4. Vegyes-házi királyok 1.

(Az Anjouk és Zsigmond) 

Az Anjouk [link]

A francia uralkodó-család, a Capet-dinasztia oldalágát alkották az Anjouk, akik 1266-ban megszerezték IV. Kelemen pápától a Nápolyi Királyságot. Az Anjou család egyik tagja, Károly beházasodik az Árpád-házba és elveszi feleségül V. István lányát. Később, 1301-ben erre a frigyre hivatkozva követeli a magyar trónt Károly Róbert.

Az Anjouk által 1266-ban megkaparintott Nápolyi királyság látható a térképen, az itáliai csizma alsó részénél. Itt uralkodott a dinasztia, mely aztán a magyar trónra is szemet vetett:

Károly Róbert uralkodása

Az Árpád-ház utolsó szakaszának anarchikus viszonyait Károly Róbert stabilizálta. Történelmi szerepe jelentős, mert őt tekintjük a középkori magyar állam legfőbb konszolidálójának. Trónra kerülése előtti években a Magyar Királyság tartományúri területekre oszlott, melyek élén a kiskirályok szinte korlátlan hatalommal bírtak. Legerősebbek a Csákok, Kőszegiek és Abák voltak. Teljes országrészeket uraltak:

Trónharc:

Az Árpád-ház kihalása után olyan külföldi trónkövetelők jöttek Magyarországra, akik valamilyen módon mind az Árpádok leszármazottai voltak. Pl: Premysl Vencel, Wittelsbach Ottó, Anjou Károly Róbert. Közülük végül Károly Róbert kaparintotta meg a trónt, aki V. Istvánnak dédunokája volt.

Koronázásai: Károly Róbertet háromszor koronázzák meg, mert a korabeli szokások szerint 3 feltétel kellett a hivatalos uralkodóvá váláshoz: Székesfehérváron kellett legyen a szertartás, csakis a Szent Koronával történhetett, és csak az esztergomi érsek koronázhatott. Ezek azonban csak a harmadik alkalommal teljesültek. Koronázások: 1301, 1308, 1310.

Károly Róbert uralkodása

A reformjait a regálé jövedelmekre (királyi jogon szerzett jövedelmek) építette, az intézkedéseket tárnokmestere, Nekcsei Demeter dolgozta ki.

1.) Sorra leszámol a kiskirályokkal. Az 1312-es Rozgonyi csata során Károly Róbert Kassa városával összefogva győzi le az egyik legnagyobb kiskirályt az Aba családot. Csák Máté 1321-ben természetes halált, a többiek pedig meghajolnak előtte.

2.) Királyi földek és várak visszavétele. Az Árpád-korban a királyok rengeteg uralkodói földet adományoztak a nemeseknek a trónharcok miatt. Ezek egy részét visszavette a király, majd szolgálati honor birtokként a hozzá hűséges nemeseknek adta tovább. Így egy jelentős, királyhű réteget nyert akik a főbb tisztségeket is megkaphatták. Míg uralma kezdetén az ország 300 várából csak 60 volt királyi kézen, addig uralma végére ez elérte a 160-at! 

3.) Egy új nemesi réteg kialakítása: 

4.) URBURA átalakítása = bányák után fizetendő illeték a királynak, bányabér. Ha egy földesúr aranyat vagy ezüstöt talált a birtokán akkor korábban azt be kellett szolgáltatni a királynak. Károly Róbert bányareformja bevezette, hogy a megtalált nemesfémeknek csak kétharmadát kellett átadni, egyharmad pedig maradhatott a földesúrnál. Ezzel a reformmal a nemesek végre érdekeltek lettek abban feltárják birtokaikon az aranylelő helyeket. Károly Róbert aranypénzt is veretett. Kamara haszna (lucrum camerae) vagy pénzrontás: amikor kötelezően be kell szolgáltatni a kijelölt kamaráknak a régi pénzeket és cserébe ugyanolyan névértékű másik pénzt kapnak vissza, ám ezeknek nemesfém tartalma kisebb, így a király a különbözet révén haszonhoz jut.

5.) Harmincadvám: a határon át behozott termékek egyharmincada a királyt illette.

6.) Kapuadó: parasztok által a királynak fizetett állami adó. Az elnevezése a jobbágytelek nagyságára utal, mely a kapuban testesült meg.

A reformok következménye: megtelt a királyi kincstár, megnőtt a királyi földek és királyi várak száma, és ezzel újra megerősödött a királyi hatalom illetve tekintély. A Magyar Királyság visszanyerte erejét!

Károly Róbert külpolitikája:

1. Visegrádi királytalálkozó (1335): a lengyel-cseh és magyar uralkodók szövetsége, kereskedelmi összefogása. Bécs gazdasági szerepének ellensúlyozása.
2. Károly Róbert idején jön létre a független Havasalföldi Fejedelemség. Posadai csata (1330), a havasalföldi csapatok megverik Károly Róbert hadát.
3. Utódlás: Károly Róbert lengyel feleséget szerzett Lokietek Erzsébet személyében. Gyermekeik közül Lajos a lengyel-magyar trónt, Endre pedig a nápolyi trónt kapta.
   

Nagy Lajos (1342-1382)

Uralkodása alatt lengyel-magyar perszonálunió valósult meg vagyis a két országot a közös király személye kapcsolta csak össze.

Az Anjou-család sarjaként a francia uralkodócsalád oldalági leszármazottja, Károly Róbert fia. Hazánkat 4 évtizeden keresztül uralta.

1.) Nápolyi hadjáratok: Uralma kezdetén saját családjának nápolyi ága ellen kellet hadat viselnie, mert testvérét megölték egy trónharcban. Bár győzött ezekben a hadjáratokban, Nápolyt nem tudta megtartani. Maradt lengyel-magyar király. Ez volt a perszonálunió rendszere, melyben csak a király személy köti össze a két államot! A lengyelországi ügyeket édesanyja Lokietek (Piast) Erzsébet intézte, Nagy Lajos a Magyar Királyság problémáival volt elfoglalva.

2.) Hódítások: Dalmácia, Galícia (Velencétől és Litvániától)

3.) Az 1351-es törvények és ősiség: Az ősiség törvény vagy aviticitas lényege annak kimondása, hogy a nemesi birtok elidegeníthetetlen (nem eladható). Ennek kiegészítése a fiscalitas vagy "kincstárra háramlás jog": amikor apáról fiúra vagy lányra száll a nemesi birtok és csak a család kihalása után száll vissza a királyra.

A törvény meghozásának oka: A kis-, és köznemesek kérték a törvény kimondását, mert így elejét vehették annak az elharapódzó rendszernek, hogy a főnemesek arra kényszerítik őket, hogy eladják számukra földjeiket!

Az 1351-es törvények többi része: az egységes 9-ed (nona) szedésről és az úriszékek rendszerének (illetve a pallós-jognak) a becikkelyezéséről szólt. Emellett újra megerősítette az Aranybullát és annak fő részét a nemesi adómentességet.

4.) Várostámogató politika, céhek: Nagy Lajos fokozottan támogatta a városfejlesztéseket. Az ő idején erősödnek meg a céhek. A céhek egy-egy városban, adott szakmák érdekvédelmi szervezetei voltak, melyek közösen határozták meg az árakat, béreket, a gyártás módjait és a mestervizsgák végeredményeit.

 Luxemburg Zsigmond (1387-1437)

Bárói ligák harca: Nagy Lajos halála után egyik lánya (Hedvig) a lengyel trónra, másik lánya Mária pedig a magyar trónra került. Ezt követően a magyar főurak bárói ligákba tömörülve egymással harcoltak azért, hogy saját jelöltjük legyen Mária férje és így a leendő magyar király. A három legerősebb liga: Garai-Cillei, Horvátiak, Lackfy család. A Horvátiak jelöltjét Anjou Kis Károlyt megkoronázták ugyan 1385-ben, de a Garai-Cillei liga megölte 1386 elején. Végül a Garai nádor által támogatott Luxemburg Zsigmond császár lett Mária férje és Magyarország királya 1387-ben.

Zsigmond uralma kezdetén a Garai liga foglya lett és csak azon az áron szabadulhatott, hogy feleségül veszi Cillei Borbálát, illetve a ligával együttműködve kormányoz.

Zsigmond rendelkezései:

1.) Sárkány rend létrehozása: azoknak a nemeseknek, akik elfogadták és támogatták Zsigmond politikáját a Sárkány rendbe való belépés támogatást jelentett.

2.) Zsigmond bevezette a telekkatonaság rendszerét, azaz előírta, hogy akinek 20 jobbágyteleknél nagyobb birtoka van, az katonát adjon a királynak.

3.) Tetszvényjog bevezetése: a pápa csak a király engedélyével hirdethet ki bullákat és nevezhet ki főpapokat.

4.) Város törvények 1405-ben: Zsigmond városokat támogató, kereskedelmet élénkítő jogszabályai tartoztak ide. A király főleg azért támogatta a városokat, hogy segítsék őt a nemesek visszaszorításában.

5.) Zsigmond parasztpolitikája: 1437-ben Budai Nagy Antal vezetésével parasztfelkelés kezdődött Erdélyben. Ennek során született meg a parasztok számára engedményeket biztosító Kolozsmonostori egyezmény, melyet a felkelés leverése után visszavontak. Ekkor született meg a Kápolnai Unió, mely Erdély legfőbb nemzetiségeivé a magyarokat, szászokat és székelyeket tette.

Zsigmond címei:

• Magyar király: 1387 - 1437
• Német király: 1411 -1437
• Cseh király: 1419 - 1437
• Német-római császár: 1433 május 31-től 

Zsigmond külpolitikája

1.) A törökökkel szemben ütközőállamokat hozott létre, vagyis szövetségre lépett azokkal a fejedelemségekkel, melyek a déli határainknál feküdtek. (Pl.: Szerbia, Havasalföld, Bosznia)

2.) A déli végvári vonal kiépítése: Szörény - Orsova - Galambóc - Szendrő - Szabács - Jajca. Célja egy várakból álló erős védvonal kiépítése a déli határvidéken a török ellen.

3.) Nikápoly mellett 1396-ban Zsigmond vezetésével a magyar-német hadak támadást indítanak a törökök ellen, de vereséget szenvedtek az oszmánoktól. A törökök győzelmük dacára nem indulnak meg Magyarország elfoglalására, mert Ázsia felől váratlanul megtámadja őket a Timur Lenk vezette új Mongol Birodalom (1402 - ankarai csata). Ez visszaveti az oszmánokat évtizedekre. Magyarország közel fél évszázad haladékot nyer a törökkel szemben. (Ez idő alatt épülnek ki délen az említett végvári vonalak.)

A török elleni harcok folytatása:

• Ozorai Pipo (1368-1426) firenzei olasz harcos, aki Zsigmond szolgálatában lett magyar főúr. (Eredeti neve: Filippo Scolari, felesége: Ozorai Borbála). Később szörényi bán, országos főkincstartó (1408-1426). Sikeres hadjáratokat vezet Szerbiába, megerősítette a végvári rendszert és kitanította Hunyadi Jánost a hadviselésre.
• Hunyadi János harcai: hosszú hadjárat (1444) és Nándorfehérvár megvédése (1456)
• Hunyadi Mátyás harcai a török ellen: Kenyérmezei csata (1479), Jajca és Szabács visszavétele, majd békekötés: 1483
• II. Ulászló: a béke felmondása 1520-ban
• II. Ulászló és II. Lajos korának harcai:1521-es török hadjárat: elesik Szabács és Nándorfehérvár, az 152324-es harcok: Tomori Pál győzelme Szávaszentdemeternél (1523), majd Szörényvár eleste (1524)
  
• Mohácsi csatához vezető török hadjárat: 1526 április 23-án indul a szultáni had Isztambulból.

Zsigmond mint császár: Luxemburgi Zsigmond magyarországi uralkodása alatt elnyerte a Német-Római császári címet is, mégpedig 1433 -ban, halála előtt 4 évvel.

• Nevéhez fűződik a nyugati egyházszakadás felszámolása a konstanzi zsinaton (1418). Elérte, hogy a korábbi évtizedektől eltérően újra egyetlen pápa irányítsa az egyházat.
• Emellett máglyahalálra ítélte Husz Jánost, de a huszita háborúk csak ezt követően kezdődtek Csehországban. Utolsó csata_ Lipany 1434. Zsigmond egy újabb teljes évszázadra biztosította a katolicizmus elsőbbségét Európában. 

A magyar városfejlődés

A magyar városok jellemzői:

1.) A legelső hazai városok királyi és egyházi várak közelében jöttek létre

2.) A 12. századtól megjelentek Mo-on a német telepesek, más néven hospesek. A német bevándorlók főleg Erdélyben telepedtek le, ahol kiváltságokat kaptak és a későbbiekben szászokként emlegették őket.

3.) IV. Béla idején megszaporodtak a kővárak, az Anjouk alatt pedig a városok nagy része kiváltságokat kapott

4.) Városi kiváltságok: vásártartás joga, árumegállító jog, szabad bíróválasztás, vámmentesség.

5.) Várostípusok: 1.) Szabad királyi város nincs földesuruk, hanem közvetlenül a király alá tartoznak és jelentős kiváltságokkal rendelkeznek (a legnagyobb városok tartoztak ide, pl: Buda, Kassa, Győr) 2.) Bányavárosok: fontos bányaértékük miatt szintén a király alá tartoztak. 3.) Mezővárosok: valamely földesúr rendelkezett felettük, ő bíráskodott a paraszti lakosságuk felett. A mezőváros lakói többnyire egy összegben fizethették meg adójukat és vásárvámjukat uruknak, aki egyedül dönthetett arról, hogy milyen kiváltságokat ad nekik.

6.) Várospártoló királyok: Zsigmond, Nagy Lajos, Mátyás.