Árpád-kor [3.]

(Orseolo Pétertől az Árpád-ház kihalásáig)

A Szent István utáni válság: 1038-1046

István halála után Orseolo Péter és az ország nádora, Aba Sámuel harcba szállt egymással. Aba Sámuel rövid időre megszerezte a trónt (1041-1044). Ám Péter német segítséggel (III. Henrikkel alkut kötve) visszatért. A ménfői csatában 1044 július 5-én a német-magyar sereg legyőzte Aba Sámuel hadát (aki maga is elesett az ütközet után menekülés közben)

Orseolo Péter bukása:

Pétert azonban egy békési törzsfő, Vata vezetésével egy felkelés űzte el végleg a trónjáról 1046-ban (ő is menekülés közben halt meg) Gellért püspök ekkor hívta haza Vazul fiait (András, Béla, Levente) akik leverve a felkelést átvették a magyar trónt. Gellértet megölték ugyan, de I. András trónra lépésével konszolidálódott végre a Magyar Királyság

I. Andrást (1046-1060)

András megerősíti a kereszténységet, megalapítja a tihanyi apátságot (1055) és létrehozza a Dukátust (hercegséget) melyet öccsének, Béla hercegnak ad. Kivédi Henrik 1051-es és 1052-es támadását is. Az előbbinél a cél Pozsony ostroma volt, ám "Búvár Kund" (Zotmund) elsüllyeszti a németek dunai hajóit (rajta az ellátmánnyal) az utóbbi esetben pedig a felperzselt föld taktikájával győz (Vértes hegység elnevezése az eldobált pajzsok legendája).

Andrást öccse, I. Béla (1061-1063) követte a trónon, noha András még életében megkoronáztatta fiát, Saalamont. Így trónharcokkal teli időszak következett. András fia Salamon és Béla fia Géza háborúztak egymással. Salamon német segítséget kérve elérte megkoronázását (1063). 10 évnyi uralkodás után unokatestvéreivel megromlott viszonya. Újabb háború kezdődött 1074-ben. A mogyoródi csatában vesztett (1074 március 14), lemondott a trónról I. Géza javára. (Ez volt az unokatestvérek háborúja.)

Szent László és Könyves Kálmán uralkodása

Szent László (1077-1095):

Éppen a pápák és császárok küzdelme idején (invesztitúra háborúk) került hatalomra. A pápát választotta, ám később a császár pártjára állt, amikor 1091-ben megszerzi Horvátországot. A szomszédos horvát állam először 1063-ban kerül a magyar politika látóterébe, amikor Szent László lánytestvére Ilona feleségül megy Zvonimir horvát királyhoz. Ám Zvonimir 1089-ben maghal, Ilona pedig 1091-ben behívja testvérét Szent Lászlót, hogy segítse az uralkodásban. Horvátország egészen a Monarchia széteséséig a mienk.

• 1083-ban elrendelte Gellért püspök és István szentté avatását.
• Híresek Szent László törvényei melyek mind az országot erősítették.
• Szent László volt az első lovagkirályunk.
• Szent László uralkodása idején alakul ki a világ nagybirtokosok rétege, a saját földdel rendelkező szabadok rétege és a szolgáltatásra kötelezettek csoportja.

Szent László törvényei: Hármas cél jellemezte törvényeit.

1.Gátat szabni a bűnözésnek, tolvajlásoknak, a magántulajdon megsértéseinek

2.Megakadályozni a pogány rítusok és kóborlás terjedését

3.Erősíteni a keresztyén vallást és hitéletet (újra törvény született a kötelező templomba járásról)

A törvények jelentősége: a súlyos büntetések (tyúknál nagyobb érték ellopásáért halál kiszabása) arra utalnak, hogy 100 évvel Szent István után, a magyar lakosság egy része még mindig pogány módon élt, vándorolva és a régi hitet gyakorolva.

Könyves Kálmán (1095-1116)

Trónra kerülése bonyodalmakkal kezdődött, ugyanis apja I. Géza testvérét Álmost szánta a trónra, és Kálmánt Várad püspökének akarta megtenni. Ám halálos ágyán megváltoztatta döntését és mégis inkább Kálmánra hagyta a trónt. Így egy írástudó, művelt pap lett Magyarország új uralkodója akit a "könyves" jelzővel illettek (papi műveltségéért).

• Könyves Kálmán uralkodása alatt Álmos többször fellázadt testvére ellen, így végül Kálmán, a fiával együtt megvakíttatta.
• Kálmán alatt vonult át hazánkon az első keresztes-hadjárat serege.
• Kálmán hódításokat is végzett: 1105-ben elfoglalta a tengerparti dalmát városokat.
• Kálmán törvényei a magántulajdont illetően sokkal enyhébbek voltak Lászlóénál. Ez arra utal, hogy javult Magyarországon a bűnözés és a pogány életmódot folytatók aránya.

Kálmán törvényei: Három témakör: magántulajdon védelme, földesurakra vonatkozó törvények, egyházi rendelkezések.

Tolvajlás, kóborlás, pogányság büntetése (halál kiszabása, csak akkor, ha marhánál nagyobbat lop vki)

Földesuraknak előírta a telakkatonaság rendszerét, vagyis földjük után egy-egy lovaskatonát kellett adniuk a királynak.

Egyházi rendelkezések: papok nősülésének tilalma, papok képzése, pogányság tiltása.

III. Béla kora (link)

Vak Béla halála után újabb zűrzavaros időszak következett, amelyben trónharc zajlott Vak Béla legidősebb fiának gyermekei (III. István, III. Béla) illetve fiatalabb fiai (II. István, IV. László) között.

A trónharcba a Magyar Királysággal ekkoriban határos Bizánc is beavatkozott, a Szerémséget akarva. Eleinte III. István ellen harcolt, majd a trónviszályban melléállt. Alkujuk megpecsételéseként (túszként) került Bizáncba III. István öccse, III. Béla alig 15 évesen (1161-ben). Egy ideig az utód nélküli császár örököse lett (deszpotész méltóságot megkapva), majd mikor Manuelnek mégis fia született (II. Alexiosz 1169-ben), elvesztette rangját. Ekkor kerül vissza Magyarországra 1172-ben, hogy elfoglalja a magyar trónt (bátyja halála után).

III. Béla érdemei a magyar trónon: Alkalmazta a bizánci udvar precíz működését, pontos nyilvántartási rendszerét, modern adminisztrációját és hellén kultúráját, melyet olyan jól megismert Konstantinápolyban. Megkoronázására 1173 január 13-án került sor Székesfehérvárott. A Szent Korona két része (görög és latin korona) III. Béla idején lett összeillesztve, mint ahogyan a királyi címerbe is ekkor került a bizánci kettős-kereszt.

Balkáni hadjáratokban foglalta vissza Bizánctól Horvátországot és a Szerémséget, majd Velencével is sikeresen harcolva Dalmáciát illetve Zára várát. Hadat viselt a szomszédos halicsi fejedelemség ellen is. II. Béla belpolitikájának mérlege még akkor is erősen pozitív, ha uralkodását a mértéktelen földadományozás és az érthetetlen pénzreform jelentősen árnyalta. Ő volt ugyanis az első Árpád-házi uralkodó, aki komplett vármegyét adományozott oda egyik hívének. Legfontosabb intézkedésének a bizánci mintájú királyi kancellária létrehozása tekinthető 1181-ben, mert innentől minden hivatalos állami ügyet írásban rögzítettek. Ekkoriban íródott a „Halotti beszéd”, az „Ómagyar Mária siralom” és ekkor alkotott III. Béla udvarában a Párizsban tanult, titokzatos „P mester” azaz Anonymus is, a ki egy ideig a király jegyzőjeként is működött.

András és az Aranybulla (1222)

Gazdasági fellendülés III. Béla után, a király bevételei sokasodtak. Ide tartoztak, az úgynevezett regále jövedelmek, uralkodó felségjog címén maga a király szedett be.(sókereskedelem, nemesfém kereskedelem, pénzverés, vámok).

III. Bélát fia Imre unokája III. László és másik fia II. András követték a trónon. András idején megromlik a viszony az uralkodó és a nemesek közt. Ennek egyik az volt, hogy német felesége Gertrúd révén német lovagokat hozott udvarába és a legfőbb méltóságokat nekik adta. A magyar bárók Péter ispán köré tömörülve megölték a királynét (1213).

Aranybulla mozgalom:[LINK]

A magyar főnemesek sérelmezték mellőzöttségüket, hiszen a király inkább a német lovagokat helyezte előtérbe

Azok a nemesek, akik nem örök-birtokkal, hanem csupán szolgálati birtokkal rendelkeztek, azaz szerviensek voltak, követelni kezdték földjeik saját tulajdonba vételét.

Kisbirtokosok szerették volna elérni, hogy a király oltalmazza őket a nagybirtokosok túlkapásaival szemben. A három csoport - főnemesek, szerviensek, kisnemesek - fogtak össze az aranybulla mozgalomban.

András intézkedései:

• Andreánum - erdélyi szászoknak kiváltságok adása
• Kehidai oklevél - Szervienseknek engedmény, a főurak alól kivonják őket
• Keresztes hadjáratot vezetett a Szentföldre.

Aranybulla (1222) öt pontja

1. Nemesi adómentesség
2. Hadjáratokra csak belföldön kötelezhető a magyar nemes
3. Bíráskodás: nem fogatható el a nemes ok nélkül
4. Méltóságok halmozása tiltott
5. A szerviensek örökbirtokul kapták földjeiket

Ellenállási záradék: Az Aranybulla végén a záradék biztosította, hogy ha az egyes pontokat megszegi a király, akkor a nemesek törvényesen lázadhatnak ellene.

Az Aranybulla kiadásának kényszere: A királyi hatalom jelentősen megrendült II. András korára, mert a királyi földek mennyisége is lecsökkent. Túl sok földet adományoztak el híveiknek az uralkodók

A tatárjárás (1241-1242)

Béla uralkodásának szakaszai:

• Kísérlet a királyi hatalom méltóságának visszaállítására. Korábbi birtokok visszavétele, királyi biztosok megyékbe küldése.
• A tatárjárás
• Újjáépítés a tatárjárás után

A király és a nemesek viszonya: IV. Béla idejére (1235) a királyi hatalom meggyengül, az előző uralkodók rengeteg királyi földet eladományoznak nemeseknek. Ezért IV. Béla uralma első szakaszában célul tűzte ki, hogy megerősítse a királyi hatalmat. Viszonya a nemesekkel 1235 és 1241 közt erősen megromlik, mert megpróbálja visszaszerezni a korábban eladományozott királyi javakat.

Figyelmeztető jelek:

1. A kunok felbukkanása [hódtavi képek] IV. Béla háromszor köt egyezséget a kunokkal. Az első 1239-ben születik meg a tatárok elől Európa felé menekülő ázsiai néppel. A kunok távol-keleti népesség volt, mely 1223-ban a Kalka folyónál az orosz fejedelmekkel összefogva veszített csatát a tatárokkal szemben és kezdett menekülni Magyarország felé. A kun-magyar egyezség arról szólt, hogy a magyarok befogadják a kunokat, akik ezért cserébe együtt harcolnak a magyarokkal a tatárok ellen. A magyar nemesek azért nem örültek a kunok betelepítésének, mert ezáltal IV. Béla egy csak hozzá hű katonai réteget kapott, mely akár ellenük is felhasználható lett.
2. Kijev felégetése a tatárok által 1240-ben. Ez arra figyelmezteti a magyarságot, hogy Ázsia felől nagy veszély érkezik
3. Julianusz barát utazása az Ural-vidékre, melyről hazatérve (Itáliába) megáll Budán és figyelmezteti IV. Bélát arra, hogy egy vad ázsiai sereg tart Magyarország felé. (Julinusz hittérítő céllal jár az Ural-vidéken és azért is, hogy a magyarok őseit kutassa.)

A tatárjárás eseménytörténete:

1.) A kun - magyar viszony: amikor a tatárok határaink felé közelednek, IV. Béla behívja a kunokat, akik Pest alatt táboroznak le. Ám a pesti polgárság félreérti a helyzetet és a kunokat ellenségnek, a tatárok előörseinek véli. Megölik a kunok fejedelmét Kötönyt, mire a kunok felrúgják az alkut és kivonulnak az országból. 

2.) A magyarok három csatája. Három csatában ütköztünk meg a Kárpátok több hágóján keresztül érkező tatárokkal: 1. csata Vereckei hágónál, Tomaj Dénes nádor vezetésével 2. csata Pest alatt, Csák Ugrin kalocsai érsek parancsnokságával 3. csata: Muhi csata 1241 április 11-én. Muhinál a tatárokat Batu kán és Szubotáj a magyarokat pedig IV. Béla testvére Kálmán herceg vezette. A magyarok szekérvárat létrehozva védekeztek, de a nagy vereséget szenvedtek. A csatát követően Kálmán meghalt, IV. Béla pedig elmenekült az országból az Adria parti Trau (Trogir) szigetére.

3.) A tatárok feldúlják magyar-hont és a Dunántúlt. A tatárok 1241 tavaszától pusztítják a magyarok falvait, 1241 végén átkelnek a Dunántúlra is. A két milliós magyar lakosság 1/4 -e (0,5 millió ember) pusztul el. Csak a kőből épült nagyobb várak tudtak ellenállni a mongol hadaknak.

4.) A tatárok távozása. A tatárok 1242 tavaszán váratlanul távoznak Magyarországról. Ennek valószínű oka: Ögödej nagykán halála és az a tény, hogy a tatárjárást vezető Batu kán jelen akart lenni seregével együtt a kánválasztáson Mongólia fővárosában (Karakórumban). Másik elképzelés: hatósugár elmélet, mely szerint a tatárok azért vonultak ki Magyarországról, mert túl távol esett birodalmuk központjától (ellátmány, élelmezés ...stb).

Második honalapítás

A tatárjárást követő újjáépítést azért nevezhetjük második honalapításnak, mert a teljes pusztulásból kellett újra működőképessé tenni az országot.

Az újjáépítés főbb elemei:

1.) Népesség pótlás a tatárok által leginkább pusztított vidékeken. Kunok, jászok letelepítése az alföldön. A kunok a tatárjárás kezdetét még a magyarokkal szövetségben készültek szembeszállni a tatárokkal, ám miután a pesti polgárok ellenük fordultak, elhagyták az országot. (IV. Béla a tatárjárás után hívta vissza őket és telepítette le törzseiket.) 

2.) Várépítések: IV. Béla kibékült a bárókkal is, de kikötötte, hogy királyi birtokot csak az kaphat, aki kővár építésekbe fog. Jelentős várépítések zajlanak a tatárjárást követő évtizedekben Magyarországon, mert azt a téves következtetést vonják le a magyarok (és IV. Béla), hogy a tatárok nem tudnak kővárakat bevenni. Valójában tudnak csak a mongol taktika az első támadási hullámban még nem foglal várakat. 

3.) Városfejlesztések: Ugyancsak az újjáépítést szolgálta a várospártoló politika, vagyis a király támogatta a városok létesítését, fejlesztését.

4.) Kiegyezés a nemesekkel: az 1267-es törvények újra megerősítették a nemesi kiváltságokat és közben kialakult a familiaritás rendszere. Ez azt jelentette, hogy a kisebb birtokosok önként odaadták földjeiket a nagybirtokosoknak, akik ennek fejében védelmükbe vették őket és gondoskodtak róluk. A familiáris katonailag is szolgálta hűbérurát.

A 2. honalapítás során indult meg a hazai birtokrendszer torzulása: az óriásbirtokok kialakulása tartományutak, vagy kiskirályok kezén. Az utolsó Árpád-házi királyok IV. László és III. András már csupán jelképes hatalommal bírtak, a valódi hatalom a kiskirályok kezébe került. Az Árpád-ház 1301 -ben kihalt.

Bandériumok: egy-egy földesúr zászlaja alá tartozó katonák, akik nemesi magánhadsereget alkottak.

A tartományurak időszaka

Nemesi vármegyék: IV. Béla korában a királyi vármegyék helyett nemesi vármegyék alakultak. Ezekben már nem a királyt képviselő ispán rendelkezett, hanem az adott megye nemesei alakíthattak megyegyűléseket és azok az ispánnal közösen irányították a megyét. (Kezdetben négy választott szolgabíró döntött a parasztok közti vitákban és nemesi birtokügyekben.)

Tartományurak: Olyan nagyurak voltak, akik országrésznyi birtokkal rendelkeztek, melyen királyokhoz hasonló jogkörökkel és udvartartással uralkodtak. Általában hatalmas hadseregeik voltak, saját külpolitikát folytattak, néha még saját pénzt is verettek (pl. Csák Máté). A legnagyobb tartományurak: Csák Máté, Aba Amádé, Borsa Kopasz, Kőszegi család, Kán László. 

Az utolsó Árpád-házi királyok

V. István, IV. (Kun) László és III. András hatalma már csak jelképes volt. Valójában az egyes tartományurak tőle függetlenül uralták területeiket. IV. László 1278-ban még a nagyurakkal közösen harcolt a csehek ellen (a Habsburgokat megsegítve) a Morvamezei csatában, ám később a nemesek ellene fordultak.

Kunok lázadása (1282):

A letelepített kunokat a pápai udvar megkeresztelkedésre akarta kényszeríteni, így IV. László (édesanyja Kun Erzsébet Szejhán kun fejedelem lánya) kiadta a kun törvényeket. Ám a kunok megtagadták ezek végrehajtását és fellázadtak. A király a bárókkal közösen a hódtavi csatában győzte le őket (1282-ben). 

Az Árpád-ház kihalása:

III. András 1301-ben fiúutód nélkül halt meg, ezzel kihalt az Árpád-ház. Vita kezdődött arról, hogy ki legyen az új király. Akadt cseh, bajor és nápolyi trónkövetelő is, akik mind az Árpád-ház valamilyen leszármazottai voltak. Végül egy Anjou házból származó (francia gyökerekkel bíró) nápolyi dinasztia sarja, Károly Róbert szerezte meg a magyar trónt!

Visszaellenőrző kérdések (redmenta regisztráció után)