégelte vezéri ambícióit. Mielőtt leváltotta volna, Gömbös meghalt (vesebajban)

Nyilas mozgalom: Szálasi Ferenc katonatiszt, 1935-ben hozta létre a Nemzeti Akarat Pártját, melyből később 1939-ben létrejött a Nyilaskeresztes Párt. Ideológiája a hungarizmus lett. Hungarizmus: a magyar nácik zsidógyűlölő pártja volt, mely a magyarság uralkodó és vezető jellegét hirdette. Az 1939-es választásokon 20% -ot értek el (bekerültek a parlamentbe). Horthy próbálta visszaszorítani a nyilasokat, Szálasit egy időre börtönbe is vetette. A nyilasok zászlaja:

Magyarország a német szövetségben (1936-1939)

Gömbös Gyula után, a második világháború kirobbanásáig, (1936 - 1939 közt) három kormány váltotta egymást, melyek fokozatosan elkötelezték hazánkat Hitler oldalán és Németország fő szövetségesévé tettek bennünket!

1.) Darányi Kálmán kormánya (1936-1938) a Győri Program 1 milliárd pengős ipar-, és haderőfejlesztést indított el. Ennek révén megerősödött iparunk és hadseregünk is. Konjunktúra = fejlődés hazánkban.

2.) Imrédy Béla kormánya (1938-1939): Hitlerhez közeledése nyomán bevezette az első zsidótörvényt (1938), majd a parlamentet mellőző diktatúrára törekedett (felhatalmazási tv) Parlamenten kívüli mozgalmat hirdetett (Magyar Élet Mozgalma) ezt Horthy nem tűrhette így lemondatta. (Ürügy: dédapja zsidó)

3.) Teleki Pál kormánya (1939-1941): Németországgal szemben tartózkodóbb politikába kezdett, de nem tudta meggátolni végső elköteleződésünket Hitler oldalán. VIDEO (Horthy Miklós élete)

Elköteleződés Hitler oldalán: Ez 4 lépcsőben történt: ahogyan sorra bevezettük a Hitler által elvárt rendelkezéseket, cserébe a németek sorra visszaadták nekünk, Trianonban elvesztett területeink egy részét.

Csatlakozás a kommunista ellenes Antikomintern Paktumhoz (1939.02.24.) - Imrédy alatt
Kilépés a nyugati hatalmak által támogatott Népszövetségből (1939.04.11)
Zsidótörvények bevezetése (1938.05.29 majd 1939.05.05)
Csatlakozás a nácik vezette Háromhatalmi Egyezményhez (1940.11.20.)

A Hitler számára kedvező említett rendelkezések fejében, Németország támogatta revíziónkat:

Első Bécsi döntés (1938.11.02) miénk lesz újra a Felvidék egy része
Kárpátalja nekünk adása (1939.03.15) miénk a Felvidék keleti része
Második Bécsi döntés (1940.08.30.) miénk lesz Észak-Erdély
Délvidék megszerzése (1941.04.11) miénk lesz a Délvidék egy része

Zsidótörvények: (6 jogszabály 1938 és 1944 között)

Első zsidótörvény (1938 május 29.) Még vallási alapon határozta meg, hogy ki minősül zsidónak. Előírta, hogy az értelmiségi pályákon (pl. orvos, tanár, ügyvéd, mérnök, újságíró) csak 20% lehet a zsidók aránya.
Második zsidótörvény (1939 május 5.) Származási alapon határozta meg, hogy ki zsidó. Előírta, hogy az értelmiségi és gazdasági pályákon csak 6-12% lehet a zsidók aránya.
Harmadik zsidótv (1941 augusztus 8) Tiltotta a keresztények és zsidók közti szexuális és házassági kapcsolatot
Negyedik zsidó törvény (1942 szeptember 6) Tiltotta a zsidók föld- és ingatlan vásárlását
Munkaszolgálat előírás zsidóknak: 1942/XIV.tc, kiegészítése: 69059/1942 számú honvédelmi miniszteri rendelet. Előírta 18 és 48 év közt kötelező a munkaszolgálat.
Kötelező Dávid-csillag viselés elrendelése: 1240/1944 -es miniszterelnöki rendelet (1944.04.05.)

Magyarország a második világháborúban

A jugoszláv válság

Teleki 1941 márciusában óriási válságba került, ugyanis Hitler, mint szövetségese felszólította Magyarországot a Jugoszlávia elleni harcban való részvételre, ugyanakkor Teleki 3 hónappal korábban (1940 december 12-én) örökbarátsági szerződést írt alá velük. Végül Teleki az öngyilkosságba menekült: 1941 április 3-án főbe lőtte magát.

Megalakult a Bárdossy László vezette új kormány (1941 április - 1942 március) mely elrendelte Jugoszlávia megtámadását (a németekkel szövetségben). Bárdossy kijelentette: a Teleki által kötött szerződés azért érvénytelen, mert maga Jugoszlávia is felbomlott. A magyar csapatok a Bácska-Bánát háromszöget foglalták el, és a 12 ezer négyzetkilométeres területet hazánkhoz csatolták. (Újvidéki vérengzés: 1942 elején zajlott, amikor nyilas tisztek parancsára több ezer, zsidónak vagy partizánnak tartott újvidéki szerbet öltek meg.)

Magyar hadbalépés

Amikor Németország a Barbarosa-terv keretében 1941 június 22-én megtámadta a Szovjetuniót, román és szlovák csapatok is segítették a németeket. Vita a magyar parlamentben: a háborús párt kérte, hogy a magyar hadsereg is vegyen részt a hadműveletekben. A parlament másik fele viszont fegyveres semlegességet javasolt. Döntő érv: mivel a románok nagy erőket küldtek Hitlernek, nem akartunk lemaradni tőlük, hiszen bizonyítanunk kellett, hogy vagyunk olyan haszno szövetségesek, mint a románok. Még Dél-Erdélyt vissza akartuk kapni Hitlertől.

Ürügy a hadbalépésre: 1941 június 26-án ismeretlen gépek bombázták Kassát. A Bárdossy-kormány úgy ítélte meg, hogy ezek szovjet gépek voltak, így 1941 június 27-én Magyarország belépett a II. világháborúba és hadat üzent a Szovjetuniónak.

A magyar hadsereg harca a keleti fronton

1.) Először a magyar kormány 1941 júliusában küldött katonákat a szovjetek ellen (45 ezer katonát, ez volt a Kárpát-csoport) A németek Moszkva alatti veresége után Hitler úgy döntött, hogy 1942 tavaszán és nyarán a nagyon hosszú keleti frontnak csak a déli részén indít támadást. Ehhez azonban szüksége volt a csatlós államok - Románia, Slovákia, Olaszország és Magyarország - haderejére is. Így 1942 elején Németország hivatalosan kéri fel a magyar kormányt és vezérkart, egy minden eddiginél nagyobb segítségnyújtásra.

2.) Másodszor: 1942 tavaszán a teljes 2. magyar hadsereg (200 ezer katona) indult a Don folyó partjához a Sztálingrád elleni német támadás kisegítése céljából. A hadsereg parancsnoka: Jány Gusztáv vezérezredes. Feladatuk: a Don folyó 200 km -es szakaszának biztosítása, amíg a német erők beveszik Sztálingrádot. Mivel azonban Sztálingrád elesett, 1943 januárjában nagy szovjet ellentámadás indult, mely elpusztította a 2. magyar hadsereget is. 120 ezer magyar katona halt meg, a nagy hideg, a hiányos felszerelés és a túlerő miatt. (Bővebben: LINK)

Kállay hintapolitikája

Horthy Miklós Hitler győzelmébe vetett hite, 1942 tavaszán ingott meg először. Kinevezte a nyugat-barát, békepárti Kállay Miklóst miniszterelnöknek.

Kállay hintapolitikába kezdett, vagyis nyilvánosan német-barát politikát folytatott, miközben titokban a háborúból való kilépésünkről tárgyalt az angolokkal és amerikaiakkal. A hinta elnevezés onnan ered, hogy a kileng a németek felé (látszólag hűek vagyunk Hitlerhez), majd kileng a másik irányba is (titokban tárgyalunk a nyugattal)

A tárgyalások 1944 elején elakadtak, mert közben a Teheráni Konferencia (1943 novemberében) úgy döntött, hogy Kelet-Európa és így Magyarország felszabadítását a szovjetekre bízzák.

Közben Hitler tudomást szerzett a titkos magyar tárgyalásokról és elrendelte Magyarország német megszállását. Erre 1944 március 19-én került sor.

Magyarország a német megszállás alatt

A megszállás a Margarethe terv alapján történt, váratlanul. Közvetlen előtte Ausztriába (Klessheimbe) hívták Horthyt, majd kész tények elé állították. Végül a magyar kormányzó elfogadta, hogy Magyarország barátként fogadja a német megszálló csapatokat.

Horthy a helyén maradt, de a nácik új kormányt neveztek ki: Sztójay Döme korábbi berlini követ vezetésével és Magyarország kapott egy teljhatalmú német vezetőt is, Edmund Veesenmayer személyében.

A német megszállás első fél évében (1944 március - szeptember) a nácik betiltották a baloldali pártokat, újságokat, még több magyar katonát küldtek a frontra és megkezdték nyersanyagaink Németországba szállítását.

Magyar holokauszt: Adolf Eichmann Gestapo tiszt vezetésével megkezdődött a magyar zsidóság üldözése. Elős lépésben a zsidókat Dávid-csillag viselésére kötelezték, majd elrendelték minden városban a gettókba gyűjtésüket, végül harmadik lépésben 440 ezer magyar zsidót szállítottak vasúton, másfél hónap alatt 1944 május-június során Auschwitzba. Később, 1944 júliusában a magyar holokauszt második fejezete kezdődött, a budapesti zsidók elszállítása a haláltáborokba. Ezt azonban már Horthy megakadályozta. A magyar holokauszt 3. fejezete, a nyilas uralomra esett.

Horthy kiugrási kísérlete

Horthy bizalma először a németek Moszkva alatti veresége után ingott meg Hitlerben. Ekkor nevezte ki a kormányra a nyugat-barát Kállay.

Majd a normandiai partraszállás és Románia átállása (kiugrása) után eldöntötte: országával együtt kiugrik ő is a háborúból. Küldötteket menesztett Sztálinhoz tárgyalni, Faragho Gábor tábornok vezetésével, aki október 11-én aláírta a fegyverszünetet. Négy nappal később, 1944 október 15-én Horthy bejelentette a rádióban is Magyarország kiugrását.

A magyar hadsereg nyilas tisztjei azonban meggátolták a katonaság átállását. Nem továbbították Horthy parancsait.

A németek lemondásra kényszerítették Horthyt és a Szálasi Ferencnek illetve a nyilasoknak adták a hatalmat. Új hivatali beosztás: nemzetvezető (a miniszterelnöki és köztársasági elnöki pozíciók összevonása)

Horthy bejelentése 1944 október 15-én:

„ … Ma már minden józanul gondolkodó előtt kétségtelen, hogy a Német Birodalom ezt a háborút elvesztette … Történelmi felelősségem tudatában meg kell hogy tegyek minden lépést abban az irányban, hogy a további felesleges vérontást elkerüljük … Elhatároztam, hogy a magyar nemzet becsületét megőrzöm a volt szövetségessel szemben is, midőn az a kilátásba helyezett megfelelő katonai segítség helyett a magyar nemzetet legnagyobb kincsétől, szabadságától, függetlenségétől akarja végleg megfosztani. Ezért közöltem a Német Birodalom itteni képviselőjével, hogy eddigi ellenfeleinkkel előzetes fegyverszünetet kötünk, s velük szemben minden elleségeskedést beszüntetek. Bízva igazságérzetükben, velük egyetértésben kívánom a nemzet jövő életének folytonosságát és békés céljainak megvalósítását biztosítani. A honvédség elöljáróit megfelelően utasítottam, ezért a csapatok esküjükhöz híven, egyidejűleg kibocsátott hadparancsom értelmében az általam kinevezett parancsnokoknak kötelesek engedelmeskedni. Minden becsületesen gondolkodó magyar embert pedig felhívok, hogy kövessen a magyarság megmentésének áldozatos útján.”

A németek kiűzése és a nyilas uralom

A szovjet front 1944 szeptembere és 1945 márciusa közt haladt át az országon. Ebben a fél évben jórészt a nyilasok kezében volt az ország nyugati fele.

Az első komolyabb ellentámadás szeptemberben Arad térségében indult meg, de kudarccal zárult. Később, Horthy október 15-i kiugrási kísérlete után a debreceni nagy tankcsata (1944 okt.10-19) végleg eldöntötte: az orosz csapatok északon és délen is kijutnak az Alföldre. 1944 októberében a szovjet seregek két hadseregcsoportban (frontban) északon Malinovszkij, délen pedig Tolbuhin vezetésével hihetetlen gyorsasággal törtek előre. A hónap végére Malinovszkij tábornok katonái már a Kecskemét-Nyíregyháza-Ungvár vonalon, míg Tolbuhin egységei Baja térségében a Dunánál állomásoztak. A Dunán való első átkelés 1944 november 7-én valósult meg.

Válaszul Szálasi totális mozgósítást rendelt el: nemre való tekintet nélkül elrendelte minden 17 és 70 év közötti magyar állampolgár hadkötelezettségét, és együttműködött a németekkel az ország kirablásában. Védekezésül ugyan megalakult a Magyar Nemzeti Felkelés Felszabadító Bizottsága, vagyis a katonai ellenállás szervezete, azonban vezetőit letartóztatták és kivégezték.

Adolf Eichmann visszatért Magyarországra, s a nyilas Nemzeti Számonkérő Szervezet fegyvereseivel együttműködve folytatta a zsidóság szisztematikus megsemmisítését. A 170 napos nyilas uralom alatt a korábban 200 ezres fővárosi zsidóság hozzávetőleg fele halt meg. Többségük, - körülbelül 70 ezer fő - a halálmenetekben hunyt el, amikor gyalogmenetben Hegyeshalom felé kellett vonulniuk deportálási céllal. További 10 ezerre tehető a bombázások, éhezések és betegségek következtében meghalt pesti zsidók száma, és még 9-10 ezer ember pusztult el a nyilas kivégzésekben. Gyakoriak voltak a Dunába lövések, amikor egy-egy összeterelt zsidó csoportot a Duna partra kísértek, majd sortüzekkel a Dunába lőttek.

A nyilas időszakban azonban Szálasi hatalma a frontvonal folyamatos nyugatra tolódásával egyre kisebb területre korlátozódott. A mögöttes területeken - vagyis a szovjet haderő által már megszállt régiókban - már 1944 december 22-én létrejött egy új kormány Miklós Béla - az 1. magyar hadsereg átállt tábornoka - vezetésével. Első teendői közé tartozott a fegyverszünet megkötése, népbíróságok felállítása és egy új földreform előkészítése.

Budapest ostroma és az utolsó ellentámadások

A szovjet hadsereg 1944 szeptember 23 -án érte el a trianoni Magyarország határát, de alig három hónappal később már Pest alatt voltak. A frontvonal ugyanis már 1944 karácsonyára elérte Budapestet, és ekkor kezdődött meg a második világháború egyik leghosszabb ostroma, mely összesen 50 napig tartott. Budapest ostroma alatt a harcok házról – házra zajlottak. Összesen 160 ezer szovjet katona támadta a várost, melyet 70-80 ezer német-magyar erő védelmezett, így legalább kétszeres volt az orosz túlerő. Az összecsapások alatt elesett az oroszok közel 45%-a, de végül az 51. napon, 1945 február 13-ra kiűzték a németeket a fővárosból. Magyarországon fél éven keresztül zajló harcok alatt a német és magyar hadsereg több nagyarányú ellentámadást is indított: először Aradnál, majd Debrecennél, később Pest alatt és végül Székesfehérvárnál.

Az utolsó nagy német ellentámadásra Székesfehérvár közelében került sor 1945 március 6 és 16 között. A "Tavaszi ébredés" (Unternehmen Frühlingserwachen) hadművelet megindítását a 6. SS-páncélos-hadsereggel. Célja a Dunáig visszanyomni az oroszokat és megvédeni a dunántúli olajdepókat. A rosszul megtervezett és a helyi domborzati, időjárási viszonyokkal nem számoló offenzíva azonban pár nap alatt kudarcba fulladt. A 700 harckocsiból álló német támadóerő szétforgácsolódott és nagy része a Székesfehérvár-Balaton térség sáros útjain, domboldalain és szántóföldjein küszködött az előrejutással vagy vált mozgásképtelenné. A hatalmas súlyú, 57 tonnás Tigrisek (Tiger I.) illetve A 70 tonnás Királytigrisek (Tiger II.) sorra elakadtak (nagy súlyuk miatt a sárba süllyedtek) és váltak könnyű célpontjaivá az orosz tüzérségnek. Németország tehát Hitler rossz ítélőképességének és a rosszul időzített és megtervezett Tavaszi ébredés hadműveletnek köszönhetően 1945 márciusában elvesztette utolsó komolyabb páncélos-tartalékait is.

A szovjetek 1945 áprilisára Magyarország teljes területéről kiűzték a németeket. Alig néhány héttel később, április 30-án Hitler öngyilkos lett, és 1945 május 7-én pedig Reimsben Alfred Jodl tábornok aláírta a fegyverszünetet.

A háborús bűnösöket felelősségre vonták Európa-szerte, ez volt a híres Nürnbergi-per. Ebben az amerikai fogságba került Horthy Miklóst is el akarták ítélni, de végül figyelembe vették, hogy a háború végén kiugrási kísérletet hajtott végre, így csak száműzetést kapott. Horthy Miklós élete hátralévő részét Portugáliában élte le (1957-ben halt meg).

Magyarországot a háború végén a szovjet hadsereg szállta meg, miként egész Európának is a keleti felét. Ezzel a kontinens kettészakadt: nyugaton amerikai, keleten szovjet érdekszféra kezdett kialakulni. Nálunk a szovjet csapatok a magyar kommunista pártot támogatták abban, hogy hatalomra kerüljön és Rákosi Mátyást próbálták hatalomra segíteni. Ezzel megkezdődött a kommunista diktatúra előkészítése.

Nyilas rendelkezések:

Teljes mozgósítás 14-60 év közt. => Minden férfit katonai szolgálatra köteleztek 14 és 60 közt
Zsidó halálmenetek és Dunába lövések. => A nyilasok a Dunába lőtték a Pesten összefogdosott zsidókat
Bajcsy-Zsilinszky Endre és más ellenállók kivégzése
Budapest védése 51 napon keresztül: 1944 karácsonya és 1945 február 13 közt zajlott. Ez volt a háború második leghosszabb ostroma Sztálingrád után. A harcok házról-házra zajlottak. Az utolsó német-magyar egységek a Budán lettek körbekerítve. Onnan próbáltak kitörni 1945 február 11-én sikertelenül
Utolsó nagy ellentámadás: Tavaszi ébredés német hadművelet Székesfehérvárnál, 1945 március 6-16 közt. Német kudarccal zárult.
A németek elhagyják az országot: 1945 április 13 án.

Töri - Harmat Árpád

20. A II. világháború és a Horthy-korszak